Arianespace | CERES küldetésprofil

Kapcsolódó

Az 500. Hosszú Menetelés rakéta indult el múlt éjjel

A jubileumi küldetés keretében újabb Jaokan földmegfigyelő műholdak álltak...

A NASA felfújható hőpajzsa több cég figyelmét is felkeltette

Tavaly novemberben zajlott le a NASA demonstrációja, mely a...

A nap képe #1312 – Bennu minta mikroszkóp alatt

A Bennu aszteroidából származó minta egy mikroszkópos tárgylemezen előkészítve...

14 céget választott ki a DARPA holdi infrastruktúrák terveinek tanulmányozásához

A résztvevők között a legkisebb startupoktól kezdve a legnagyobb...

Sikerrel teljesítette első üzemszerű repülését a Landspace Csucsüe-2 rakétája

Továbbra is ez a világ egyetlen olyan metán meghajtású...

Az Arianespace az év harmadik Vega rakétaindítását hajtja végre, melynek keretén belül három CERES-jelzésű francia jelhírszerzési műholdat terveznek a világűrbe juttatni. Összegyűjtöttük a keddi misszióról az összes információt egy helyen, vágjunk is bele.

Indítás időpontja: 2021. november 16. – magyar idő szerint 10:27

Indítás helye: Guyana Űrközpont, ELA-1 (ELV) startállás, Francia Guyana

Megbízó: Francia Fegyverzeti Főigazgatóság (DGA, Direction générale de l’armement)

Indítójármű: az Arianespace által üzemeltetett Vega kis teherbírású hordozórakéta

Rakomány: CERES-1,2,3 katonai szatellitek

Rakomány össztömege: ~ 1500 kg

Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) 75° inklinációval

Fokozat(ok) visszatérése: nem képes erre a Vega rakéta, az Atlanti-óceánba fog visszazuhanni

Élő közvetítés: hivatalos élő stream az Arianespace YouTube-csatornáján

Indítás kimenetele: –

Kép forrása: Séra Gábor/Spacejunkie.hu

A CERES jelhírszerzési űreszközök

Bár egy naprendszerbeli égitest nevét viseli ez a három műhold, a tevékenységük korántsem tudományos, illetve polgári célokat fog szolgálni. Ha minden rendben zajlik, és az űreszközök sikeresen a kijelölt pályája kerülnek, akkor Franciaország lesz az első olyan európai ország, ami egy saját fejlesztésű jelhírszerzési (SIGINT, signals intelligence) műholdas hálózattal fog rendelkezni. A CERES (Capacité d’Ecoute et de Renseignement Electromagnétique Spatiale, magyarul „űrbeli elektromágneses hírszerzés és lehallgató képesség”) műholdak a Francia Fegyveres Erők alakulatait fogják szolgálni, és földi forrással rendelkező elektromágneses jeleket lesznek képesek befogni/lehallgatni, és a forrás földrajzi helyzetét megállapítani. Ahogy már fentebb is láthattuk, nem egy, hanem egyszerre három ilyen műhold indul. Az amerikai NOSS- és a kínai Jaokan-rendszerekhez hasonlóan ezek is trióban fognak a Föld körül keringeni, így pontosabban tudják majd végezni a munkájukat az űrben.

A szatellitek beszerzéséért a Francia Fegyverzeti Főigazgatóság (DGA, Direction générale de l’armement) volt a felelős, és a működtetést is ők fogják elvégezni. A Francia Űrügynökség (CNES) is részt vesz a műholdakkal való kommunikációban. Az űreszközök szerkezetét az Airbus gyártotta le, míg a fő rakomány (katonai rádióműszerek) kifejlesztésével és a földi szegmens kialakításával a Thales Alenia lett megbízva. Az Airbus által épített műholdas szerkezet alapját a Thales Alenia EliteBus platformja képezi. Mindhárom műholdat egy napelemszárny lát el kellő mennyiségű energiával, ezek mellé még akkumulátorcsomaggokkal is fel vannak szerelve.

A kötelékben repülő három CERES-hold. Kép forrása: DGA/Francia Védelmi Minisztérium

A műholdakat rögzítő adapter. Kép forrása: Airbus

A Vega kis teherbírású hordozórakéta

A Vega (Vettore Europeo di Generazione Avanzata, magyarul: újgenerációs európai hordozórakéta) az Arianespace legújabb hordozórakétája, melyet az Olasz (ASI) és az Európai Űrügynökség (ESA) segítségével fejlesztettek ki. 1998-ban kezdődött a tervezés, 2012-ben repült először – ennek a fedélzetén volt az első magyar műhold, a Masat-1 is.

A rakéta négy fokozattal rendelkezik – az első fokozat egy szilárd hajtóanyagú P80 motor 2261 kN (!) tolóerővel. A második fokozat szintén egy szilárd hajtóanyagú rakétamotor, mely a Zefiro 23 nevet viseli, 871 kN tolóerőt biztosítva. A harmadik fokozat is egy szilárd hajtóanyagú motor, a Zefiro 9, ami 260 kN tolóerőt nyújt. A negyedik fokozat a precíz pályára állítás érdekében egy cseppfolyós hajtóanyagot használó, ún. AVUM (Attitude Vernier Upper Module) fokozat – egy ukrán gyártású RD-843 hipergolikus hajtóművel rendelkezik, ~2 kN tolóerőt biztosítva. A hajtóanyag-keverék UDMH/N2O4 – asszimetrikus-dimetilhidrazin (üzemanyag) és dinitrogén-tetroxid (oxidálószer). A fokozatok égési ideje: 1. fokozat – 116 másodperc, 2. fokozat – 77 másodperc, 3. fokozat – 120 másodperc, 4. fokozat – 667 másodperc. A szilárd hajtóanyagú fokozatok nevei utáni szám általában az elégetett üzemanyag mennyiségét jelzi tonnában.

A fokozatok kiégésének általános időpontja, magassága, és az általuk elért sebesség:

  1. fokozat (P80) – T+01:56, 55 kilométer, 1,79 km/s
  2. fokozat (Zefiro-23) – T+3:13, 111 kilométer, 3,93 km/s
  3. fokozat (Zefiro-9) – T+6:31, ~220 kilométer, 7,45 km/s
  4. fokozat (AVUM) – a hasznos tehertől és a kijelölt pályától függ

A Vega rakéta felépítése. Kép forrása: Arianespace

Alacsony poláris és napszinkron pályákra 1430 kg hasznos terhet tud állítani, elliptikusra (200x1500km) 1960 kilogrammot. Az Ariane-1 által használt ELA-1 indítóállást alakították át a Vega számára, a mai megnevezése ELV – Ensemble de Lancement Vega. A keddi küldetésen a három rakományt külön szeparációs mechanizmusokkal rendelkező adapterekre helyezik rá, ahonnan külön-külön fognak majd leválni. Az AVUM fokozat a precíziós pályára állítás után visszatér a Föld légkörébe, így nem keletkezik semmilyen űrszemét a küldetés során. Az áramvonalazó borítást a svájci RUAG Space cég állítja elő (ők gyártják továbbá az Atlas, Vulcan, Ariane-5 és H-3 rakétához is az orrkúpokat).

Az AVUM végfokozat. Kép forrása: Avio

A műholdakat tartalmazó orrkúp elszállítása az indítóállásra. Kép forrása: ESA

Források: space.skyrocket.de, defense.gouv.fr, Airbus

Dark mode powered by Night Eye