A VIPER prototípusa belekóstolt a holdi körülményekbe

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Ugyan korábban már olvashattátok, hogy a missziót elhalasztották, ettől függetlenül a NASA VIPER holdjárója, pontosabban annak prototípusa a minap megízlelte a holdi körülményeket. A mérnökök az ügynökség clevelandi Glenn Kutatóközpontjában (Glenn Research Center), azon belül pedig a Simulated Lunar Operations (SLOPE) laboratóriumban hajtották végre a teszteket az ún. MGRU3 (Moon Gravitation Representative Unit 3) egységen. Az MGRU3 kifejezetten a holdjáró számára tervezett motorvezérlővel rendelkezik, mely a rover mobilitási rendszerének nélkülözhetetlen eleme, hiszen a kerekeket meghajtó motorokat ez a modul vezérli.

A tesztpálya, azaz a holdi felszínre hasonlító terep kialakítása. Forrás: NASA

Mint azt fentebb említettük, a Volatiles Investigating Polar Exploration Rover (VIPER) prototípusa a közelmúltban az eddigi legreálisabb teszteken ment keresztül, annak érdekében, hogy a Hold déli pólusára irányuló küldetése során a legnehezebb tereppel is megbirkózhasson. Szembetalálta magát futóhomokszerű talajjal, emelkedőt mászott meg, valamint sziklákon és krátereken jutott túl. A tesztek továbbá segítettek a mérnököknek annak meghatározásában is, hogy a rover mennyire fog helytállni a Hold felszínén kihívást jelentő körülményekkel szemben. „Látni akartuk, hogy képes-e az előrehaladásra extrém süllyedési jellemzővel bíró környezetben, és hogy mennyivel haladna lassabban, illetve, hogy mennyi többletenergiát használna egy-egy trükkösebb talajviszonynak köszönhetően.” – Mercedes Herreras-Martinez.

Teszt közben. Forrás: NASA

A rover szoftverének legújabb verzióját használva a mérnökök azt is megvizsgálták, hogy a prototípus rendelkezik-e az ún. „inch-worm” adottsággal, vagyis képes-e a kerekeit speciális, hernyószerű, összehangolt módon mozgatni, ami segít a rover elakadásának leküzdésében. A prototípus azt is demonstrálta, hogy önállóan megáll, ha olyan lejtőhöz közelít, amely túl meredek a mászáshoz, de hasonlóan cselekszik akkor is, ha nem tudja meghatározni pontos helyét a Hold felszínén.

Az összes Hold-szerű tereptárgy és egyéb veszélyforrás módszeresen és szándékosan került a rover útjába, melyeket a VIPER tudományos csapata ajánlott. A mérnöki csapat gondosan választotta ki a különféle talajszimulánsokat, kézzel válogatta a sziklákat, továbbá a kráterek alakját és méretét is gondosan megalkotta, hogy valósághűen utánozzák a Hold déli pólusának felszínén található tényleges jellemzőket. Ha mindezeket videó formájában is szeretnétek megtekinteni, akkor kattintsatok ide, vagy a cikkünk első soraiban található linkre.

Dark mode powered by Night Eye