A Rosetta szelfije

Kapcsolódó

Harmadszor is sikerült felvenni a kapcsolatot a SLIM holdi leszállóegységgel!

A japán űreszköz bravúros teljesítménye tovább folytatódik a Hold...

Napvitorla-technológiával indult idei ötödik útjára az Electron hordozó

Újabb küldetésre (Beginning Of The Swarm) indult a Rocket...

300. alkalommal tért vissza sikeresen egy Falcon-9 első fokozat

2015. december 21. előtt még sci-fi-be illő jelenet volt,...

A nap képe #1448 – Black Brant-IX indítás

Cindy Fuentes Rosal, a NASA mérnöke búcsút int a...

Ismét értékelhető adatokat küldött haza a Voyager-1

5 hónap után először sikerült megfelelő adattovábbítást végrehajtani az...

7 évvel ezelőtt a mai napon, 2014. szeptember 7-én készítette az európai Rosetta űrszonda az alábbi szelfit a a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökössel a háttérben. A felvétel a szonda Philae nevű leszállóegységének kamerájával készült, mindössze 50 km távolságra az üstököstől.

A Rosetta volt az első olyan űrszonda, amely pályára állt egy üstökös körül, illetve műszeres méréseket végzett egy üstökös felszínén. Korábban a NASA Deep Impact szondája (melyet 2005 januárjában indítottak útnak, azonban még ez év júliusában el is érte a célpontját) közelítette meg a Tempel 1 üstököst, és egy 350 kg-os egységet „lőtt” bele az égitestbe, azonban itt sem pályára állás nem történt, a becsapódó tárgy pedig nem végzett méréseket, ebben az esetben a Deep Impact a becsapódó egység által keltett hatásokat tanulmányozta.

Az üstökösök olyan időkapszulák, amelyek a Nap és a bolygók kialakulásának időszakából fennmaradó anyagokat tartalmaznak. Az üstökös gáz, por részecskéinek és szerkezetének vizsgálatával, valamint a távolról történő megfigyelések révén a Rosetta küldetése jelentős mértékben hozzájárult Naprendszerünk történetének megismerésében. Az űrszondával és a leszállóegységgel végül 2016. szeptember 30-án szűnt meg végleg a kapcsolat.

Korábbi részletes írásunkat a Rosetta űrszondáról itt olvashatjátok.

Forrás: ESA

Dark mode powered by Night Eye