DM-2: Minden sínen, csak az időjárás szólhat közbe

1 nappal a tervezett indítás előtt járunk, tegnap pedig az utolsó kiértékelésen is zöld utat kapott az indítás.

Az ún. Launch Readiness Review keretében utoljára ültek össze a NASA és a SpaceX illetékesei, és egybehangzóan “go” a döntés, vagyis megerősítették, hogy szerdán indulhat Doug Hurley és Bob Behnken. Egy rövid sajtótájékoztatóra is sor került, itt kiemelték, hogy semmilyen technikai probléma nincsen a rakétával és az űrhajóval, kizárólag az időjárás, ami megakadályozhatja a startot.

A Légierő időjárási százada (45th Weather Squadron) által kiadott előrejelzések (szombat óta) szerint 40% az esély a jó időjárásra, de úgy tűnik, hogy ez a szám emelkedhet holnapra. Mike McAleenan, a Squadron egyik illetékese szerint ez a szám már inkább 60% jelenleg.
Amennyiben a körülmények nem javulnak, és nem kerül sor a startra, szombat este próbálják meg újra. Ha akkor sem, akkor vasárnapra tolódik át az indítás.

Eközben a SpaceX drónhajója, az “Of Course I Still Love You” – amelyre majd az első fokozat fog visszatérni – lassan megérkezik a leszállási zónába, itt is az időjárás javulását várják.
A SpaceX két hajója, a GO Searcher és a GO Navigator is a közelben lesz majd az indításnál, jelenleg pozíciójuk az alábbi képen látható.

Forrás: Gavin-SpaceXFleet.com

A Crew Dragon a két űrhajóson kívül némi ellátmányt és tudományos kísérletek eszközeit is visz majd magával a Nemzetközi Űrállomásra. Érdekesség, hogy az ezeket szállító dobozokat középiskolások készítették a NASA “HUNCH” programjának keretében, és az iskolások az aláírásukkal is ellátták a konténereket.

Ne feledjétek, élőben közvetítjük majd a május 27-i indítást, alul a link a videóhoz! Jó buli lesz, csatlakozzatok mindenképpen! A blogon pedig liveblog-gal készülünk majd, indítás előtt kb. 4 órával kezdünk is! Iratkozzatok fel a Youtube-csatornára, kövessetek minket itt a blogon, Facebookon és Twitteren is!

Tom Mueller, a Merlin hajtóművek atyja

Bár Elon Musk a SpaceX arca, de rengeteg kíváló szakember dolgozik a vállalatnak. Mai írásunkban Tom Muellert, a SpaceX rakétazsenijét mutatjuk be, akinek a Merlin hajtóművet köszönhetjük.

Thomas Mueller az Idaho állambeli Saint Maries-ben született, édesapja favágó volt. Már kiskorában különbözött a többi gyerektől: míg mindenki a közeli erdőben játszott, Tom inkább könyveket olvasott a helyi könyvtárban, vagy kedvenc sorozatát, a Star Trek-et nézte a tévében. Korán elkezdett érdeklődni a technológia iránt és kíváncsi volt, hogyan működnek a dolgok. 10 évesen már meg tudott javítani egy elromlott órát és fűnyírót.
Később a rakétamodellek iránt kezdett érdeklődni, 12 évesen pedig megépítette az első saját modelljét is, melyet az űrrepülőgépről mintázott. Ezek után pedig saját hajtóművek tervezésébe fogott: az egyikhez édesapja hegesztőgépét használta (mint “hajtómű”), melyet egy kávéskannában lévő vízzel hűtött le. Ezzel a modellel több iskolai versenyt is megnyert.

Mueller favágóként az 1980-as években

A középiskola elvégzése után az Idaho-i egyetemre iratkozott be, gépészmérnök képzésre. Eközben, hogy fizetni tudja a tandíjat, favágóként dolgozott. A diploma megszerzése után több helybeli állásajánlatot visszautasított, és Kaliforniába ment, mely az űripar egyik központja. A nyugati parton az első munkahelye a Hughes Aircraft vállalatnál volt, mely műholdakat gyártott. Nem töltött itt el sok időt, hanem továbbállt a TRW vállalathoz, mely folyékony üzemanyagú hajtóművek fejlesztésével foglalkozott. A cégnél a TR-106 hidrogén üzemanyagú hajtómű fejlesztésében vett rész, és időközben mesterdiplomát is szerzett a Layola Marymount egyetemen.

