2014 óta végzik az ígéretes Angara rakétarendszer repülési és tervezési tesztjeit. A különböző osztályokba tartozó két típusú hordozórakéta már több tesztrepülést teljesített, és ígéretesen hozta a várt eredményeket. Ezek az eredmények lehetővé teszik az új indítókomplexumok felkészítését a valódi hasznosteher indításával kapcsolatos teljes értékű munkára, valamint a jövőre vonatkozó tervek elkészítését.
A kezdetek
Az Angara projekt több, különböző jellemzőkkel rendelkező, egységes hordozórakéta létrehozását tűzte ki célul. A mai napig közülük kettő került a repülési és tervezési tesztek szakaszába, és fokozatosan közelednek a teljes körű működés megkezdéséhez. Ezek az Angara-1.2 könnyű rakéta és az Angara-A5 nehézrakéta. Ezen kívül két nehézhordozót is fejlesztenek, bár a közepes Angara-A3-at korábban elhagyták a Szojuz-család új projektje érdekében. Az egyes egységek és alkatrészek első tesztelésére a 2000-es évek közepén került sor. Az évtized fordulóján megkezdődtek az indítókomplexum elemeinek gyártása és annak építésének előkészületei. 2009-2013-ban az Angara univerzális rakétamodul prototípusait többször használták a dél-koreai KSLV-1 rakéta részeként. Mindezen munkák eredményeként 2014-ben a Roszkoszmosz végrehajthatta az első próbaindítását.
Az első Angara-1.2pp szállítása a tesztpadra, 2014. június. Forrás: Roszkoszmosz
2015-ben, röviddel az első tesztek után, úgy döntöttek, hogy a rakéták gyártását áthelyezik a moszkvai székhelyű Hrunyicsev Gépgyárból az omszki Poljot üzembe. A korábban bejelentett tervek szerint a Polet gyártólétesítményeit előkészítő minden intézkedés a közeljövőben befejeződik, és már 2023-ban egy teljes értékű sorozatot fog gyártani az üzem.
Kifejezetten az Angara rakéták számára új indítókomplexumot építettek a Pleszeck Kozmodrómban. A komplexumot 2014-ben adták át néhány hónappal az Angara-1.2 első repülése előtt. Később bejelentették, hogy egy másik indítókomplexumot kell építeni a hidrogénrakéták számára. Ez a projekt még nem valósult meg. Jelenleg a Vosztocsnij Kozmodrómban a Roszkoszmosz egy második komplexumot épít az Angara rakéták számára. A közeljövőben el is fog készülni, és 2023 augusztusában ad majd otthont az első indításoknak, viszont a létesítmény teljes körű üzemeltetése csak 2025-27-ben kezdődik meg.
Az első indítás, 2014. július 9. Forrás: Roszkoszmosz
A múltban volt egy projekt az Angara rakéta másik indítóállásának megépítésére a Bajkonur Kozmodrómban. Különböző nehézségek és nézeteltérések miatt ennek az elképzelésnek a megvalósítását többször elhalasztották, és a projekt sorsa csak 2017-ben dőlt el. Az új tervek szerint az indítókomplexum ugyan a távoli jövőben megépül, de nem az Angara hanem az ígéretes Szojuz-5 rakéta indítóállásaként.
Az első repülések
Az új rakéta első repülésének előkészületei 2014 nyarára befejeződtek. Az Angara-1.2pp-t kísérleti alanyként szállították a Pleszeck Kozmodrómba. Június végén a rakétát az indítópadra helyezték, és végrehajtották a indítás szimulációját. Az első indításnak másnap, június 27-én kellett volna megtörténnie, de a meghibásodások miatt leállították a folyamatokat és az indítást a következő évre halasztották. Az indulásra végül július 9-én került sor. Az Angara-1.2pp könnyűrakéta sikeresen felemelkedett az indítóállásról, és végighaladt a számított ballisztikus pályán. A második fokozat egy elválaszthatatlan 1,43 tonnás tömegszimulátorral együtt a kamcsatkai Kura tesztterületre esett. A repülés során a prototípus teljes mértékben hozta a várt eredményeket. Egyúttal ez volt az RD–191 hajtómű első tesztrepülése is.
Angara-A5 az indítópadon, 2020 decemberében. Forrás: Roszkoszmosz
2014. december 23-án megtörtént az Angara-A5 nehézrakéta első próbaindítása. A rakéta fedélzetén volt a Briz-M végfokozat (az orosz folyékony-hajtóanyagú rakéta felső fokozata, amelyet a Hrunyicsev Állami Kutató és Termelő Űrközpont gyárt, és a Proton-M-en és az Angara A5-ön használják), egy 2 tonnás tömegszimulátorral. A rakéta sikeresen alacsony Föld körüli pályára állította, majd a Fehérorosz Köztársaság geostacionárius pályára konfigurálta a rakományt. Az indulást sikeresnek minősítették. A következő indításra csak néhány évvel később 2020. december 14-én került sor. A teszteket a korábbiakhoz hasonlóan a Briz-M végfokozattal és egy 2000 kg-os tömegszimulátorral végezték. A pályára állítás nehézségek nélkül ment.
