A Perseverance megkezdi új tudományos kampányát

Kapcsolódó

Új teherszállítási és hőpajzs technológiák a NASA támogatásával

Két amerikai kisvállalkozás, név szerint a Canopy Aerospace Inc.,...

A nap képe #1305 – Herbig-Haro 797

A James Webb űrteleszkóp közeli infravörös kamerájának (NIRCam) felvétele...

Ezt nem láttuk jönni: a Jeff Bezos vezette Amazon három indítással bízta meg a SpaceX-et

A Kuiper internetszolgáltató műholdak a Starlink vetélytársaként működnek majd,...

Angola csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Immáron 33 nemzetet számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis Bulgária...

Az orosz kormányzat jóváhagyta a kínai holdbázis-projektben való együttműködés ratifikálását

Az eddigi szándéknyilatkozat után immár hivatalos szintre emelik az...

Több mint két és fél évnyi kutatómunka után a Perseverance megérkezett várva várt célállomáshoz, egy olyan kőzetegységhez, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a Jezero-kráter (mint leszállóhely és tudományos célpont) kiválasztásában.

A Jezero nyugati kráterperemének belső oldalán egy keskeny sávban elhelyezkedő réteg a karbonát nevű ásvány jellegzetes jegyeit mutatja. A Földön a karbonátok jellemzően édesvízi, vagy lúgos tavak sekély partjainál képződnek. Feltételezések szerint ez lehet a helyzet a Marson található peremkarbonát-egység esetében is. Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt a Jezero-kráterben lévő tó vize a kráter peremével érintkezhetett, és lerakódhatott ez a karbonátréteg.

Egy alternatív hipotézis szerint a karbonátok ásványi karbonátosodással keletkeztek, amikor a szilikátásványok (például az olivin) reakcióba lépnek szén-dioxiddal és így alakulnak át karbonátokká.

A Perseverance egy sziklatengeren haladt át, hogy a Mandu-Wall nevű peremkarbonát-egységhez érjen. Ez egyben a Jezero kráter széléhez való közeledést is jelentette, amely  már a marsjáró felvételein is jól látható. Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A karbonátok több okból is érdekesek

Ezek az ásványok kémiai reakciók sorozatával jönnek létre, amelyek akkor kezdődnek, amikor a légkörből származó szén-dioxid (CO₂) folyékony vízzel lép reakcióba. A karbonátok jelenlétének, mennyiségének és izotópos összetételének tanulmányozásával a kutatók képesek lesznek következtetni a Mars múltbeli légkörének szén-dioxid szintjére, és egyúttal betekintést kapnak a Mars éghajlati történetébe.

Emellett a karbonátásványok kiválóan alkalmasak az ősi élet nyomainak megőrzésére, ha létezett ilyen. Amikor a karbonátok a kőzetképződés folyamatának korai szakaszában kicsapódnak, megörökíthetik környezetük pillanatfelvételét, beleértve a mikrobiális életre utaló jeleket is. A Földön megfigyelték, hogy a karbonátásványok közvetlenül a mikrobiális sejtek körül alakulnak ki, bekapszulázzák azokat, és gyorsan kövületekké válnak. Ez azért különösen értékes, mert így az organizmusok rendkívül hosszú ideig megmaradhatnak. A karbonátos megkövesedésre a Földön egy másik példa a sztromatolitok keletkezése. Ezek ásványi anyagokkal telített vizekben növekvő mikroba-kolóniák által létrehozott réteges struktúrák. A sztromatolitok a földi élet legkorábbi emlékei közé tartoznak.

A Perseverance elérte a Jezero-krátert egykor kitöltő tó peremét. A kép bal felén lévő fehér színű, töredezett felszínű rész a peremkarbonát-egység. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A Perseverance az egységben található kőzetekből is mintákat fog venni, melyeket a tervek szerint a Mars Sample Return kampány keretében a többi kőzetmintával együtt visszahoznának a Földre.

A rover egyébként szeptember 15-én, a küldetés 913. marsi napján (sol) gyűjtötte be 21. kőzetmintáját, mely típusát tekintve üledékes kőzet.

Dark mode powered by Night Eye