A Roszkoszmosz a lehető legrövidebb időn belül akar űrhajót küldeni az űrállomásra

Kapcsolódó

Napvitorla-technológiával indult idei ötödik útjára az Electron hordozó

Újabb küldetésre (Beginning Of The Swarm) indult a Rocket...

300. alkalommal tért vissza sikeresen egy Falcon-9 első fokozat

2015. december 21. előtt még sci-fi-be illő jelenet volt,...

A nap képe #1448 – Black Brant-IX indítás

Cindy Fuentes Rosal, a NASA mérnöke búcsút int a...

Ismét értékelhető adatokat küldött haza a Voyager-1

5 hónap után először sikerült megfelelő adattovábbítást végrehajtani az...

A nap képe #1447 – Apollo-13 visszatérés

Az Apollo-13 űrhajósainak visszatérését ünnepelve. Balról jobbra: Gerald D....

2023-ban Oroszország emberes Szojuz űrhajót küld kétórás repülési idővel a Nemzetközi Űrállomásra.

„A Szojuz ember által irányított űrhajó 2023-ban indul először a Nemzetközi Űrállomásra a legrövidebb egyfordulós konfigurációban, így a repülés kevesebb mint két órát vesz majd igénybe.” – közölte hétfőn Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami vállalat vezérigazgatója.

Tisztázta, hogy a rendszert először 2022 őszén tesztelik a Progressz MSz teherhajóval. Szerinte ezzel a Szojuz MSz emberes űrhajók újabb kolosszális előnyre tehetnek szert az amerikai űrhajókkal szemben.

2022-ben három Progressz teherhajót indítanak az űrállomásra. Az első már február 15-én megérkezett az ISS-re, a második június 3-án indul, a harmadik indítást pedig október 26-ra tervezik.

Hogy gyorsabban érjék el az állomást, ehhez az űrhajónak egy speciális trükköt kell végrehajtania, az úgynevezett kvázi koplanáris következtetést. Elvileg technikailag lehetséges, hogy csak két impulzust adnak az űrhajónak, és már a találkozási útvonalon is van az állomással. Ebben az esetben a hajónak hihetetlenül be kell céloznia az ISS-t. Nagyon szigorúan meghatározott egyenlítői dőlésszöggel kell pályán mozognia, a szórás maximum fél fok lehet. Ám az RKK Enyergija szakemberei kiszámolták, hogy ha a hajót úgy bocsátják ki az űrbe, hogy a pályájának síkja nem esik egybe az űrállomás pályájának síkjával, akkor sokkal szélesebb dőlésszög tartomány érhető el, és érezhetően könnyebb a dokkolás. A hajó ilyen jellegű felbocsátását az űrbe kvázi koplanárisnak nevezik. Vagyis a koplanáris az, amikor a hajó és az állomás ugyanabban a síkban mozog, kvázi koplanáris az, amikor nincsenek pontosan ugyanabban a síkban.

Hagyományosan a kétnapos program annyit jelent hogy az űrhajó 34 fordulatot tesz meg Föld körüli pályán. Négyfordulatú kört is használnak, amely körülbelül 6 órán át tart. Eddig több Progressz MSz teherhajó és két emberes Szojuz űrhajó repült a kétfordulós rendszer szerint ami 3 órába telt. A repülési sebességrekordot a Szojuz MSz-17 állította fel 2020. október 14-én 3 óra 3 perc időtartammal. A rövid repülési idők lehetővé teszik a űrhajósok számára, hogy gyorsabban, és így kényelmesebben utazzanak az űrállomásra, tekintettel a Szojuz űrhajó kis térfogatára. Ezenkívül az orvosok megállapították, hogy 6-7 fordulat (9-10,5 óra) után a súlytalanság akut negatív következményei kezdődnek (hányinger, utazási betegség).

A rövid keringési idő azért is hasznos ha az űrhajóban bármilyen vészhelyzet fordulna elő (rosszullét, meghibásodás), így gyorsabban jutnak segítséghez.

Szojuz MSz-21 érkezése 3 órás repülés után az űrállomásra március 18-án. Forrás: Roszkoszmosz

Dark mode powered by Night Eye