A TRW-nél Mueller úgy érezte, hogy ötletei elvesznek a nagyvállalati bürokráciában, ezért szabadidejében saját hajtómű fejlesztésébe kezdett. Csatlakozott egy amatőr, kísérleti rakétákat építő csapathoz, a Reaction Research Society-hez is, melynek hamarosan vezető tagja lett. A csoport a Mojave-sivatagban tesztelte a tagok rakétáit, és Mueller nagy hírnévre tett szert.
2001 végén kezdett neki egy folyékony üzemanyagú hajtómű építésébe, előszőr a saját garázsában, majd az egyik barátja raktárhelyiségében. A 36 kg súlyú, és 58 kN tolóerő kibocsátására képes hajtóművet többször is sikeresen tesztelte a következő évben, amikor is egy furcsa milliomos, Elon Musk (aki a sikertelen orosz rakétavásárlási tervei után hajtóművet keresett új űripari cégéhez) meglátogatta Muellert és csoportját. Musk teljesen elképedt azon, hogy Mueller mindent tud a hajtóművekről, és nem csak a kisebb fajtákról, hanem a nagyokról is. Muellerre is nagy hatással volt Musk szakértelme, és egyértelmű, hosszútávú céljai.

Állítólag Musk az első látogatásakor megkérdezte, hogy Mueller mennyiért tudna hajtóművet építeni, ha nem kéne a TWR-nél megszokott köröket lefutni, erre Mueller azt válaszolta, hogy harmadannyiba. Musk válaszul azt mondta, hogy tizedannyiból kéne. Mueller azt mondta, hogy rendben, és alapító tagként csatlakozott a SpaceX-hez…

Mueller és a Merlin hajtóművek

2002 májusától a SpaceX hajtómű fejlesztésekért felelős alelnöke (később CTO – Chief Technology Officer) lett, és az ő vezetésével születtek meg a Merlin-1A és Kestrel hajtóművek, amit a Falcon-1 rakétához használtak. A rakétával 2008. szeptemberében (a negyedik próbálkozásra) a SpaceX lett az első privát cég, aki folyékony üzemanyagú rakétával Föld körüli pályára állított hasznos terhet. A későbbiekben a Falcon-9 rakétához továbbfejlesztették a Merlint, és az 1C és 1D variánsokból 9 darabot helyeztek el az első fokozatban. A második fokozatra a hajtómű egy vákuum optimalizált változatát fejlesztették ki, ez lett az MVac.
Mueller és csapata alkotta meg a Dragon űrhajó Draco hajtóműveit is.

A Raptor

2016 szeptemberében, amikor az új Raptor hajtómű első tesztjei zajlottak, Mueller kicsit hátrébb lépett a fejlesztések vezetésétől és részmunkaidős CTO lett. 2019 januárjától pedig Senior Advisor, azaz tanácsadó (szintén részmunkaidős) lett a SpaceX-nél. Mueller elmondása szerint a Raptor fejlesztésében már kevésbé vett részt, azt már főleg a Propulsion csapat és Elon Musk végezte.

Ne feledjétek, élőben közvetítjük majd a május 27-i indítást, alul a link a videóhoz! Jó buli lesz, csatlakozzatok mindenképpen! Iratkozzatok fel a csatornára, kövessetek minket itt a blogon, Facebookon és Twitteren is!

Megérkezett a japán HTV-9 az ISS-re

A múltheti start után sikeresen megérkezett a japán űrhivatal (JAXA) HTV-9 teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra.

A 4 tonna utánpótlást szállító HTV-t Chris Cassidy, a NASA űrhajósa fogta be az űrállomás robotkarjával, és csatlakoztatta a Harmony modul alsó kikötési pontjára. Érdekesség, hogy a HTV pont a rövidesen érkező Crew Dragon kikötési pontja alatt van most. Az automata japán teherhajó 2 hónapig lesz az ISS-hez csatlakoztatva, kipakolása pedig hamarosan megkezdődik.

A jelenleg az ISS-hez csatlakozott űrhajók
A HTV-9 elkapás után

Napi videó – A Rocket Lab 3 éve

A Rocket Lab most ünnepli az első indításának a harmadik évfordulóját, az esemény kapcsán pedig az alábbi menő videót dobták össze.

DM-2: Lezajlott a főpróba

Tegnap főpróbát tartottak a szerdai indításhoz, az ún. “Launch Dress Reharsal” alkalmával az űrhajósok a start napján esedékes teendőket próbálták el.

