A Szaturnusz holdján újabb, az élet keletkezéséhez szükséges molekulát találtak

Kapcsolódó

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

A nap képe #1385 – ERS-2

Az Európai Űrügynökség 1995-ben indított ERS-2 (European Remote Sensing-2)...

62 éve jutott első alkalommal Föld körüli pályára amerikai űrhajós

John Glenn 1962. február 20-án Friendship-7 nevű űrhajójával háromszor...

A spanyol PLD Space is ESA-támogatásban részesül

Tavaly decemberben a német-angol HyImpulse magáncéggel írt alá szerződést...

A NASA által közzétett tanulmány ismét egy olyan molekula jelenlétére talált bizonyítékot, amely az élet kulcsfontosságú összetevője. A tudósok természetesen eddig is gyanították, pontosabban tudták, hogy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról előtörő vízgőz (amit korábban a Webb is megfigyelt) bővelkedik szerves vegyületekben, melyek közül néhány fontos az általunk ismert élet számára. A Cassini űrszonda által gyűjtött adatokat elemezve most azonban újabb ilyen jellegű molekulára bukkantak, mégpedig a hidrogén-cianidra.

A kutatók ezen felül arra is bizonyítékot találtak, hogy az Enceladus jeges külső burka alatt megbúvó, a kilövelléseket tápláló óceán hatalmas kémiai energiaforrást rejt magában. Ez az eddig ismeretlen forrás pedig olyan szerves vegyületek formájában van jelen, amelyek közül néhány a Földön az élőlények „üzemanyagául” szolgál. A Nature Astronomy által a napokban publikált eredmények ezzel kapcsolatban arra utalnak, hogy sokkal több ilyen kémiai energia lehet az aprócska hold belsejében, mint azt korábban gondolták; minél több energia áll rendelkezésre, annál valószínűbb, hogy az élet elszaporodhat és fennmaradhat.

„Úgy tűnik, hogy az Enceladus nemcsak a lakhatóság alapvető követelményeinek felel meg, hanem most már van elképzelésünk arról is, hogyan, és milyen kémiai úton alakulhatnak ki ott összetett biomolekulák.” – mondta Jonah Peter, a kutatás vezető szerzője. „A hidrogén-cianid felfedezése különösen izgalmas volt, mert ez a kiindulópontja az élet eredetével kapcsolatos legtöbb elméletnek.” – tette hozzá.

A Cassini 2010-es felvétele, melyen a felszín alatti óceánból előtörő víz látható. Forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

A korábbi kutatásokkal ellentétben – amelyek laboratóriumi kísérleteket és geokémiai modellezést használtak – az új tanulmány során részletekbe menő statisztikai elemzésekre támaszkodtak. Ennek alkalmával az űrszonda spektrométerének adatait vizsgálták, mely műszer a Szaturnusz körüli gázt, ionokat és jégszemcséket tanulmányozta.

„Sok potenciális kirakós darab van, amelyet össze lehet illeszteni, amikor megpróbáljuk a megfigyelt adatokat összehangolni. Matematikai és statisztikai modellezést használtunk, hogy kitaláljuk, a kirakós darabok melyik kombinációja felel meg legjobban a kilövellés összetételének, és hozza ki a legtöbbet az adatokból, anélkül, hogy túlértelmeznénk az adathalmazt.” – magyarázta Peter.

Egyelőre ugyan semmi sem biztos, már amit az élet létrejöttét illeti az Enceladuson, vagy egyéb égitesten, mindazonáltal érdekes, és izgalmas belegondolni abba, hogy talán nem vagyunk egyedül az Univerzumban.

„Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán félelmetes.” /Arthur Charles Clarke/

Dark mode powered by Night Eye