A Plato exobolygó-küldetés zöld utat kapott a folytatásra

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Az Európai Űrügynökség jó hírekkel szolgált közleményében, miszerint a Plato exobolygókat kutató űrtávcső megvalósítása a következő fázisba léphet.

A projektet 2017 júniusában vették fel az ESA tudományos programjába. Az összeszerelésért az OHB System AG felel, a francia Thales Alenia Space és a svájci RUAG Space System együttműködésével. A küldetés alapkonfigurációját úgy határozták meg, hogy az 24 normál és 2 „gyors” kamerát tartalmazzon, valamint négy év névleges tudományos üzemmódra legyen képes. További követelmény az volt, hogy a műholdat 6,5 év keringési élettartamra kell megépíteni.

A Plato (PLAnetary Transits and Oscillations of stars) űrtávcső egy olyan misszió oszlopos tagja, ami összesen három eszközből áll. Név szerint az előbb említett Plato, amit a tervek szerint 2026-ban indítanak, az Ariel, ami 2029-ben startol egy Ariane-6 hordozórakétával, valamint a Cheops, ami 2019 év végén sikeresen elindult a Guyana Űrközpontból. Az Ariel űrtávcsőről röviden ebben a cikkben olvashattok.

A Plato integrálása az OHB System AG tisztaszobájában. Forrás: ESA

A Plato misszió elfogadásakor a kritikusnak ítélt mérföldkövek felülvizsgálatát rendelték el, a kamerák sorozatgyártásával kapcsolatos fejlesztési kockázatok miatt. A szemlére 2021 júliusa és decembere közötti időszakban került sor. A felülvizsgálati csoportokat több mint 100 ESA dolgozóból alakították ki, akik két témára (egy az űreszközre és egy a hasznos teherre) osztva terjesztették elő megállapításaikat a testület számára. A testületi ülésére 2022. január 11-én került sor. Az ellenőrzés során beigazolódott, hogy a teljes űrszegmens megfelelő eredményekkel büszkélkedhet. A kamerák gyártásának, összeszerelésének és tesztelésének szinte minden aspektusa sikeresen lezajlott. E mérföldkő elérésével megkezdődhetett a szerződés második szakasza.

A következő fontos mérföldkő az űrtávcső életében 2023-ban esedékes, ekkor kerül sor a tervek mélyrehatóbb ellenőrzésére. Ennek során a teljes űreszköz munkaprogramját részletesen szemügyre veszik, mielőtt megkezdenék az összeszerelési folyamatot.

Az űrtávcső termoelasztikus tesztje az ESTEC elnevezésű szimulátorban. Forrás: ESA

Ha minden rendben zajlik, a tervek szerint 2026-ban indulhat tudományos útjára a Plato űrtávcső, aminek úti célja a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja lesz. Ebből a pontból több mint 200 000 csillagot fog megfigyelni, hogy fényükben olyan szabályszerű változásokat keressen, amelyeket egy bolygó okoz a csillag korongján való áthaladása során. Ezen átvonulások, és a csillagok fényváltozásainak elemzése lehetővé teszi majd az exobolygók, és központi csillaguk tulajdonságainak pontos meghatározását. A Plato továbbá a csillagok szeizmikus aktivitását is vizsgálni fogja.

Az exobolygók kutatására szánt űreszközök. Forrás: ESA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye