A Vénuszt célozza meg a Rocket Lab új küldetése

Kapcsolódó

44 éve indult első magyarként az űrbe Farkas Bertalan

1980. május 26-án kezdődött Farkas Bertalan űrrepülése a Szojuz-36...

Eddig jól muzsikálnak a Psyche űrszonda ionhajtóművei

A NASA a napokban számolt be arról a remek...

A nap képe #1480 – C3PO az IM-2 fedélzetén

Az Intuitive Machines IM-2 küldetésével C3PO is "elindul" a...

Az ESA két céget jelölt ki a kereskedelmi teherszállítási programjához

Az Európai Űrügynökség május 22-én jelentette be, hogy egyenként...

A Rocket Lab hajtotta végre az idei év 100. rakétaindítását

Az Electron ismét a NASA megbízásából indult, és két...

A Rocket Lab legkorábban 2023 májusában (amennyiben nem lehetséges, legközelebb 2025 januárjában) tervezi végrehajtani a Vénusz tanulmányozását célzó küldetését. Ez lesz az első lépés a nagy teljesítményű, alacsony költségű, gyorsan végrehajtható mélyűri küldetések demonstrálásának érdekében, amely kis hordozórakétákkal és űreszközökkel biztosít tudományos eredményeket. Ehhez a vállalat egy bolygóközi Photon végfokozat kifejlesztését valósítja meg.

A tervek szerint a Rocket Lab 1-es indítókomplexumából (LC-1) startoló küldetés elsődleges célja a lakható körülmények és az élet jelei utáni kutatás a Vénusz felhőrétegében. A misszió egy hiperbolikus pályát követ, ahol a nagyenergiájú Photon a szállító jármű szerepét tölti be, majd a küldetés tudományos fázisában egy kis szondát bocsát ki a Vénusz légkörébe.

Ehhez első lépéseként az Electron hordozórakéta egy Photon végfokozatot juttat a Föld körüli, nagyjából 165 km-es körpályára Miután a végfokozat levált az Electron 2. fokozatáról, a Photon előre beprogramozott hajtóműindításokat hajt végre, hogy egy 250 km x 1200 km-es átmeneti elliptikus pályára álljon. Ezt követően több manőverrel növelik az űrjármű maximális Földhöz viszonyított távoltpontját, azaz az apogeum magasságát, miközben a perigeumot (Földhöz viszonyított közelpont) közel ugyanakkora magasságon tartva, egészen addig, amíg eléri a maximális, nagyjából 70 000 km-es pályamagasságot.

A manőverek végrehajtása után egy utolsó hatóműindítást hajtanak végre, hogy a Photont az elszakadási pályára állítsák és megkezdje 5 hónapig tartó útját a Vénuszhoz.

Fantáziarajz a Photon végfokozatról és a tervezett Vénusz-szondáról. Kép forrása: Rocket Lab

2023 októberében a tervek szerint a Photon megérkezik a Vénuszhoz, és egy kis méretű, nagyjából 20 kg-os szondát juttat a bolygó légkörébe -10 és -30 fok közötti belépési szöggel. A szonda közvetlenül a Földdel kommunikál egy S-sávú kommunikációs kapcsolaton keresztül, amely az ereszkedés során rögzített és a fedélzeten tárolt tudományos adatokat továbbítja.

A kis szonda legfeljebb 1 kg tudományos hasznos terhet fog tartalmazni, hogy szerves vegyi anyagokat keressen a Vénusz felhőzetének részecskékben, 45 és 60 km magasságban.

A szonda alakját többek között a különböző áramlási rendszerekben (hiperszonikus, transzszonikus, szubszonikus stb.) a stabilitási jellemzők és a súlypont helyére vonatkozó korlátozások alapján választották ki. Átmérőjét úgy alakították ki, hogy egy nyomástartó edény és a műszer hasznos terhe is elférjen benne. Az alumínium nyomástartó edény a hőmérők, a nyomásérzékelők és a szonda antennája kivételével az összes rendszerelemet tartalmazza, és egy szerkezeti szigetelőréteg veszi körül, amely megfelelő üzemi körülmények között tartja a fedélzeti számítógépet, a rádiót és a műszereket, hőelvezetőként működik és gátat képez a Vénusz korrozív légkörével szemben.

Az eszköz nagyjából 330 másodpercen keresztül fog adatot gyűjteni a Vénusz felhői között ereszkedve, majd miután alájuk ereszkedik, megkezdi az adatok visszaküldését a Földre, nagyjából 20 percen keresztül. A nyomástartó edény tervezési határának elérése nagyjából 30 perccel a légkörbe lépés után fog megtörténni, míg a felszínnel való érintkezésre nagyjából 66 percet kell várni.

A felhőréteg alatti objektumok, mint például a tudományos megfigyelések folytatása az elsődleges műszerrel vagy a környezeti adatok visszaküldése csak a legjobb, legoptimálisabb esetben valósulhat meg, amennyiben a szonda túléli az ereszkedést.

A küldetés közel négy évtized után az első lehetőség a Vénusz felhőzetének közvetlen vizsgálatára. Még a tömeg- és adatátviteli korlátok, valamint a Vénusz légkörében töltött korlátozott idő ellenére is lehetséges lesz az áttörést jelentő tudományos kutatás. A missziót az MIT tudományos csapata támogatja, ezzel ez lesz az 1. teljesen privát küldetés a Vénusz felé.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye