Az Artemis-1 SLS nehézrakétája, valamint az Orion űrhajó ugyan emberi jelenlét nélkül, de különféle hasznos teherrel, köztük számos technológiai demonstrációval és tudományos vizsgálatokkal a fedélzetén indul égi kísérőnk irányába. Cikkünkben igyekeztünk összegyűjteni ezeket, amikről rövid ismertetőt is olvashattok. Kezdjünk is bele.
CubeSat műholdak
Pár szó az ilyesfajta űreszközökről. A CubeSatok kis méretű műholdak, melyek alacsony költségvetésből épülnek tudományos és technológiai kísérletek végrehajtására. Mindezek az ICPS-hez csatlakoztatott Stage Adapterről indulnak majd a mélyűrbe. Méretüket tekintve nem sokkal nagyobbak egy cipősdoboznál, egyenként kb. 11 kilogrammot nyomnak, és olyan tudományos és technológiai elemeket tartalmaznak, amelyek segíthetnek megszerezni azt a tudást, ami az emberiség jövőbeli, mélyűri felfedezéseit szolgálhatja. Ezek a CubeSat-ok különböző helyekről érkeztek, különböző kutatási területekre összpontosítva.
A 10 darab CubeSat integrálva az említett adapter belsejébe. Forrás: NASA/Cory Huston
A Holdra irányuló vizsgálatok
Lunar IceCube – Morehead State University
Infravörös spektrométerrel a víz bármely formájának, és más illékony anyagoknak a keresése. További információ a CubeSat nevére kattintva.
LunaH-Map – Arizona State University
A műhold a hidrogén eloszlását és mennyiségét fogja mérni a Hold déli pólusán található területeken. A LunaH-Map fő feladata, hogy nagy felbontású térképet készítsen a Hold ömlesztett vízkészleteiről, így új részleteket tárva fel a korábbi küldetések során azonosított potenciális jég eloszlásáról. A kapott információk segíteni fogják az amerikai űrhivatalt abban, hogy megértsék, hogyan került oda a víz, mennyi víz állhat rendelkezésre, és hogyan szolgálhatna erőforrásként a Holdra irányuló hosszabb felderítő missziókhoz. A LunaH-Map küldetése a tervek szerint körülbelül 60 napig fog tartani.
LunIR – Lockheed Martin
A LunIR egy holdi átrepülést fog végrehajtani, és egy fejlett miniatűr infravörös érzékelő segítségével képeket és adatokat fog gyűjteni égi kísérőnk felszínéről és környezetéről. A missziója során vizsgálni fogja az anyagösszetételt, a termikus jeleket, a víz jelenlétét és a lehetséges leszállóhelyeket. A CubeSat infravörös érzékelője nappal és éjszaka is képes lesz feltérképezni a Holdat, és a hasonló érzékelőkhöz képest sokkal magasabb hőmérsékleten is képes lesz adatokat gyűjteni, köszönhetően egy kis méretű kriohűtőnek.
OMOTENASHI – JAXA (Japán Űrügynökség)
A műholdak közül az OMOTENASHI egyedülállóan fogja tanulmányozni a Holdat, hiszen ez az egyetlen, amely ellenőrzött leszállást fog végrehajtani felszínére. Elsődleges célja, hogy tesztelje azokat a technológiákat és pályamanővereket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kis leszállóegység úgy szálljon le a Holdra, hogy közben a rendszerei sértetlenek maradjanak. Az űrszonda az alacsony Föld körüli pályán túli sugárzási környezetet is mérni fogja, és olyan adatokat szolgáltat majd, melyek segítenek a sugárterhelés kezelését szolgáló technológiák kifejlesztésében. Sikeres küldetése esetén az OMOTENASHI lesz a legkisebb űreszköz, ami valaha leszállt égi kísérőnk felszínére, ezzel Japánt negyedik nemzetté téve a Holdra való landolás tekintetében.