A misszió űrhajósai, Doug Hurley és Bob Behnken a főpróbát egy időjárási eligazítással kezdték, ez után került sor az űrruhák felvételére. Sajnos amúgy a jelenlegi állás szerint csak 40% esély van a kedvező időjárásra szerdán – reméljük ez nem romlik tovább, de Floridában nagyon gyorsan változik az időjárás. Ha szerdán amúgy nem tudnak indulni, akkor szombat este 19:00 óra körül, vagy vasárnap este kerülhet sor a startra. Érdkesség amúgy, hogy a mostani időjárás-előrejelzés hasonló, mint a 2011-es utolsó űrrepülőgép-útnál, az STS-135-nél volt. Akkor is 40% volt az esély a startra, de az Atlantis végül elsőre el tudott indulni – reméljük így alakul most is.

Menő autók, menő rendszámmal

A beöltözés után az asztronauták kiléptek a Neil Armstrong-ról elnevezett felkészítő épületből, és beszálltak a speciális Tesla Model X-be, mely aztán a 39A indítóállomásra vitte őket. Itt lifttel mentek fel a 80 méter magasan lévő hídhoz (Crew Access Arm), melyen keresztül az űrhajóhoz sétáltak és beszálltak. Az indítóállás személyzete segítségével bekötötték magukat, bezárták az ajtót, és egészen T-45 percig (ekkor dönt a SpaceX Repülésigazgatója az üzemanyag-feltöltés megkezdéséről) elpróbálták az indítási teendőket. A szimulált visszaszámlálás alatt a legénység folyamatos kapcsolatban volt az irányítóközponttal. A gyakorlat után az űrhajósok kiszálltak, és visszatértek a legénységi körletbe.

A következő lépés a hétfői ún. “Launch Readiness Review” lesz, ami a start előtti utolsó biztonsági és logisztikai ellenőrzés lesz.
Közben megtudtuk azt is, hogy az űrhajósok a start napján fogják bejelenteni a Crew Dragon becenevét is, nagyon kíváncsiak vagyunk milyen nevet találtak ki. 🙂

Szintén új információ, hogy Donald Trump amerikai elnök is ellátogat majd az indításra, Mike Pence alelnök már korábban jelezte részvételét.
Itt egy kis politikai megjegyzést tennék: Jim Bridestine NASA Adminisztrátor persze lelkesen éltette a Trump-kormányzatot a hír kapcsán, de azt ne feledjük el, Trumpnak, és a republikánus vezetésnek az égvilágon semmi köze nincs ehhez a sikerhez. A Commercial Crew Programot még Barack Obama elnök indította el, és a republikánus többségű Szenátus többször is próbálta azt elgáncsolni… Ahogy Trumpot ismerjük, ne csodálkozzunk ha egy kabarét csinál ebből is, és szenvtelenül a saját kormányának a vívmányaként fogja beállítani a küldetést…
De hagyjuk is a politikát, inkább koncentráljunk május 27-re. Nem felejtettétek, hogy élőben közvetítünk majd, csatlakoztok Ti is, ugye? Kövessetek minket itt, Facebookon és Twitteren is!

SpaceX | Demo Mission-2 küldetés profil

Sok évnyi csúszás és várakozás után, végre elérkezett az idő. A NASA a Commercial Crew Program keretében újra űrhajóst küld a világűrbe, amerikai űrhajóval. Nézzük is a pontos részleteket mire készülhetünk szerda este.

Indítás ideje: 2020. május 27., magyar idő szerint 22:32. Helyi idő szerint az indítás délután 16:32-kor lesz, így nappali startot láthatunk. Ha valamiért nem tudnak időben elindulni, a misszió május 30-ra, szombatra tolódik.
Indítás helye: Kennedy Űrközpont, Florida, LC-39A indítóállás.
Megbízó: NASA, a CCP (Commercial Crew Program) keretében az első emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomásra.
Űrhajósok: Doug Hurley a NASA űrhajósa, a küldetés parancsnoka, ő felel az indítási és a landolási műveletekért. Bob Behnken, a NASA űrhajósa a küldetés „Joint Operations” (műveleti) parancsnok, ő felel az ISS-el való randevúért, manőverezésért és a dokkolási műveletekért. A két űrhajós a jelenleg fent tartózkodó 3 fős Expedíció-63 állandó személyzetéhez (Chris Cassidy a NASA, Ivan Vagner és Anatolij Ivanishin a Roszkoszmosz űrhajósai) csatlakoznak. A tervek szerint Bob Behnken űrsétát is végrehajt majd – ő korábbi két űrsikló küldetésén (STS-123 és STS-130) már 6 (!) űrsétát végzett el.

Rakéta: SpaceX Falcon-9, Block 5 konfiguráció. Az első fokozat száma B1058.1, ez lesz az első indítása – személyzetes útra a SpaceX kizárólag új Falcon-9 rakétákat fog használni a NASA kérésére.
Űrhajó: A C206 jelzésű Crew Dragon kapszula – szintén új űreszköz, emberes útra csak új kapszulát használnak majd, újrahasznosításuk majd teherszállító küldetés esetén várható, CRS-2 programban.

Indítás előtti előkészületek
Indítás napján az űrhajósok reggelivel kezdik a napot a NASA legénységi szállásán (T-5 óra), ezután kezdődik az űrruhák felvétele. Beöltözés után az űrhajósok speciális Tesla Model X autóban teszik meg a 14 kilométeres utat a legendás 39A indítóállásra, melyről az Apollo-program űrhajósai is indultak. A startállást 2014-ben vette bérbe a NASA-tól a SpaceX (20 évre), és jelentős felújításokat végeztek rajta. Az asztronauták érkezése a rakétához kb. T-3 órakor várható.

Az űrhajósok lifttel mennek fel a személyzeti hídhoz és szállnak be az űrhajóba (T-2 óra 15 perc). Érdekesség, hogy ez a személyzeti híd (melyet már a SpaceX épített, ezért a hipermodern dizájn) 21 méterrel magasabban van, mint az űrrepülőgépeknél volt. Beszállás után az indítólállás személyzete gondosan becsatolja az űrhajósokat az üléseikbe, mely után bezárják a Dragon ajtaját (T-1 óra 50 perc).
A hátralévő időben az űrhajósok rendszer-ellenőrzéseket végeznek, a földi irányítás pedig az időjárást és a kiürítési zónát figyeli folyamatosan.
Érdekesség, hogy ez lesz az első alkalom, hogy a rakéta üzemanyaggal való feltöltése az űrhajósok beszállása után kezdődik. Az eljáráshoz a SpaceX ragaszkodott, ugyanis a kerozint és a mélyhűtött oxigént biztonsági okokból közvetlenül indítás előtt töltik a rakétába. Minden más korábbi rakéta indításnál (az oroszoknál is) az űrhajósok már a feltöltött rakétába szálltak be. A NASA először hevesen ellenezte ezt a módszert, de végül engedett a SpaceX kérésének.

 Óra/Perc/MpStart előtti események
  -00:45:00SpaceX Repülésigazgató (Launch Director) engedélyt ad az üzemanyag-töltés megkezdésére
  -00:42:00A személyzet híd (Crew Access Arm) visszahúzódik a rakétától
  -00:37:00Dragon vészhelyzeti rendszer aktiválása
  -00:35:00RP-1 (rakéta osztályú kerozin) töltés indul
  -00:35:00Első fokozat LOX (folyékony oxigén) töltés indul
  -00:16:00Második fokozat LOX (folyékony oxigén) töltés indul
  -00:07:00Falcon-9 “engine chill”: hajtóművek hűtése megkezdődik
  -00:05:00Dragon kapszula belső energiára vált
  -00:01:00Fedélzeti számítógép átveszi a visszaszámlálást / utolsó ellenőrzések
  -00:01:00Üzemanyagtartályok túlnyomás alá helyezése
  -00:00:45SpaceX Repülésigazgató engedélyt ad az indításra
  -00:00:03Hajtóművek indítása
  -00:00:00Falcon-9 start
Az indítás fázisai

Indítás után gyorsan zajlanak majd az események és fontos tudni, hogy az emelkedés (de már az üzemanyag betöltés) bármelyik fázisában lehetőség van a küldetés megszakítására. A Dragon-on lévő SuperDraco hajtóművek bármikor biztonságos távolságra tudják menekíteni az űrhajót. Érdekesség, hogy start után 7 megszakítási fázist jelöltek ki, ezek esetében az űrhajó az Atlanti-óceánra különböző helyeire érkezne vissza – a legtávolabbi esetben pl. Írország nyugati partjainál.
Start után kb. 9 perccel az első fokozat az Atlanti-óceánon, a floridai partoktól 510 kilométerre állomásozó “Of Course I Still Love You” nevű drónhajóra fog leszállni.

