Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2002. március 14-én alapította Elon Musk a Space Exploration Technologies Corp.-ot, vagy ismertebb nevén a SpaceX űrhajózási magánvállalatot azzal a céllal, hogy megfizethetőbbé tegye az űrutazást. Musk mindig is érdeklődött az űrrepülés iránt, és sajnálkozva látta, hogy a 2000-es évek elején egyre inkább csökkent az űrkutatás és az űrutazás iránti izgatottság az átlagemberek között. Ezt megváltoztatva egy önnfentartó oázist szeretett volna küldeni a Marsra, ezzel felhívni a figyelmet a Vörös Bolygóra és annak fontosságára. Ehhez nem voltak meg a saját eszközei, ezért Oroszországba utazott társaival. szerencsét próbálni. Moszkvában megpróbált egy interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Dnyepr hordozórakétát vásárolni, ám azt túl drágának találta, majd üres kézzel tért vissza az Egyesült Államokba. A hazaúton a repülőgépen jött neki az a gondolat, hogy megpróbáljon egy saját rakétagyártó céget alapítani, amit nem sokkal később meg is tett. A többi már csak történelem…
A SpaceX alapítása 2002-ben, bal oldalon láthatjuk Tom Mueller volt hajtóműtervezőt, középen a mariachi zenészek mögött áll Hans Koenigsmann küldetésekért felelős igazgató, jobb oldalon pedig az alapító Elon Musk.
A SpaceX történelme során olyan dolgokat vitt véghez, amelyeket sokan lehetetlennek tekintettek. Nem csak az űripart állította a fiatalnak tekinthető magáncég a feje tetejére, de olyan technológiai megoldásokat alkalmaztak, amelyekkel még egészen a mai napig( !) egyetlen egy cég vagy űrhivatal sem rendelkezik a világon. Az alábbi listában összegyűjtöttük a SpaceX összes eddigi mérföldkövét, az első Falcon-1 indítástól egészen a Starship/Super Heavy rakéta teljes összeszereléséig:
- 2008. szeptember 28-án a világ első magánfinanszírozású űrrakétája, a Falcon-1, sikeresen pályára állt, ezzel űrutazási történelmet írtak. A SpaceX számára negyedszerre jött el siker, de ekkorra már a cég az összes forrását felhasználta. A negyedik startra is épphogy elegendő alkatrészük és pénzük volt, ha kudarcba fulladt volna, az egyben a cég végét is jelentette volna. A Falcon-1 összesen ötszor repült, az következő és egyben utolsó misszióján a malajziai RazakSAT távérzékelési szatellitet juttatták alacsony Föld körüli pályára.
- 2010. június 4-én a Falcon-9 rakéta első repülése teljes siker volt, és a Dragon űrhajó tesztpéldányát is a világűrbe juttatták. A törzsrész nélküli Dragon kapszula a második fokozaton maradt a küldetés egész ideje alatt, és 22 nappal később lépett be és égett el a légkörben. A küldetésen a Falcon-9 jól vizsgázott, és a cég tovább készülhetett a Dragon első éles küldetésére.
- 2010. december 9-én az első magáncég lettek, akik teljes egészében saját erőből feljuttattak és visszahoztak egy űrhajót Föld körüli pályáról. A Dragon űrhajó ekkorra már egy működő törzsrésszel is rendelkezett, és a pályára állítás után önállóan keringett a világűrben. Musk egy egész korongnyi francia sajtot is elrejtett ekkor a Sárkány rakterében.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: az egyik első Falcon-1 felkészítése a hangárban, a negyedik Falcon-1 rakéta statikus hajtóműtesztje, az első Dragon űrkabin visszatérés után, a második Falcon-9 indítás, ami egyben az első visszatérő Dragont vitte magával, az ötödik Falcon-1 indítás a RazakSAT műholddal, és végül az első Falcon-9 indítás a Dragon tesztpéldánnyal.