2021. december 27-én került sor az Angara-A5 következő indítására, ezúttal részben sikeresen. Minden rendszer normálisan működött, és a IPM-3 nevezetű műholdat a megfelelő pályára vitte, azonban az ígéretes RB Perseus felső fokozat meghibásodások miatt nem végezte el teljesen a feladatot. Miután a felső fokozat a második égés után két másodperccel leállt, így a műhold 35 000 km-es geostacionárius pálya helyett nagyon alacsony Föld körüli pályára állt.
Az Angara-A5 bemutatása 2021. december 27-én. Forrás: Roszkoszmosz
2022. április 29-én megtörtént a könnyű Angara-1.2 második felbocsátása, ugyanakkor a rakéta először szállított hasznos terhet. Remekül megbirkózott a repülési feladattal, és sikeresen pályára állította az Orosz Honvédelmi Minisztérium Kosmos-2555 műholdját.
Jövőbeli tervek
Az Angara-projekt jövője már ismert. Tavaly év elején a Roszkoszmosz bejelentette, hogy az Angara rakéta mindkét változata az első indítások során a szükséges megbízhatóságot mutatta, és ez lehetővé teszi a tesztprogram lerövidítését. Az eredetileg tervezett 10 indítás helyett mindössze 6 darabot hajtanak végre, és az év végén vált ismertté, hogy a hatodik próbaindítást törölték. Így az Angara két változatának tesztprogramja már majdnem befejeződött, a rakéták pedig a teljes működés szakaszába lépnek. A könnyű Angara-1.2 már pályára állította első valódi rakományát, és várhatóan egy új kereskedelmi indítást is végre fog hajtani a jövőben. Az idei év második negyedévében a rakéta a dél-koreai Kompsat-6 műholddal száll majd fel. Erre az indításra korábban is sor kerülhetett volna, de az űrszonda elérhetetlensége miatt többször is elhalasztották.
Angara-1.2 már valódi hasznos teherrel a Kosmos-2555 műholdal, 2022. április. Forrás: Roszkoszmosz
2021 legvégén vált ismertté, hogy 2022-ben a Honvédelmi Minisztérium két Angara-A5 indítását tervezi. Valódi katonai műholdak lesznek a rakéták fedélzetén (tömegszimulátort már nem terveznek indítani). Februárban a Hrunyicsev Központ vezetése elmondta, hogy a nehézrakéta máris felkeltette az új ügyfelek figyelmét, és ennek következtében új szerződések is megjelenhetnek.
A távolabbi jövőt szem előtt tartva folytatódik a nehéz hordozórakéta számos módosításának fejlesztése. Először is, ezek az Angara-A5P és az Angara-A5M, amelyek jobb teljesítménnyel rendelkeznek és akár emberes űrhajó szállítására is alkalmasak lesznek. Ezeknek a típusoknak az első bevezetését 2023-ra tervezik, bár előfordulhat némi tolódás az időzítésben. A tervek szerint a teszteket a Vosztocsnij Kozmodrómban fogják végrehajtani. A meglévő terv fejlesztésének következő szakasza az Angara-A5V projekt. Ez a nehézrakéta hidrogénüzemű hajtóműveket kap, aminek köszönhetően nagyobb lesz a teljesítménye. A nagyobb bonyolultsága miatt egy ilyen projekt kidolgozása tovább tart, és az első repülésre legkorábban 2027-ben kerülhet sor.
Igazi siker
Különböző okok és tényezők miatt az ígéretes Angara fejlesztése rengeteget késett. Majdnem két évtized telt el a projekt kezdetétől az első igazi indításig. 2014 óta azonban a helyzet fokozatosan változik. Egészen a közelmúltig csak próbaindításokról volt szó hasznos teher nélkül vagy tömegszimulátorokkal. Az első indításokat az Orosz Védelmi Minisztérium érdekében hajtották végre, és külföldi szervezetek megrendelésére készülnek az újabbak. Mindez azt mutatja, hogy az Angara projekt sikeresen megbirkózik a kitűzött feladatokkal és halad előre. A közeljövőben azonban, a teljes működés megkezdése előtt, a Roszkoszmosznak és vállalkozásainak számos fontos kérdést kell megoldaniuk. Emellett a közelmúltban új problémák és nehézségek is megjelentek. Hogy sikerül-e megbirkózni velük, azt majd az idő eldönti. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az Angarával kapcsolatos további munka eredménye nagyban függ az elmúlt évek sikereitől.
Forrás: Roszkoszmosz