Az amerikai űrhivatal döntésével tovább bővíti az újrahasznált Falcon-9 hordozórakétákkal teljesítendő küldetések listáját. A szerződésben eddig az állt, hogy a SWOT (Surface Water and Ocean Topography) műholdat egy teljesen új hordozó fogja pályára állítani, ez azonban most változott. A szerződésmódosításra április 6-án került sor, melyben nincs konkrét magyarázat a változtatásra.
A NASA még 2016-ban választotta ki a SpaceX-et az említett szatellit felbocsátására, ekkor még az indítás céldátumát 2021-re tervezték. A megállapodás értéke az űrhivatal elmondása szerint 112 millió dollár volt, mely lényegesen magasabb összeg mint más Falcon-9 szerződések esetében. A közzétett szerződésmódosítás nem változtatott ezen az értéken. A NASA ezt a különbséget a küldetés különleges követelményeivel magyarázta. Bár az újrafelhasznált hordozók felhasználása elsősorban a költségek redukálása miatt célszerű, a NASA ezen választását a menetrend biztosításával indokolta. Az újról egy újrahasznosított Falcon-9-re való váltás azonban jól illusztrálja, hogy az amerikai űrhivatal egyre inkább elfogadja a már korábban repült hordozókat.
A SWOT műhold
A misszió két közösséget egyesít, melyek a világ óceánjainak és szárazföldi felszíni vizeinek jobb megértésére összpontosítanak. Amerikai és francia tengerkutatók és hidrológusok, valamint nemzetközi partnerek egyesítették erőiket ennek a műholdas küldetésnek a kifejlesztésére, amelynek célja a Föld felszíni vizeinek első globális felmérése, az óceánok felszíni topográfiájának részletes megfigyelése.
A SWOT műholdat a NASA és a francia Centre National D’Études Spatiales (CNES) közösen építi. Az összeszerelést a Jet Propulsion Laboratory (JPL), illetve a CNES irányítja és felügyeli.
A hasznos teherhez a NASA, a CNES és a CSA (Kanadai Űrügynökség) által biztosított alkatrészek járulnak hozzá. Az elsődleges hasznos teher a Ka-sávú radar-interferométer (KaRIn), amelyet a JPL fejleszt. A Kanadai Űrügynökség a KaRIn számára egy nagy teljesítményű, összeszereléshez szükséges komponenst fog biztosítani. A CNES fogja megépíteni a DORIS (Doppler Orbitography and Radiopositioning Integrated by Satellite) antennát és a nadir (Föld felé néző) magasságmérőt. A JPL biztosítja továbbá a GPS vevőt, a lézeres retroreflektort, és a mikrohullámú radiométert.
Forrás: NASA/JPL