- 2012. május 22-én sikeresen útnak indult az első utánpótlást szállító Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, ezzel is történelmet írva, mint az első magáncég. A Dragon COTS Demo Flight-2 küldetés keretén belül egy Falcon-9 rakétával sikeresen Föld körüli pályára állították a Dragon C102 teherűrhajót, ami három nappal később dokkolt az ISS Harmony modul föld felé néző csatlakozójához. A Dragon összesen 525 kg hasznos terhet szállított az űrállomás fedélzetére.
- 2013. december 3-án sikeresen geostacionárius átmeneti pályára állították a SES-8 távközlési műholdat, szintén elsőként mint magáncég. A a Falcon-9 második fokozata 35 500 km/h sebességre gyorsította, és egy elnyújtott, 35 ezer kilométer magas földtávoli ponttal rendelkező ellipszispályára helyezte 3170 kg tömegű műholdat.
- 2015. február 11-én az első magáncég lettek, akik sikeresen Föld körüli pályán túlra indítottak űreszközt. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) űrszondája egy Falcon-9 rakéta segítségével sikeresen útnak indult a Föld-Nap rendszer L1 Lagrange-pontja felé.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: az első Dragon az ISS-nél, a SES-8 indulása, a DSCOVR műhold, a DSCOVR indítása, a DSCOVR a Falcon-9 áramvonalazó kúpjában, és az első Dragon ISS-küldetés startja.
- 2015. december 22-én ismét űrtörténelmet írtak: máig egyedüliként sikeresen visszahozták a Falcon-9 rakéta első fokozatát repülés után, ami a Landing Zone-1 területen ért földet hajtóműves fékezés segítségével. Ezzel elkezdődött a többszörhasználható rakéták kora.
- 2016. április 8-án a SpaceX megismételte a bravúrt, és elsőként sikeresen leszállt egy Falcon-9 első fokozat az Of Course I Still Love You drónhajón, az Atlanti-óceánon. A drónhajós leszállásokkal már nem kellett a Falcon-9 boostereknek visszatérniük Cape Canaveralbe, így nehezebb rakományok esetén is vissza tudták szerezni az első fokozatokat.
- 2018. február 6-án sikeresen elindult az első Falcon Heavy rakéta is, orrkúpja alatt Elon Musk meggypiros Tesla Roadster elektromos sportkocsijával. A misszió során mindkét oldalsó fokozat egyszerre visszatért a floridai leszállópályákra, és sikeresen landoltak. A középső fokozat egy meghibásodás miatt célt tévesztett, és a drónhajó helyett az Atlanti-óceánba csapódott. A Tesla Roadster azóta is Nap körüli pályán kering, és olykor a Mars pályáját is elhagyja.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: az első szárazföldi Falcon-9 leszállás, az első Falcon Heavy repülés, a Falcon Heavy két oldalsó rakétájának leszállása, a Tesla Roadster a világűrben, Elon Musk reakciója a Falcon Heavy indulásakor, az első drónhajós Falcon leszállás.
- 2019. március 2-án az első Crew Dragon tesztrepülésre is sor került: a személyzet nélküli űrhajó egy Falcon-9 rakétán jutott el a világűrbe, majd egy nappal később dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra. Elsőként Anne McClain NASA űrhajós és David Saint-Jacques kanadai asztronauta köszönthették Ripley-t a SpaceX szenzorokkal felszerelt tesztbábuját.
- 2019 májusában kezdte el a SpaceX kiépíteni a Starlink internetes műholdrendszert is, ami ma már több mint 2000 aktív műholddal rendelkezik.
