A Perseverance megkezdte útját egy ősi folyó deltájához

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

A Perseverance marsjáró egyetlen hónap alatt nagyobb távolságot próbál megtenni, mint elődjei, mindezt mesterséges intelligencia segítségével. Az előtte álló úton homokbuckák, kráterek és éles sziklamezők tarkítják a tájat, melyek között a rovernek önállóan kell eligazodnia. Ezáltal az önvezető képességei jócskán próbára lesznek téve, mialatt a rekordot döntő sprintsorozatát teljesíti a következő mintavételi helyszínére. A 2022. március 14-én kezdődött, 5 kilométeres út végén a Perseverance a Jezero-kráteren belül egy ősi folyó deltájához fog érni, ahol évmilliárdokkal ezelőtt egy tó létezett. Ez lehet az egyik legjobb hely a Marson, ahol a múltbeli mikroszkopikus élet jelei után kutathatnak. Ken Farley, a Caltech munkatársa, és a Perseverance projekt tudósa úgy fogalmazott: „A delta annyira fontos, hogy úgy döntöttünk minimalizáljuk a tudományos tevékenységeket, és az irányításra koncentrálunk, hogy gyorsabban odaérjünk.” Továbbá hozzátette: „Sok képet fogunk készíteni a deltáról az út során. Minél közelebb jutunk, annál lenyűgözőbbek lesznek ezek a fotók.”

A rover a küldetés 381. marsi napján visszatekint keréknyomaira. Forrás: NASA/JPL-Caltech

A képek készítése azért lesz fontos művelet, mert a tudományos csapat ezeken a felvételeken keresi majd azokat a sziklákat, amelyeket végül a Perseverance karján lévő műszerekkel közelebbről is meg szeretnének vizsgálni. Emellett azt is kutatják majd, hogy a rover milyen útvonalakon tud a leghatékonyabban felkapaszkodni a közel 40 méter magas deltába. Azonban ehhez előbb a Perseverance-nek el kell jutnia oda. Útja során az önvezető AutoNav rendszerére fog támaszkodni, amely segítségével már eddig is lenyűgöző távolsági rekordokat állítottak fel. Bár a NASA összes marsi rovere rendelkezett már önvezető képességgel, a Perseverance rendelkezik az eddigi legfejlettebbel. Összehasonlításképp amíg az önvezetéssel kapcsolatos folyamatok az Opportunity-nál percekig tartottak, addig a Perseverance esetében kevesebb mint egy másodperc alatt végbemennek.

A Perseverance útvonala a deltáig. Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS/University of Arizona

De hogyan történik az útvonal megtervezése?

Mielőtt a marsjáró elindulna, a 14 szakemberből álló, mobilitásért felelős csoport megírja azokat az irányítási/vezetési parancsokat, amelyeket a rover végrehajt. A parancsok a NASA Deep Space Network hálózatán keresztül jutnak el a Marsra, a Perseverance pedig adatokat küld vissza, hogy a szakemberek megerősíthessék a rover haladását. Néhány ilyen terv elkészítéséhez azonban több napra is szükség lehet, mint például a legutóbbi, 510 méter hosszú, több ezer egyedi parancsot tartalmazó útvonal esetében. Az AutoNav hasznosságát inkább a sík terepen történő navigálás esetében tudják kamatoztatni, ahol a marsjáró könnyen felismeri, és megkerüli az egyszerű, de potenciális veszélyeket, mint például a nagy sziklákat és lejtőket.

A Perseverance képes „gondolkodni” önvezető módban

A fentebb említett AutoNav rendszer nagymértékben eltér a korábbi marsjárókon használt rendszertől. Ez a különbség pedig nem más, mint a „vezetés közbeni gondolkodás”, ami lehetővé teszi a Perseverance számára, hogy menet közben képes legyen felvételeket készíteni a gyorsabb kameráinak köszönhetően, és fel is dolgozni azokat. Elődjeivel ellentétben a Perseverance rendelkezik egy további számítógéppel is, amely kizárólag ezen képek feldolgozásra szolgál. Ezek által a rover sokkal könnyebben, és hatékonyabban tud navigálni a Mars sziklás, egyenetlen felszínén.

Természetesen az emberi jelenlét nem tűnik el teljesen az AutoNav használata során. Továbbra is megtervezik az alap útvonalat az űrből készült képek alapján, amelyeket pl. a Mars Reconnaissance Orbiter készít. Ezt követően megjelölik a különböző akadályokat a marsjáró számára, amiket így el tud kerülni.

Azonban ez még nem minden. A Perseverance rendelkezik még egy jelentős különbséggel, ami útja során nagy előnyhöz juttatja. Ez pedig a térérzékelés. A Curiosity autonóm navigációs programja egy 5 méter sugarú biztonsági „buborékban” tartja a rovert. Ha a Curiosity észrevesz két sziklát, amelyek mondjuk 4,5 méter távolságra vannak egymástól, akkor is megáll vagy inkább megkerüli őket, minthogy megkockáztassa, hogy áthaladjon köztük. A Perseverance „buboréka” azonban ennél sokkal kisebb. A rover mind a hat kerekének közepén egy virtuális szenzor található, amivel sokkal érzékenyebben feltudja ismerni a terepet, továbbá képes a sziklákat magától is megkerülni.

A Perseverance bal és jobb oldali navigációs kamerájának képe az AutoNav első használata során. Forrás: NASA/JPL-Caltech

Dark mode powered by Night Eye