Napunk fénye, mint tudjuk pozitív hatással bír bolygónkra. Ám ez a jelenség ismeretlen számú aszteroida rejtekhelye is lehet, amelyek útját így nem tudjuk követni. Közülük pedig jó néhány akár a Föld felé is tarthat anélkül, hogy tudnánk róla.
Az ESA (Európai Űrügynökség) által tervezett NEOMIR misszió azonban segítséget nyújthat a fentebb említett problémára. Az obszervatórium ennek érdekében a Föld és a Nap között fog elhelyezkedni, pontosabban a Lagrange-pont (L1) körül áll majd pályára. Így egy korai előrejelző rendszerként működve figyelmeztet minket a 20 méteres vagy annál nagyobb, a földről nem észlelhető aszteroidákra.
A küldetés fontosságára egy korábbi eset is rávilágíthat, név szerint a 2013. február 15-i cseljabinszki meteorit, amit senki sem látott előre. A viszonylag kis méretű űrszikla a Nap irányából közelítette meg a Földet, majd felrobbant a légkörben. Ezáltal olyan lökéshullámot keltett, amely épületek ezreit rongálta meg. A NEOMIR segítségével azonban felkészülhetünk az ilyen esetekre, valamint időt nyerhetünk a helyi hatóságok számára, hogy kiüríthessék a veszélyeztetett területet.
Forrás: ESA
Az aszteroidák azért láthatóak, mert visszaverik a Nap fényét, amelyet képesek vagyunk a Földről észlelni. Ezzel szemben minél közelebb kerülnek központi csillagunkhoz, annál nehezebb észrevenni őket. Ha pedig keresztezik Napunk „arcát” ez az észlelhetőség még inkább lehetetlenné válik. Az ESA közelgő NEOMIR-missziója, mint említettük az L1 pontot célozza meg, így a teleszkópnak állandó rálátása lesz azokra az aszteroidákra, amelyek a Nap irányából érkezhetnek a Föld felé.
Az infravörös tartományban működő űreszköz a Nap körül egy olyan területet fog megfigyelni, ahol minden olyan aszteroida áthalad, mely veszélyt jelenthet bolygónkra. A fényspektrum ezen tartományában végzett obszervációval a NEOMIR az űrsziklák által kibocsátott hőt hivatott érzékelni, amelyet a napfény nem nyom el. A Föld felé tartó 20 méteres vagy annál nagyobb aszteroidák így legalább három héttel korábban észlelhetővé válnak.
A NEOMIR küldetés további részletei egyelőre még a tervező asztalon vannak, de az előrejelzések alapján 2030 körül indíthatják egy Ariane-6 hordozórakétával.
Forrás: ESA