A svéd kormány 90 millió svéd korona (10,2 millió dollár) befektetéséről döntött az elkövetkezendő három évben az Esrange Űrközpont továbbfejlesztésére, hogy orbitális rakéták indítása is opció legyen 2022-től.
A legutóbbi hatvanmillió koronás pénzügyi támogatást mindössze két éve fogadta el a svéd kormány az Esrange szuborbitális indítóközpont orbitális indítás végrehajtását lehetővé tévő felszerelések és egységek beszerzésére. Akkor két német startup cég mutatott érdeklődést az űrkikötő iránt. A mostani 90 millió svéd koronát érő támogatást Matilda Ernkrans svéd űrminiszter jelentette be október 14-én az Esrange telephely egyik új részének átadásán. Ernkrans elmondása szerint Svédország beléphetne azon országok szűk körébe, melyek képesek űreszközt pályára állítani. Svédország nincs egyedül a hazai indítást szorgalmazó űrambíciokkal Európában. Az Egyesült Királyság is tervezi az első űrkikötőjét, mégpedig az észak-skóciai Sutherlandben, illetve a brit kormány megállapodott Richard Branson üzletemberrel, hogy angol reptérről is tudjon légi rakétaindítást (air launch, a rakétát egy repülőgép aljára szerelik és repülés közben indítják be a rakétamotort) végrehajtani a Virgin Orbit. Jelenleg Európa egyetlen indításra alkalmas központja a Guyana Űrközpont, ami Franciaország egyik tengerentúli területén, a dél-amerikai Francia Guyanában található.
2013-ban vetették fel az orbitális indítások ötletét először, miután egy tanulmány szerint megoldható lenne az űrközpont kiépítése. Ezt követően több üzleti tervet is készítettek, amivel meg tudták győzni a svéd kormányt a befektetés biztosságáról. Az Esrange telephely fő előnye az 5200 négyzetkilométeres lakatlan zóna északra a központtól a svéd tundra területén. A svédországi törvények csak űrtevékenységekre, rénszarvascsordák terelésére, és szabadidős tevékenységekre limitálták a terület kihasználhatóságát. Ez biztosítja az elhasznált rakétafokozatok biztonságos földetérését lakatlan területeken, ami kihívás szokott lenni nem vízparton található indítókomplexumoknál (Kína). Az egész projektre 300 millió svéd koronát szabadított fel a kormány, ebből az összegből szeretnék létrehozni az űrközpontot.
A projekt első fázisa a meglévő infrastruktúra modernizálását foglalta magába, amit 2018-ban fejeztek be. Ezt követte két darab vertikális tesztállvány építése rakétahajtóművek jövőbeli tesztelésére. A harmadik fázisban van az orbitális indítóállások kiépítése, ami jelenleg is zajlik. A Swedish Space Corporation (SSC) nevű állami tulajdonban lévő űrvállalat, az Esrange központ jelenlegi tulajdonosa és működtetője már egy 2022-es orbitális indításban reménykedik. Habár még nincs jelentkező cég, aki innen állítana pályára műholdakat, Stefan Gustafsson SSC-szóvivő elmondása szerint több kisebb űripari vállalattal folynak már a tárgyalások. Az Isar Aerospace és Rocket Factory Augsburg (RFA) német startup cégekkel már aláírtak egy megállapodást rakétahajtóművek tesztelésére Esrange-ben. Mindkét német cég 2018-ban kezdte pályafutását, és kis teherbírású orbitális űrrakétákat fejlesztenek. A kétlépcsős Isar Spectrum indítójármű a tervek szerint 1000 kg hasznos terhet tud majd LEO-ra állítani, körülbelül 2021-re tervezik az első repülését (az indítóközpontot még nem választották ki). Az RFA One hasonló súlycsoportba tartozik a maga 1300 kilogrammos kapacitásával egy 300 kilométer magas poláris pályára. Ennek az indítása is 2021-ben várható a szintén épülő norvégiai Andøya Űrkikötőből, ami szintén egy szuborbitális tesztközpont volt.
A svéd Esrange-et 1966-ban alapította az European Space Research Organization (Európai Űrkutatási Szervezet, az ESA egyik elődje). 1972-ben került az SSC kezébe a telephely. Jelenleg állami és kereskedelmi szuborbitális kutatórakétákat szoktak startolni, illetve sztratoszferikus ballonokat felengedni. Eddig több mint 550 rakétaindítást és 600 ballon felengedését hajtották végre Esrange-ből.