Az Athena-1 rakéta

Kapcsolódó

A nap képe #1446 – Armstrong felkészülése

Neil Armstrong szimulációs gyakorlaton vesz részt 1969. április 18-án.

5 évesek lettünk!

2019. április 20-án írtuk első cikkünket az akkor még...

Hétzáró indítás a Hszicsang Űrközpontból

Kína keretbe zárta a hetet, hiszen hétfőn, valamint vasárnap,...

24 évvel ezelőtt a mai napon, 1997. augusztus 23-án került sor a Lockheed Martin (akkori nevén Lockheed) gyártotta Athena-1 rakéta első sikeres repülésére. A kis teherbírású (alacsony Föld körüli pályára kb. 820 kg) hordozó a második indításán a Lewis nevű földmegfigyelő műholdat állította pályára a Vandenberg Légierőbázis 6-os startállásáról – a műhold sajnos a pályára állás után 3 nappal meghibásodott.

Az Athena-1 első indításán 1995-ben a start után kb 160 másodperccel távirányítással semmisítették meg a hordozót, ugyanis a rakéta irányíthatatlanná vált. A háromfokozatú hordozó 18,9 méter hosszú és 2,36 méter széles volt, és kimondottan kisműholdak felbocsátására tervezték. Az első és második fokozat szilárd, míg a harmadik (végső) fokozat folyékony üzemanyagot (hidrazint) használt. Az Athena-1 összesen 4 indítást élt meg 2001-ig, ebből 3 volt sikeres. Érdekesség, hogy a hordozót a nyugati parton lévő Vandenberg Légierőbázisról, a floridai Cape Canaveralből, és az alaszkai Kodiak Űrközpontból is indították. Nagyobb testvérével, a négy fokozattal rendelkező Athena-2-vel 3 startot hajtottak végre, ebből 2 volt sikeres. Az Athena-programot 2001-ben állították le, bár 2010-ben újból felvetették a rakéták használatát, és 2012-ben folytatták volna az indításokat. Végül ez soha nem következett be (valószínűleg a kereslet hiánya, és a rakéták magas ára miatt), és 2017-ben a Lockheed Martin végleg lezárta a programot.

Az Athena-1 rakéta indítása Kodiakból

A rakéta Vendenbergben az indítóálláson

Dark mode powered by Night Eye