A Plato exobolygó-küldetés zöld utat kapott a folytatásra

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Az Európai Űrügynökség jó hírekkel szolgált közleményében, miszerint a Plato exobolygókat kutató űrtávcső megvalósítása a következő fázisba léphet.

A projektet 2017 júniusában vették fel az ESA tudományos programjába. Az összeszerelésért az OHB System AG felel, a francia Thales Alenia Space és a svájci RUAG Space System együttműködésével. A küldetés alapkonfigurációját úgy határozták meg, hogy az 24 normál és 2 „gyors” kamerát tartalmazzon, valamint négy év névleges tudományos üzemmódra legyen képes. További követelmény az volt, hogy a műholdat 6,5 év keringési élettartamra kell megépíteni.

A Plato (PLAnetary Transits and Oscillations of stars) űrtávcső egy olyan misszió oszlopos tagja, ami összesen három eszközből áll. Név szerint az előbb említett Plato, amit a tervek szerint 2026-ban indítanak, az Ariel, ami 2029-ben startol egy Ariane-6 hordozórakétával, valamint a Cheops, ami 2019 év végén sikeresen elindult a Guyana Űrközpontból. Az Ariel űrtávcsőről röviden ebben a cikkben olvashattok.

A Plato integrálása az OHB System AG tisztaszobájában. Forrás: ESA

A Plato misszió elfogadásakor a kritikusnak ítélt mérföldkövek felülvizsgálatát rendelték el, a kamerák sorozatgyártásával kapcsolatos fejlesztési kockázatok miatt. A szemlére 2021 júliusa és decembere közötti időszakban került sor. A felülvizsgálati csoportokat több mint 100 ESA dolgozóból alakították ki, akik két témára (egy az űreszközre és egy a hasznos teherre) osztva terjesztették elő megállapításaikat a testület számára. A testületi ülésére 2022. január 11-én került sor. Az ellenőrzés során beigazolódott, hogy a teljes űrszegmens megfelelő eredményekkel büszkélkedhet. A kamerák gyártásának, összeszerelésének és tesztelésének szinte minden aspektusa sikeresen lezajlott. E mérföldkő elérésével megkezdődhetett a szerződés második szakasza.

A következő fontos mérföldkő az űrtávcső életében 2023-ban esedékes, ekkor kerül sor a tervek mélyrehatóbb ellenőrzésére. Ennek során a teljes űreszköz munkaprogramját részletesen szemügyre veszik, mielőtt megkezdenék az összeszerelési folyamatot.

Az űrtávcső termoelasztikus tesztje az ESTEC elnevezésű szimulátorban. Forrás: ESA

Ha minden rendben zajlik, a tervek szerint 2026-ban indulhat tudományos útjára a Plato űrtávcső, aminek úti célja a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja lesz. Ebből a pontból több mint 200 000 csillagot fog megfigyelni, hogy fényükben olyan szabályszerű változásokat keressen, amelyeket egy bolygó okoz a csillag korongján való áthaladása során. Ezen átvonulások, és a csillagok fényváltozásainak elemzése lehetővé teszi majd az exobolygók, és központi csillaguk tulajdonságainak pontos meghatározását. A Plato továbbá a csillagok szeizmikus aktivitását is vizsgálni fogja.

Az exobolygók kutatására szánt űreszközök. Forrás: ESA

Dark mode powered by Night Eye