Az Airbus és az ESA közös projektje: az Ariel űrtávcső

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

A szerződéskötésre 2021. december 6-án került sor az ESA párizsi központjában. A megállapodás szerint az Airbus fogja irányítani azt a konzorciumot, ami 17 európai ország több mint 50 intézetéből áll, valamint ők adják a szakértelmet, és a támogatást a fejlesztési munkálatokhoz. A Franciaországban található létesítmény lesz az űreszköz tervezésének, gyártásának és integrálásának fő helyszíne, az egyesült királyságbeli Airbus Stevenage pedig az avionika, a rádiófrekvenciás kommunikáció, és a platform elektromos tervezésének mérnöki munkáit fogja vezetni.

Az Ariel (Atmospheric Remote-sensing Infrared Exoplanet Large-survey) űrtávcső a tervek szerint 2029-ben fog indulni egy Ariane-6 hordozórakétával, ami az exobolygókra irányuló küldetések harmadik szereplője lesz. A hármas első kutatószondája 2019 év végén indult, ami a Cheops (CHaracterising ExOPlanet Satellite) nevet viseli. A szondáról érdemes megjegyezni, hogy tervezésében magyar kutatók is részt vettek. Fő feladata nem újabb exobolygók keresésére, hanem a már felfedezett exobolygók alaposabb megismerésére irányul. Sorban a következő a 2026-ban induló Plato (PLAnetary Transits and Oscillations of stars), ami mérni fogja a csillagok fényességét annak érdekében, hogy exobolygók átvonulására utaló jeleket találjon. Így érkezünk el a már említett harmadik eszközhöz, az Arielhez, aminek tudományos programjában szintén részt vesz kis hazánk.

Az űrtávcső közel 1000 exobolygó összetételét, kialakulását és fejlődését fogja tanulmányozni. Ez lesz az első olyan küldetés, amely az extraszoláris bolygók kémiai összetételének és hőszerkezetének mérésére irányul, ideértve a központi csillaguk környezetét is. Erre azért van szükség, hogy megértsük az adott bolygó összetétele hogyan függ össze azzal a közeggel, ahol kialakult, illetve a központi csillag típusa befolyásolja-e a bolygó fizikai és kémiai fejlődését. Ezen égitestek megfigyelése hozzájárul Naprendszerünk megértéséhez, valamint segítségével megtudhatjuk, hogy létezik-e máshol élet az Univerzumban, továbbá létezik-e egy másik, otthonunkhoz hasonló planéta.

Az Ariel a kezdeti négyéves küldetése során az L2 Lagrange pont körül fogja végezni munkáját. Az űreszköz termikus és mechanikai szempontból úgy lett kialakítva, hogy képes legyen ugyanazon exobolygórendszer akár hosszú távú megfigyelésére is.

Az Ariel űrtávcső látványterve. Forrás: ESA

Az exobolygók kutatására szánt űreszközök. Forrás: ESA

Az űrtávcsőről és a magyarországi hozzájárulásokról az alábbi videóban bővebben is informálódhattok.

Dark mode powered by Night Eye