A következő napokban a NASA Perseverance marsjárója megkezdi az első kőzetminta tároló létrehozását a Marson. Ez döntő mérföldkő lesz a NASA-ESA (Európai Űrügynökség) 2030-ra tervezett közös küldetésében, a Mars Sampe Return kampányban, amely a Vörös Bolygón gyűjtött kőzetminták visszahozatalára irányul. A program célja, hogy ezeket a mintákat a Földre hozzák azok alaposabb, laboratóriumban történő tanulmányozásának céljából.
A tároló létrehozásának folyamata akkor kezdődik, amikor a Jezero-kráterben található, „Three Forks” névre hallgató területen a rover a hasából, 88,3 cm magasságból a talajra ejti az egyik, kréta méretű kőzetmagot szállító titán mintacsövet. A Perseverance mintegy 30 nap alatt összesen 10 tubust rak le, amelyek a Jezero-kráter kőzetanyagának sokszínűségét reprezentáló mintákat hordoznak.
A NASA Perseverance marsjárója 2022. december 14-én, a küldetés 646. marsi napján (sol). A képen az a hely látható, ahol a rover megkezdi a minták elhelyezését. Ezt a feljavított színes felvételt a rover Mastcam-Z kamerája készítette. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS
A rover minden egyes kijelölt sziklából egy-egy pár mintát vesz. Minden pár felét a Three Forks területen helyezik el (tartalékként), a másik fele pedig a Perseverance gyomrában marad. Ahogy arról korábban írtunk, a Perseverance lesz az elsődleges eszköz, amely a begyűjtött mintákat a Sample Retrieval Landerhez juttatja. Amennyiben a marsjáró 2030-ban nem tudja a mintacsöveket a leszállóegységhez vinni, két kis helikopter fogja azokat elszállítani. Ne feledjük, hogy ezek számára az Ingenuity eddigi tevékenysége rengeteg adatot és tapasztalatot gyűjtött.
A begyűjtött minták között nemcsak vulkanikus és üledékes kőzetek vannak, hanem regolit, atmoszféra és egy tanúcső is. A tanúcső olyan anyagot tartalmaz, amely segít azonosítani a tubusokban lévő esetleges földi szennyeződést, amely a roverről származhatott a mintavétel során.
A képen a Perseverance marsjáró által eddig gyűjtött mintáinak (kőzetet, regolitot, légkört és tanúanyagokat tartalmazó) ábrázolása látható. A piros pontok jelzik azokat a helyeket, ahol az egyes kőzetmintákat gyűjtötték. A pirossal körvonalazott négyzetek egy körülbelül 5 centiméter átmérőjű terület textúráját mutatják az adott sziklán, miután a rover lecsiszolta azok felszínét (kivéve az „Observation Mountain-t„, amely egy regolithalom, vagyis töredezett kőzet és por felszínének képe). Ezektől a közvetlenül jobbra lévő egy-két négyzet az egyes tubusok tartalmát mutatja, miután a mintát begyűjtötték. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech
A marsi kőzetminta tároló létrehozásának egyik első feltétele, hogy a Jezero-kráterben olyan sík, egyenletes, és lehetőleg szikláktól mentes terepszakaszt kellett találni, ahol minden egyes cső elhelyezésére van hely.
Richard Cook, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) Mars Sample Return programjának vezetője elmondta, hogy „az eddigi Mars-küldetésekhez csak egy jó leszállóhelyre volt szükség, most viszont egyből 11 kell. Az első a Sample Retrieval Lander számára, majd 10 másikra a közelben, hogy a mintákat begyűjtő helikopterek fel- és leszállásokat, valamint egyéb manővereket végezhessenek.”
Miután sikerült meghatározni a megfelelő helyszínt, a kampány következő feladata az volt, hogy kitalálják, hogy ezen a helyszínen belül, pontosan hol és hogyan kell elhelyezni a mintákat tartalmazó tubusokat. „Nem lehet egyszerűen egy nagy kupacban ledobni őket, mert a mintákat begyűjtő helikoptereket úgy tervezték, hogy egyszerre csak egy tubust tudjanak kezelni” – mondta Cook. A helikopterek a tárolóhoz hasonlóan tartalékként szolgálnak majd, ha a Perseverance meghibásodna és képtelen lenne ellátni 2030-ra tervezett feladatát. Annak érdekében, hogy a helikopterek úgy tudják visszahozni a mintákat, hogy ne zavarja a „raktár” többi részét, és ne ütközzön akadályokba egy-egy szikla vagy homokfodrozódás miatt, minden egyes, a Mars felszínére lehelyezett tubusnak lesz egy legalább 5,5 méter átmérőjű „működési területe”. Ennek érdekében a csöveket bonyolult cikk-cakkos mintázatban helyezik el a felszínen, egymástól 5-15 méteres távolságban.
Ez a térkép azt mutatja, hogy a Perseverance hova fogja elhelyezni a 10 mintát (sárga pontok), amelyeket a Mars Sampe Return keretében begyűjtenek. A narancssárga körök azokat a területeket jelölik, ahol a mintákat begyűjtő helikopterek biztonságosan működhet. A kékes színű vonalak a rover tervezett útját jelölik. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech
A tároló létrehozásának sikere a csövek pontos elhelyezésétől függ, ezért ez a folyamat több mint egy hónapig tart. Mielőtt és miután a Perseverance ledobja az egyes tubusokat, a küldetés irányítói a rover által készített képek sokaságát fogják áttekinteni. Ez az értékelés a Mars Sample Return csapatának is pontos adatokat fog szolgáltatni a minták pontos helyének meghatározásához, ha azokat por vagy homok borítaná be, mielőtt begyűjtik őket.
A Perseverance elsődleges küldetése 2023. január 6-án ér véget – közel két évvel (kb. 687 földi nap) a 2021. február 18-i landolás után. A következő fázisban január 7-i kezdettel a marsjáró még mindig a mintatároló telepítésén fog dolgozni, így ebből a szempontból semmi sem változik. Azonban amint a Three Forks területén végzett „raktár” létrehozásával végez a rover, elindul a Jezero-krátert egykor vízzel feltöltő ősi folyó deltatorkolatának tetejére. Ez lesz a Delta Top Campaign elnevezésű új tudományos fázis, amely akkor kezdődik, amikor a Perseverance feljut a delta meredek lejtőjén és megérkezik a Jezero-delta felső felszínét alkotó kiterjedéshez, valószínűleg valamikor februárban. A körülbelül nyolc hónapig tartó misszió során a kutatócsoport olyan sziklák és egyéb anyagok után fog kutatni, amelyeket a folyó a Mars más részeiről szállított el és rakott le a torkolatánál.
A Delta Top Campaign lehetőséget ad arra, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a Jezero-kráteren túli geológiai folyamatokba. Ezeket az ősi folyami lerakódásokat (üledékeket) fogják feltárni, amelyekből további mintákat fognak begyűjteni a Perseverance segítségével.
Ez a térkép a Perseverance tervezett útvonalát mutatja, amelyet a Jezero-kráter deltájának tetején fog bejárni 2023-ban. A rover tervezett útvonala feketével van jelölve, míg a már bejárt terület fehérrel van jelölve. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech