Ariane-6 rakéta: keserédes bemutatkozás

Kapcsolódó

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

A nap képe #1535 – Két rakéta egy képen

Előtérben a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásán várakozó SA-500F jelű...

A Polaris Dawn misszió tagjai vákuumban is tesztelték űrruhájukat

A Polaris Dawn személyzete első alkalommal tesztelte vákuumkörnyezetben azt...

11 hónap után újra bővült a kínai Kaofen földmegfigyelő műholdhálózat

Az egy darab szatellitet az idei első Hosszú Menetelés-4B...

Csak részsikernek tekinthető Európa új nehézrakétájának első repülése, a magyar érdekeltségű műhold viszont megfelelően pályára állt.

Sokéves csúszás után tegnap este végre bemutatkozott az Európai Űrügynökség és az Arianespace új nehézrakétája, az Ariane-6. Az indítás során minden megfelelően zajlott, ám a második fokozat a repülés utolsó fázisában nem megfelelően működött.

A küldetést mi is élőben közvetítettük, amit ezen a linken tudtok visszanézni!

Az indítást megelőző órákban a földi kiszolgáló rendszer kisebb technikai problémáján kívül semmi nem zavarta meg a hordozó felkészítését, de a négy órás indítási ablakból egy órát „felhasználtak” ezen hiba orvoslására. Végül 21:00-kor feldüböröghetett az Ariane-6 Vulcain-2.1 főhajtóműve, illetve a két oldalsó P120-as szilárd hajtóanyagú segédrakéta (SRB). Mivel a hordozó csak kis méretű és tömegű cubesatokat, valamint egyéb kísérleti eszközöket (a hasznos terhekről később írunk) vitt magával, fürgén rugaszkodott el a Francia Guyanaban található Kourou Űrközpont indítóállásáról.

Fotó: ESA

Az emelkedési fázis zavartalanul ment végbe: T+2:16-kor az SRB-k kifogytak az üzemanyagból, majd leváltak, T+3:39-kor az áramvonalazó raktérborítások is hasonlóan tettek, ezt követően az első főfokozat még további négy percig gyorsította a hordozót. A két fokozat szétválására 7 perc 35 másodperckor került sor, 8:50-nél pedig beindult a második fokozat egy darab Vinci hajtóműve. Ezen fokozatot ún. kiegészítő meghajtási egységekkel (auxiliary propulsion unit, APU) is felszerelték, melyek az üzemanyagtartályok megfelelő nyomás alá helyezésében segédkeztek az egyes hajtóműindítások előtt.
Az első két ilyen manőver gond nélkül lezajlott a hosszú keringési fázis során, ezután került sor a hasznos terhek túlnyomó többségének leválasztására. Magyar szempontból is fontos volt ez a pillanat, ugyanis a GRBBeta cubesat is ekkor, egész pontosan T+1:06:02-kor vált le az adapterről.

Sajnos a küldetés ezután rossz irányt vett szó szerint és átvitt értelemben is: 2 óra 37 perc 15 másodperckor harmadik és egyben utolsó alkalommal is be kellett volna indulnia a Vinci rakétamotornak, ám az APU hibája miatt erre nem került sor. Erről Nagy Szabolcs kollégánk remek földi felvételt készített! Az utolsó hajtóműves pályakorrekció a légkörbe való visszavezetés miatt lett volna kulcsfontosságú, hiszen az ESA kiemelt célja, hogy lehetőleg űrszemét képzése nélkül teljesítsék az indításokat. Ez a mostani debütáló repülésen nem valósulhatott meg, és a teljes második fokozat a két utolsó hasznos teherrel (melyekkel a légköri visszatérés során vizsgálták volna a körülményeket) használhatatlan egységként fog bizonytalan ideig Föld körüli pályán maradni.

Összességében elmondható, hogy az európai űripari vezetők szívéről nagy kő esett le tegnap, hiszen az ESA közel egy évig nem rendelkezett saját működő rakétával (a kisebb Vega-C-vel is gondok voltak, legkorábban csak év végén repülhet ismét), ezáltal pedig képtelen volt önállóan elérni a világűrt, és több küldetést is a SpaceX segítségével kellett végrehajtaniuk. A rakéta legnagyobb részben jól teljesített, de az APU meghibásodására hamar megoldást kell találniuk a mérnököknek, ha megbízhatóan szeretnék nem csak az indítást, de a második fokozat légkörbe való visszajuttatását is elérni.
További cikkeink az Ariane-6-ról és annak eléggé rögös fejlesztési-tesztelési útjáról ebben a gyűjteményben találhatóak.

Hasznos terhek

Az Ariane-6 első küldetésén értelemszerűen nem egy drága műholddal indult el, hanem egy költségmegosztó misszió keretében összesen 11 űreszközt juttatott alacsony Föld körüli pályára. Ezek többsége cubesat, vagy kockaműhold volt, melyekkel különböző országok egyetemei, űripari cégei jelentkeztek a felbocsátásra (pl. spanyol, portugál, német), de többek között a NASA is ezzel a misszióval indította CURIE nevű rádiósugárzást mérő műholdpárosát.
Számunkra a magyar-szlovák-cseh-japán közös vállalkozás révén megvalósult GRBBeta cubesat volt érdekes, a projektet a Kassai Műszaki Egyetem koordinálta. Magyar szempontból a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete járult hozzá a műhold létrejöttéhez, melynek mérnökcsapata a 2021 márciusában felbocsátott, és azóta is működő GRBAlpha cubesat építésénél is nagy szerepet vállalt. A mostani, 10 cm x 10 cm x 22,7 cm élhosszúságú (tehát 2U nagyságú), 2,5 kg-os műhold hasonlóan elődjéhez gamma-kitörések mérésére szolgál majd, ehhez a kis űreszköz „lelkét”, azaz a detektort fejlesztették a magyar szakemberek, beleértve annak elektronikáját, adatkezelését és szoftverét is.

A GRBBeta sematikus ábrája. Forrás: Kassai Műszaki Egyetem

 

Az Ariane-6 egyes rakományainak listája és elrendezése. Forrás: ESA
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye