Artemis-I: Utolsó simítások az Orion kapszulán és SLS rezgésteszt

Kapcsolódó

A Falcon-9 B1069 főszereplésével az idei 69. küldetést is teljesítette a SpaceX

Ha már a Starlink-indítások önmagukban nem jelentenek akkora izgalmat...

A nap képe #1243 – Frank Rubio üdvözlése

Mark Vande Hei így üdvözölte társát, aki előző nap...

Kína 2024-ben felszíni mintákat hoz a Földre a Hold túlsó oldaláról

Kína jövőre elindítja a Csang'e-6 küldetését, hogy először gyűjtsön...

Felszerelték az egyik napelemszárnyat a Hera űrszondára

Még augusztus végén számoltunk be arról, hogy a Hera...

Az utolsó simításokat végzik az Orion kapszulán, miután befejeződött a repülésmegszakító rendszer (LAS) felszerelése. Jelenleg az űrhajót védő, 4 részből álló áramvonalazó kúpok (ún. ogive fairings) rögzítése zajlik, melynek fő feladata, hogy megvédje az űrhajót (és későbbi küldetések során a személyzetét) az indítás és emelkedés során jelentkező vibrációtól, hangoktól, a hőtől és az aerodinamikai nyomástól, amellett, hogy áramvonalasabbá teszi a járművet. Az egyik ilyen panelen egy nyílás is található (természetesen lezárható), amely hozzáférést biztosít a személyzeti modulhoz. Amint megtörténik az áramvonalazó kúp felszerelése, az űrhajót átszállítják a jármű összeszerelő épületbe (Vehicle Assembly Building), ahol ráhelyezik az SLS-re.

A négy részből álló úgynevezett ogive fairing egy, már felszerelt darabja, amelyen a személyzeti modulhoz hozzáférést biztosító nyílás található. Forrás: NASA

Az Orion űrhajóra szerelt repülésmegszakító rendszer mentőrakétái. Forrás: NASA

Ezzel párhuzamosan az SLS rakétával a napokban zajlik a rezgésteszt-program, amelynek célja, hogy a mérnökök megismerjék az indítás és emelkedés során a különböző erőhatások által keltett vibrációt, amelyek hatással lesznek a rakétára. A biztonságos repülés érdekében a repülési szoftvernek és a navigációs rendszernek meg kell különböztetnie a rakéta természetes (melyet normál módnak neveznek) és a repülés során tapasztalt rezgési frekvenciáktól.

Ennek azonosítására a csapat a rakéta hét különböző pontjára hidraulikus rázógépeket helyez el. A csapat napi 10 órán, és több napon keresztül végzi a tesztprogramot, még éjjel is, így meggyőződve arról, hogy a hozzávetőlegesen 300 érzékelő által észlelt vibrációt a tesztek okozzák, nem pedig egyéb tevékenységből fakadó „zajok”. Néhány teszt egyszerre több rezgésfrekvenciát is magában foglal, míg más mérések egy adott frekvenciára összpontosítanak. Minden mérési kört követően a mérnökök elemzik az adatokat, és megtervezik a következő teszthez szükséges korrekciót. Végül összehasonlítják az érzékelők segítségével kinyert adatokat azzal, amit a számítógépes modellek jósoltak.

Az így szerzett információkat a repülésirányító szoftverbe is betáplálják, így amikor az SLS repül, a rendszerei tudni fogják, hogy melyek a normál módú rezgések és melyek azok, melyeket külső erők okoznak. Ez elősegíti azt, hogy a rakéta megfelelő pályán haladjon, és az üzemanyag felhasználás is optimális legyen azáltal, hogy a számítógépes rendszer felismeri azokat a természetes vibrációt, amelyeket figyelmen kívül kell hagynia.

További hír, hogy Bill Nelson egy interjúban elmondta, ha nem idén év végén, akkor jövő év januárjában indulhat el az első Artemis küldetés.

A teszthez az Orion tömegszimulátorát is felszerelték a rakétára, amely ugyanolyan súlyjellemzőkkel rendelkezik, mint maga az űrhajó. Forrás: NASA

Dark mode powered by Night Eye