A Nemzetközi Űrállomás (ISS) informatikája

Az informatika világát át- és átszövik a hitviták, ki milyen operációs rendszert használ. Sőt! Mit érdemes és mit kell használni. Érdekes a hasonlóság az amerikai és orosz politikai nézetkülönbségekkel.

1998 volt a kezdet az ISS életében, nézzük meg milyen OS-ek voltak ekkor.

Kezdetben vala a UNIX. Ez nagygépes platform. A mai értelemben vett „operációs rendszer” 1965 körül valósult meg. A UNIX 1969-ben került kifejlesztésre. Ebből származott 1983-tól a GNU (Richard Stallman), majd 1991-től a Linux, azaz GNU/Linux (Linus Torvalds).

A másik ág, 1981-től a DOS, 1985-től a Windows. 1995-ben jelent meg a Windows 95, majd 1998 a Windows 98 (Bill Gates).
Természetesen ennél árnyaltabb a kép és sokkal több korszakos szakembert, üzletembert fel lehetne sorolni itt. Számomra érdekes, hogy az Apple és termékei kezdetben nem kerültek szóba, holott Amerikában jóval elterjedtebbek az almás eszközök
Szóval, 1998.

A UNIX/Linux az egyetemek, kutatók eszköze volt, tehát pragmatikus döntés volt a NASA számára, hogy ez lesz az alap. A kritikus rendszereket, mint repülésirányítás, légnyomás és levegő, robotkarok vezérlése, így oldották meg. A tudományos kutatások támogatása, adatgyűjtés, nagy számítási kapacitást igénylő vizsgálatok, szintén Linux alapokon nyugszanak. ezek többsége nem igényel grafikus megoldásokat, megjelenítést. „Csak alkalmazási igényeink voltak.” nyilatkozta Stephen Hunter, az ISS Informatikai igazgatója. A NASA sok időt és pénzt takarított meg azzal, hogy nem kellett alapjaitól újraterveznie a programokat, az újabb platformokhoz. Az űrhajósok ismerik a rendszert, bármilyen országból érkeznek is.

Természetesen a Windows is megjelent az Űrállomás laptopjain. Sőt a legtöbb laptop duálbootos, azaz indításkor lehet kiválasztani, hogy melyik operációs rendszer induljon rajta. A Windows általános támogatásra szolgál. Házirendek, eljárások ütemezése, irodai szoftverek futtatása, böngészés, e-mail, videóhívások. Tehát mindarra, amit manapság otthon használunk.

Mintegy 100 darab laptop található az állomáson, kb. 20% tartalékolással. 6 évig használnak egy generációt, 4 évenkénti újabb modellekre cserével. Így a 2 éves átmeneti időszak biztosítja, hogy a bevált, „régi” és az új is a fedélzeten van. Sosem csak egy platformon dolgoznak. Leggyakrabban bekövetkező meghibásodás, hogy az LCD kijelző „nyomásos” repedést szenved. (Nesze neked súlytalanság!) Ekkor olyan feladatra állítják át a gépet, amely nem igényel semmiféle közvetlen kijelzést. Az állomás rendszereit 20-30 éves működésre tervezték. Így Intel 386-os és Pentium processzorok kezdtek el dohogni a fenti gépházakban.
Az operációs rendszerek arányában egyensúly áll fenn.

Telefonos és táblagépek
Itt már megjelentek a különböző iPhone-ok és Android Nexus 5. A NASA SPHERES programjában, ezen okostelefonok köré épített, távirányítású, úszó drónok kerültek fel. A legénység számára túl kockázatos, vagy nagyon sokszor ismétlődő feladatok ellátására. Emlékezzünk csak a Star Wars harci kiképző droidjaira! Mondjuk azok lövöldöztek is, ez nem lenne szerencsés az Űrállomáson. 😀 Aztán jöttek az iPad-ek, iPad Air 2 és a Microsoft Surface Pro 3. Ezeket használták pl. bio-DNS szekvenszerként, de a családi kapcsolattartás, közösségi média, szórakozás eszközei lettek. Persze Houston által ellenőrzött módon. Egy iPad alkalmazás segítségével, Tim Peake brit űrhajós lefutotta a londoni maratont, bár a futópadja kicsit magasabban helyezkedett el.

Megjelent az AR (Augmented Reality), kiterjesztett valóság és a Microsoft HoloLens is. Ezek segítségével egy földön lévő szakértő közvetlen segítséget tud nyújtani egy komplex eljárásban, amit az Űrállomás egyik lakója végez. Hunter viccesen meg is jegyezte, hogy nem küldenek fel ezen eszközökből erősebbet, mert az űrutazás elveszti a fényét. A hardverek fejlődése számtalan dolgot hozott, pl. egy HP ZBook segítségével már a legénység szemvizsgálatához kapcsolódó videofelvételt tudtak készíteni. Ez régebben egy külön fedélzeti munkaállomást igényelt.

Ezen információim régebbi cikkekből lettek tallózva, kigyűjtve. Gyaníthatóan folytatódott, folytatódik a korszerűsítés, a már említett 4-6 éves ciklusokban.

Legutóbbi nagyszerű művelet volt a Crew Dragon indulása és dokkolása az ISS-en. Aki csak néhány képet látott belőle, annak feltűnhetett, az űrhajósok előtt elhelyezkedő érintőképernyő. Ezek a kijelző-számítógépek NVIDIA Tegra 4 SoC, GeForce GPU felhasználásával készültek. Twitterren elcsípett információk alapján, ezek hasonlatosak a Tesla autókban látható kijelzőkhöz. Többek megjegyzése szerint, ezek „egyszerű” mindennapos használati eszközök lehetnek. Inkább a rajtuk futó programok okozzák a varázslatot. A Tegra 4 ARMv7 1,9 GHz quad-core ARM Cortex-A15 alapú rendszercsip, 72 magos grafikus processzorral. (Vasárnapi hír, hogy az Apple dobja az Intel processzorait és áttér az ARM technológiára.) A Dragon szintén Linux operációs rendszert használ. A repüléshez használt szoftvert C++ programozási nyelven írták. Az érintőképernyőkön Chromium és JavaScript fut.

Emlékezzünk csak, a fiúk ugyan átvették az irányítást, a repülés során, de a dokkolást a Dragon önműködően végezte el, sebészi pontossággal. Elon Musk már küldött egy Tesla-t az űrbe. Napkörüli pályán kering. Eljött az önvezető űrhajók kora? Na, jó, néhány fizikai nyomógomb és kapcsoló látható a képernyők alatti kereten, viszont „munkáskesztyűben” is tudták kezelni az érintőképernyőket.

Források
Techrepublic.com
Zdnet.com

Torma Sándor rendszergazda
E-mail: torma.sanyi@gmail.com
Facebook: https://www.facebook.com/sandor.torma.39