- 2020. május 30-án újabb történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi: a Demo-2 küldetésen elsőként utaztak emberek a Falcon-9 rakétán a Crew Dragon Endeavour űrhajó fedélzetén. Bob Behnken és Doug Hurley NASA-űrhajósok egy közel két hónapos misszió keretében látogattak el az ISS-re, tesztelve a Crew Dragon űrhajó összes rendszerét, ezzel megnyitva az utat a SpaceX emberes űrrepülései előtt.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: Bob Behnken, Doug Hurley és Chris Cassidy űrhajósok az STS-135 űrrepülőgép-küldetés személyzete által hátrahagyott amerikai zászlóval, a Demo-2 startja, a Ripley névre hallgató tesztbábu, az első Starlink csomag az űrben, Bob és Doug a Dragonban, a Demo-1 startja.
- Nem sokkal ezután, 2020. november 16-án az első menetrendszerű Dragon repülés is kezdetét vette: a Crew-1 misszión Mike Hopkins, Victor Glover, Shannon Walker és Nógucsi Szoicsi asztronauták fél évett töltöttek az űrállomáson. A SpaceX eddig összesen 14 hivatásos űrhajóst juttatott el az ISS-re.
- Az első Starship-tesztek is kezdetüket vették: először a Starhopper emelkedett a magasba, amivel először repült egy szerkezet egy Raptor hajtómű segítségével. Ezt az SN5 és SN6 példányok alacsony magasságú repülései követték.
- Az SN8 Starship-prototípus 12,5 kilométeres repülésére 2020. december 9-én került sor, ami az első teljesen összeszerelt Starship második fokozat volt egyben. A küldetés javarésze sikerrel zajlott, ám leszálláskor egy hajtóműhiba miatt nem tudott az SN8 egy darabban leszállni. Ezt az SN9, SN10, SN11 küldetések követték, melyek hasonló eredménnyel zárultak.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: A Crew-1 személyzete, az SN8 történelmi startja, az SN9 és SN10 prototípusok a Boca Chica telepen, az SN10 landolása, az SN8 visszaérkezése, a Crew-1 startja.
- 2021. május 5-én az első, teljesen sikeres Starship szuborbitális repülésre is sor került: az SN15 prototípus 10 km-es magasságba emelkedett, majd onnan visszatért, és Raptor hajtóműveivel sikeresen leszállt (és utána egy darabban maradt).
- 2021. augusztus 5-én az első Starship/Super Heavy rakéta elkészült, és a Ship 20/Booster 4 stack teljes alakot öltött a Starbase indítókomplexumába. A fokozatokat később szétszerelték, és tesztek sorozata után már nyugdíjazták őket. A Ship 20 volt az első olyan Starship protoípus, amelyet már teljes hővédő csempeborítással szereltek fel.
- 2021. szeptember 16-án útnak indult a világ első teljesen magánfinanszírozású emberes űrrepülése, az Inspiration4. A Falcon-9 rakéta által pályára állított Crew Dragonban Jared Isaacman parancsnok mellett Sian Proctor, Hayley Arceneaux és Chris Sembroski jutott ki a világűrbe.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: az SN15 landolása, S20/B4 stack, Jared Isaacman a Dragonban, az I4 személyzeténsek fotója a Földről, az I4 személyzete, a Ship 20 összeillesztése a B4 boosterrel.
Azóta a SpaceX már az első teljesen repülőképes Starship rakétát is összeszerelte, és további műholdas és személyzetes küldetéskre készül. Jared Isaacmannel a Polaris Program keretében további két Dragon misszióra szerződtek, és a Starship rakéta első emberes misszióját ők hajthatják majd végre. Maezava Juszaku japán milliárdos a következő években indulhat a Hold köré szintén Starshippel, és a NASA Artemis-programjának keretein belül a következő amerikai űrhajósok is egy átalakított Starship holdkomppal szállhatnak majd le égi kísérőnk felszínére. A jövő tele lesz izgalmas eseményekkel, és ha minden jól alakul, ezekről majd mi is beszámolhatunk Nektek.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: a Polaris program Dragon űrsétája, a S20/B4 stack, DearMoon fantáziarajz, egy jövőbeli Mars kolónia, Starship rakéta Starlinkekkel, a NASA HLS Starship holdkompja.