  Óra/Perc/MpEsemények
  +00:00:58Max Q – Legnagyobb aerodinamikai erőhatás pillanata
  +00:02:30Első fokozat hajtómű-leállás (MECO)
  +00:02:34Első fokozat leválás (stage separation)
  +00:02:36Második fokozat hajtómű-indítás
  +00:07:12Első fokozat “entry burn”: légkörbe visszaérkező rakéta lelassítása 3 hajtóművel
  +00:08:43Második fokozat hajtómű-leállás (SECO)
  +00:08:45Első fokozat “landing burn”: landolás előtti hajtómű-begyújtás
  +00:09:09Első fokozat landolás a drónhajón
  +00:12:02Crew Dragon leválás a második fokozatról
  +00:12:48Dragon orrkúp kinyitás

Út az ISS-re, dokkolás
A sikeres indítás és második fokozat leválása után a Crew Dragon egy 190 km x 205 km orbitális pályára áll, és megkezdi kb. 19 órás útját a Nemzetközi Űrállomásra. Földkörüli pályán az űrhajó automata üzemmódban fog repülni, azonban az űrhajósok többször is átveszik majd az irányítást, hogy teszteljék a Dragon hajtóműveit és manőverező képességeit. A 19 óra alatt az űrhajó folyamatosan emeli majd a pályáját, hogy elérje a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométeres magasságát.
Másnap, amikor a Dragon megérkezik az ISS-hez, először 200 méter távolságban megáll, és az űrállomás Harmony moduljának PMA-2 kikötési pontjához igazítja a helyzetét. Ezután nagyon lassú megközelítés kezdődik, és előreláthatólag 17:29-kor dokkol a Dragon a Nemzetközi Űrállomásra – egyúttal történelmet írva, a SpaceX lesz az első privát cég, aki űrhajósokat juttatott a világűrbe és az ISS-re.
A tervek szerint 19:55-kor nyitják ki a zsilipajtókat, és az űrhajósok üdvözlik egymást.

A küldetés időtartama
Az eredeti tervek szerint a tesztküldetés 8 napig tartott volna, azonban mivel az ISS-en jelenleg csak egy amerikai űrhajós tartózkodik (Chris Cassidy), ezért a missziót meghosszabbították. Hurley és Behnken legkevesebb 30 napot, maximum 110 napot töltenek majd fent, a NASA később határozza meg a misszió pontos hosszát. A dátum nagyban függ a következő, már 4 űrhajóst szállító Crew-1 küldetés felkészülési státuszától, illetve a mostani Dragon kapszula dokkolás utáni kiértékelésétől. A Crew-1 már 220 napos misszió lesz, legkorábban ősszel indulhat.

Ledokkolás az ISS-ről, visszatérés
A lecsatlakozás hasonlóan történik majd, mint a dokkolás, csak természetesen fordítva. Ledokkolás után a Dragon nagyon lassan eltávolodik az ISS-től, majd a 200 méteres körből kilépve megkezdi az ereszkedést – mindezt automata üzemmódban. Amint a Dragon egyre közelebb kerül a Földhoz, leválasztják a “trunk”-ot az űrhajó csomagtartóját, (amin vannak a napelemek és a radiátorok, illetve a nem túlnyomásos csomagtér), mely később elég a légkörben. Ezután kerül sor a “deorbit burn”-re, mely a 27000 km/h sebességgel légkörbe belépő űrhajót lelassítja.

Az atmoszféra súrlódásából fakadó hőhatást (kb. 1700 Celsius-fok) a Dragon alján lévő hőpajzs fogja majd fel. Az út végén 4 db ejtőernyő nyílik majd ki (előtte még két lassítóernyő is, ún. drag chute), melyek teljesen lelassítják a kapszulát, ami az Atlanti-óceánba fog csobbanni, Florida partjaitól nem messze. A személyzetet és a kapszulát a SpaceX egyik hajója, a GO Navigator fogja majd az óceánból felvenni, és visszaszállítani Floridába.

Hol tudom nézni az indítást?
Youtube-on, amit Nagy Szabolccsal (Space Station Guys) élőben közvetítünk! Indítás előtt kezdünk 1 órával, kattintsatok a videón található kis harangra, és akkor a Youtube értesít, ha élőben vagyunk. 🙂 Gyertek, jó buli lesz együtt nézni ezt a történelmi eseményt!

Forrás: Geoff Barrett

A DM-2-ről az összes írásunkat a címke alatt találjátok, érdemes olvasgatni, mert rengeteget írtunk már a küldetésről.

A Commercial Crew Program jelvénye
A DM-2 küldetés jelvénye

Köszönjük Geoff Barrett-nek a lehetőséget, hogy használhatjuk a szuper illusztrációit. A honlapját itt találjátok, ha pedig van rá lehetőségetek, támogassátok Patreon-on is!