A tervek szerint legkésőbb 2025 áprilisában induló űrszonda azt fogja vizsgálni, hogy mi történt az ősrobbanás utáni első másodpercekben, hogyan alakulnak ki és fejlődnek a galaxisok, és hogy mennyire gyakoriak a jégbe zárt, az élet kialakulása szempontjából kritikus molekulák, mint például a víz a mi galaxisunkban. A SPHEREx (Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer) misszió félévente képes lesz a teljes „égboltot” átvizsgálni, és olyan térképet készíteni a kozmoszról, amelyhez foghatót eddig még sehol sem láthattunk. A NASA ebben a hónapban hagyta jóvá az obszervatórium összes komponensének végleges terveit. Allen Farrington, a SPHEREx projekt vezetője hozzátette: „A számítógépes modellektől elrugaszkodva, már a valódi hardveres munka felé vezető úton vagyunk.”
A világegyetemmel kapcsolatos nagy kérdések megválaszolásához a tudósoknak különböző módokon kell vizsgálódniuk. Például a Hubble űrteleszkópot úgy építették, hogy adott csillagokra, galaxisokra vagy más objektumokra fókuszáljon, és azokat tanulmányozza részletesen. A SPHEREx viszont az űrteleszkópok egy másik osztályába tartozik. Az obszervatórium inkább gyorsan, rövid idő alatt végzi el a felméréseket, amiből következik, hogy nem látja olyan részletességgel az objektumokat, de választ tud adni azok jellemző tulajdonságaira. Mint azt említettük, a teleszkóp hathavonta az „égbolt” több mint 99%-át fogja átvizsgálni, ezzel szemben a Hubble több mint 30 éves működése során az égbolt mintegy 0,1%-át figyelte meg.
A SPHEREx segítségével a tudósok mérni tudják majd az olyan létfenntartó anyagok – például a víz – előfordulását, amelyek a galaktikus felhők jeges porszemcséiben találhatók. A csillagászok ugyanis úgy vélik, hogy a Föld óceánjaiban lévő víz, amelyről úgy gondolják, hogy nélkülözhetetlen a földi élet kialakulásához, eredetileg ilyen csillagközi anyagból származik. A küldetés során több mint 300 millió galaxisról, valamint a saját Tejútrendszerünkben található több mint 100 millió csillagról fognak adatokat gyűjteni.
A SPHEREx űrteleszkóp. Forrás: NASA/JPL-Caltech
A SPHEREx egy 20 cm-es főtükörrel és egy mindössze 3,2 méter átmérőjű napellenzővel rendelkezik. Az obszervatórium infravörös fényt fog gyűjteni – olyan hullámhosszakat, amik kívül esnek azon a tartományon, amelyet az emberi szem érzékelni tud. A James Webb-hez hasonlóan a SPHEREx is spektroszkópiát alkalmaz, amellyel az infravörös fényt egyes hullámhosszokra, azaz színekre bontja. Ennek köszönhetően képes kideríteni, hogy miből áll egy objektum, mivel az egyes kémiai elemek meghatározott hullámhosszúságú fényt nyelnek el és sugároznak ki.
Forrás: NASA/JPL-Caltech
A SPHEREx űreszközt a Ball Aerospace & Technologies biztosítja, a fejlesztést pedig a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Jet Propulsion Laboratory (JPL) végzi. A Koreai Csillagászati és Űrkutatási Intézet további támogatásként egy tesztkamrát szolgáltat a küldetés számára. Az indításért a SpaceX lesz a felelős, melynek során az obszervatóriumot egy Falcon-9 hordozórakéta juttatja majd alacsony Föld körüli pályára. Az indítás helye a Vandenberg Űrhaderőbázis lesz. A szerződés összege 98.8 millió dollár, a programot pedig a NASA Kennedy Űrközpontja irányítja majd.
Forrás: NASA/JPL-Caltech