Frissítés (dec. 4.): ismét egy nappal el kellett halasztani az indítást, ezúttal a rossz időjárás miatt.
Frissítés (dec. 3.): az Arianespace tegnap már második alkalommal kellett, hogy halassza az indítást, mert elérhetetlenné vált a földi telemetriai adatokat rögzítő rendszer.
Eredeti cikk:
Újabb európai megrendelésként indul egy Szojuz rakéta, de ezúttal nem OneWeb műholdakkal a rakterében, hanem két Galielo műholddal az Európai Unió megbízásából.
Indítás ideje, helye: 2021. december 5, 01:19 – Francia Guyana, Kourou, ELS indítóállás, Franciaország
Megbízó: Európai Unió Űrprogramokért Felelős Ügynöksége (EUSPA)
Lebonyolító: Arianespace
Rakomány: 2 db Galileo navigációs műhold az európai Galileo GNSS-hálózathoz
Rakomány össztömege: ~1603 kg
Pálya: közepes Föld körüli pálya (MEO) – kb. 23222 km-es magassággal
Hordozórakéta: Szojuz ST-B (a Szojuz-2.1b európai indítási verziója), Fregat végfokozattal
Első fokozat visszatérése: a Szojuz első- és második fokozatai az Atlanti-óceánba fognak csapódni
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés az Arianespace Youtube-csatornáján
Indítás kimenetele: sikeres
Grafika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)
A küldetés számokban
Ez lesz
- a Szojuz ST-variáns 26. indítása
- az Arianespace idei 13. indítása
- a 150. olyan Arianespace-indítás, melyet egy európai intézmény számára bonyolít le
- a 123. orbitális indítási kísérlet 2021-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés részletei
Az Arianespace két újabb navigációs műholdat bocsát fel, melyek az Európai Unió Galileo navigációs rendszer részét képezik majd. Az űreszközök a Szojuz-2.1b ST-B-variánsával indulnak, amit Francia Guyana területéről végrehajtott indításokhoz használnak. A küldetés eredetileg még tavaly indult volna, de a koronavírus-helyzet miatti karanténszabályok miatt végül csak most kerülhet rá sor.
A mostani műholdak már az ún. FOC, azaz „Fully Operational Capability” (magyarul teljes működési kapacitás) fázisban indulnak a Global Navigation Satellite System (GNSS) tagjaiként. A rendszert 2014-ben kezdte kiépíteni az Európai Unió, és 2016. december 15-én vált elérhetővé. Minden egység 23222 km magas pályán kering, három különböző gyűrűt alkotva, egymától egyenlő távolságban, 56°-os hajlásszöggel. Az egyik űreszköz FM23 néven vagy „Patrick” becenéven ismert, a másik, FM24, a „Shriya” becenevet kapta. Előbbit az Egyesült Királyság, utóbbit Norvégia gyártotta.
Az egyik Galileo-műhold renderelt képe. Forrás: picture-alliance/dpa/ASA/P.Carril
A műholdak három különböző inklinációjú, de azonos magasságú keringési pályája: Forrás: picture-alliance/dpa/ASA/P.Carril