Forrás: NASA
Sugárzás vizsgálata
CuSP – Southwest Research Institute, NASA Goddard Space Flight Center, Jet Propulsion Laboratory
A CuSP műholdat a Napból kiáramló részecskék és mágneses mezők tanulmányozására fogják bevetni. Három műszerrel van felszerelve, melyekkel a Nap körül fogja mérni a beérkező sugárzást és a mágneses mezőt, ami a Földön különféle hatásokat okozhat, pl.: zavarhatja a rádiótávközlést, megzavarhatja a műholdak elektronikáját, és kárt tehet az elektromos hálózatokban.
BioSentinel – Ames Research Center
Egysejtű élesztőgombák felhasználása a mélyűri sugárzás élő szervezetekre gyakorolt hatásának kimutatására és mérésére. További információ a CubeSat nevére kattintva.
EQUULEUS – University of Tokyo/JAXA
Az űreszköz a Föld-Hold L2 Lagrange-pontjához fog repülni. Ebben a térségben pályavezérlési technikákat fog demonstrálni, és képet fog készíteni a Föld plazmaszférájáról, a légkörnek egy olyan régiójáról, amely elektronokat és erősen ionizált részecskéket tartalmaz, és a bolygóval együtt forog.
Forrás: NASA
Aszteroidák vizsgálata
NEA Scout – Marshall Space Flight Center, Jet Propulsion Laboratory
A NEA Scout (Near-Earth Asteroid Scout) felderítőként szolgál majd, melynek célja, hogy napvitorlával elrepüljön és adatokat szolgáltasson – képeket készítsen, valamint egyéb jellemzéseket végezzen annak felszínéről – egy olyan Föld-közeli aszteroidákat képviselő szikláról, mely egy lehet az emberiség jövőbeli célpontjai közül.
Forrás: NASA
Technológiai bemutatók
ArgoMoon – Italian Space Agency (ASI – Olasz Űrügynökség), Argotec
Az ArgoMoon nagy felbontású kamerák és fejlett képalkotó szoftverek segítségével felvételeket készít az ICPS-ről (ún. központi kriogenikus gyorsítófokozat – Interim Cryogenic Propulsion Stage), majd később a Földről és a Holdról is dokumentáció gyanánt, emellett küldetési adatokat szolgáltat a CubeSat-ok telepítéséről, és teszteli a kommunikációs képességeket.
Team Miles – Miles Space, Fluid & Reason, LLC
A Team Miles mélyűri utazása során demonstrálja a plazmával történő meghajtást, amivel a tervek szerint messzebbre fog jutni, mint amilyen messzire ilyen méretű űreszköz valaha is eljutott. Ez 96 millió kilométert jelent majd, mielőtt befejezi küldetését. Példaként a Föld és a Mars közötti minimális távolság nagyjából 54 millió kilométer.
Forrás: NASA
„Utasok”
Három „utas” repül majd az Orion fedélzetén, hogy teszteljék az űrhajó rendszereit, és adatokat gyűjtsenek az űrhajósok jövőbeli küldetéseihez.
Moonikin Campos parancsnok
Ő foglalja el a parancsnoki széket az Orion belsejében, annak érdekében, hogy adatokat szolgáltasson arról, mire számíthatnak majd a személyzet tagjai a repülés során. A bábu ülését két érzékelővel szerelik fel, – az egyiket a fejtámla alatt, a másikat az ülés mögött – amelyek a gyorsulást és a rezgéseket rögzítik a küldetés során. Az űrhajó belsejében további öt gyorsulásmérő is helyet kapott, amik szintén adatokat fognak szolgáltatni a felső és az alsó ülés közötti rezgések és a gyorsulás összehasonlítására. Az Orion Crew Survival System szkafander, melyet Moonikin Campos is viselni fog, szintén két sugárzásérzékelővel rendelkezik.
Helga és Zohar
Az Orion űrhajó fedélzetén további két helyet foglalnak el a felnőtt nők csontjait, lágyrészeit és szerveit utánzó anyagokból készült próbabábuk. További információk korábbi cikkünkben olvashatóak.
Forrás: NASA
További sugárzásérzékelők
A műholdakon és az űrhajó belsejében lévő bábukon kívül számos további műszer és vizsgálat is helyet kapott a fedélzeten, melyek a mélyűr sugárzási környezetének tanulmányozását kapták feladatul.
Radiation Area Monitor (RAM)
Az űrhajó fedélzetén található sugárzásérzékelő technológia hat, nagyjából gyufásdoboz méretű passzív érzékelőt (Radiation Area Monitor, RAM) tartalmaz, melyek a teljes sugárzási dózist rögzítik a küldetés során. Mivel passzív műszerekről van szó, nincs szükségük áramforrásra a sugárzási dózisra vonatkozó információk gyűjtéséhez.
Hybrid Electronic Radiation Assessor (HERA)
Az ún. HERA (Hybrid Electronic Radiation Assessor) sugárzásérzékelő az érzékelőin áthaladó töltött részecskéket fogja mérni. Mivel aktív műszerként az űrhajóhoz csatlakozik, biztosított az áramellátása, így a repülés során a Földre is képes lesz elküldeni a leolvasott értékeket. A személyzettel végzett küldetések során a HERA az űrhajó figyelmeztető rendszerének része lesz, és veszély esetén figyelmeztető hangjelzést fog kiadni, amely az űrhajósokat a menedékhely elfoglalására szólítja fel.
Az ESA (Európai Űrügynökség) aktív doziméterei
Az ESA által készített és biztosított öt, egyenként kártyapakli méretű készüléket a kabin belsejébe szerelik fel, és több érzékelővel látják el őket, melyek az űrben az ionizáló sugárzás energiáinak széles skáláját képesek lefedni. Ezek az eszközök valós időben, időbélyegzővel ellátva rögzítik az űrhajó belsejében lévő sugárzási adatokat, hogy a tudósok láthassák a sugárzási dózisok mértékét a küldetés különböző fázisaiban, emellett a teljes dózis visszakövetésére is van lehetőség.
Biológiai vizsgálatok
Az Orion egy ún. Biological Experiment-01 (BioExpt-1) tanulmányt is szállít, amely négy űrbiológiai vizsgálatot tartalmaz. Ezek a mélyűri környezet hatását vizsgálják növényi magvak, gombák, élesztőgombák és algák segítségével a Hold körüli utazás során. A kísérletek az Orion személyzeti moduljában tárolt konténerekben zajlanak majd az Artemis-1 időtartama alatt, és amint az űrhajó visszatért, visszakerülnek a kutatókhoz további elemzésre.
Dinah Dimapilis, a NASA projektmenedzsere kibontja a két konténer egyikét, amelyekkel az Artemis-1 küldetésen a BioExpt-1 tanulmányt szállítják. Forrás: NASA
Callisto
A Callisto egy technológiai demonstráció. A Lockheed Martin az Amazonnal és a Cisco céggel kötött partnerséget, hogy az Alexa névre hallgató digitális asszisztens és a Webex videokonferenciás szolgáltatás helyet kapjon az Orion űrhajó belsejében.
Az Artemis vadászkísérőjéről elnevezett Callisto azt hivatott bemutatni, hogy a kereskedelmi technológia hogyan segítheti a jövő űrhajósait a mélyűri küldetések során. Ez a hasznos teher az Orion középkonzolján lesz elhelyezve, és tartalmaz egy táblagépet, amely a Webex videokonferencia-szoftvert teszteli a Johnson küldetésirányító központból származó videó és hang továbbítására, valamint a Lockheed Martin és az Amazon által készített egyedi hardvert és szoftvert, ami az Amazon hangalapú virtuális asszisztensét, Alexát teszteli, hogy válaszoljon a továbbított hangra.
A Callisto látványterve. Forrás: Lockheed Martin
Forrás: NASA