A Perseverance megkezdi új tudományos kampányát

Kapcsolódó

44 éve indult első magyarként az űrbe Farkas Bertalan

1980. május 26-án kezdődött Farkas Bertalan űrrepülése a Szojuz-36...

Eddig jól muzsikálnak a Psyche űrszonda ionhajtóművei

A NASA a napokban számolt be arról a remek...

A nap képe #1480 – C3PO az IM-2 fedélzetén

Az Intuitive Machines IM-2 küldetésével C3PO is "elindul" a...

Az ESA két céget jelölt ki a kereskedelmi teherszállítási programjához

Az Európai Űrügynökség május 22-én jelentette be, hogy egyenként...

A Rocket Lab hajtotta végre az idei év 100. rakétaindítását

Az Electron ismét a NASA megbízásából indult, és két...

Több mint két és fél évnyi kutatómunka után a Perseverance megérkezett várva várt célállomáshoz, egy olyan kőzetegységhez, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a Jezero-kráter (mint leszállóhely és tudományos célpont) kiválasztásában.

A Jezero nyugati kráterperemének belső oldalán egy keskeny sávban elhelyezkedő réteg a karbonát nevű ásvány jellegzetes jegyeit mutatja. A Földön a karbonátok jellemzően édesvízi, vagy lúgos tavak sekély partjainál képződnek. Feltételezések szerint ez lehet a helyzet a Marson található peremkarbonát-egység esetében is. Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt a Jezero-kráterben lévő tó vize a kráter peremével érintkezhetett, és lerakódhatott ez a karbonátréteg.

Egy alternatív hipotézis szerint a karbonátok ásványi karbonátosodással keletkeztek, amikor a szilikátásványok (például az olivin) reakcióba lépnek szén-dioxiddal és így alakulnak át karbonátokká.

A Perseverance egy sziklatengeren haladt át, hogy a Mandu-Wall nevű peremkarbonát-egységhez érjen. Ez egyben a Jezero kráter széléhez való közeledést is jelentette, amely  már a marsjáró felvételein is jól látható. Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A karbonátok több okból is érdekesek

Ezek az ásványok kémiai reakciók sorozatával jönnek létre, amelyek akkor kezdődnek, amikor a légkörből származó szén-dioxid (CO₂) folyékony vízzel lép reakcióba. A karbonátok jelenlétének, mennyiségének és izotópos összetételének tanulmányozásával a kutatók képesek lesznek következtetni a Mars múltbeli légkörének szén-dioxid szintjére, és egyúttal betekintést kapnak a Mars éghajlati történetébe.

Emellett a karbonátásványok kiválóan alkalmasak az ősi élet nyomainak megőrzésére, ha létezett ilyen. Amikor a karbonátok a kőzetképződés folyamatának korai szakaszában kicsapódnak, megörökíthetik környezetük pillanatfelvételét, beleértve a mikrobiális életre utaló jeleket is. A Földön megfigyelték, hogy a karbonátásványok közvetlenül a mikrobiális sejtek körül alakulnak ki, bekapszulázzák azokat, és gyorsan kövületekké válnak. Ez azért különösen értékes, mert így az organizmusok rendkívül hosszú ideig megmaradhatnak. A karbonátos megkövesedésre a Földön egy másik példa a sztromatolitok keletkezése. Ezek ásványi anyagokkal telített vizekben növekvő mikroba-kolóniák által létrehozott réteges struktúrák. A sztromatolitok a földi élet legkorábbi emlékei közé tartoznak.

A Perseverance elérte a Jezero-krátert egykor kitöltő tó peremét. A kép bal felén lévő fehér színű, töredezett felszínű rész a peremkarbonát-egység. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A Perseverance az egységben található kőzetekből is mintákat fog venni, melyeket a tervek szerint a Mars Sample Return kampány keretében a többi kőzetmintával együtt visszahoznának a Földre.

A rover egyébként szeptember 15-én, a küldetés 913. marsi napján (sol) gyűjtötte be 21. kőzetmintáját, mely típusát tekintve üledékes kőzet.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye