A Japan Times jelentése szerint érdekes eredményekre jutottak Japánban a Hayabusa-2 űrszonda anyagmintáinak vizsgálata során: kutatások szerint a Ryugu aszteroidáról visszahozott mintákban több mint húszféle aminosavra bukkantak, amik az élet nélkülözhetetlen alappillérei. Ez a felfedezés az első bizonyíték arra, hogy ezek a fontos molekulák a Naprendszer kisbolyóinak felszínén is megtalálhatóak, valamint ezzel egy lépéssel akár közelebb is kerülhetünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy vajon milyen úton-módon kerültek ezek a vegyületek a Földre.
A mintákat a JAXA (Japán Űrügynökség) Hayabusa-2 (magyarosan Hajabúsza-2, vagy Vándorsólyom-2) űrszonda gyűjtötte össze 2019-ben a Ryugu kisbolygó felszínéről, körülbelül 400 millió kilométeres távolságban a Földtől. A japán kutatók kétféle üzemmódban gyűjtötték be a mintákat az égitestről: felszíni és felszín alatti gyűjtési módban. A előbbi lényege az volt, hogy a Ryugu felszínén található szemcsés kőzetekből és porból gyűjtsön a űreszköz mintákat. Ennek elvégzésére a japán mérnökök egy különleges módszerrel álltak elő: egy hosszabb robotkarral rákapcsolódtak a kisbolygó felszínére, majd egy 5 gramm tömegű tantálból készült lövedéket 300 m/s sebességgel lőttek ki az aszteroidába, és így a becsapódáskor felverődő porszemcséket egy tárolóedénybe zárták.
A felszín alatti mintagyűjtéshez egy más módszert kellett alkalmazni, ugyanis olyan mintákhoz szerettek volna hozzájutni, amik a felső rétegek alatt helyezkedtek el, és nem voltak kitéve az űridőjárás hatásainak. Ehhez a Hayabusa-2 egy szabadon repülő eszközt bocsátott ki (Small Carry-on Impactor, SCI), ami egy 2,5 kilogrammos rézlövedéket irányított az aszteroida felszínébe (ezt egy hagyományos lövedékhez hasonlóan 4,5 kilogrammnyi oktogén robbanóanyag detonálásával gyorsították fel nagy sebességre.). Ennek a műveletnek a megfigyelésére a szonda egy kamerát is kilökött magából, ami vezeték nélküli módon tudta közvetíteni a rézlövedék kilövését az SCI-ből. A japán űrszondának összesen 5,4 grammnyi anyagmintát sikerült begyűjtenie és lezárnia a tárolóedényekben. Több mint egy évnyi hazaút után 2020 decemberében tért haza a Hayabusa-2, és a Föld melett való elrepülése közben leválasztották róla a mintákat tartalmazó kapszulát, ami épségben landolt Ausztráliában.
A Hayabusa-2 anyagmintákra tervezett tárolója vizsgálat közben. Kép forrása: Japan Aerospace Exploration Agency/JAXA
Hiszajosi Jurimoto, a Hokkaidó Egyetem geológusa elmondása szerint azért érdekli különösképpen a Ryugu a tudósokat, ugyanis ez a kisbolygó az egyik „legprimitívebb” égitest a Naprendszerünkben. A kutatók feltételezése szerint az aszteroida egy korábbi üstökös része lehetett, ami több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, a korai Naprendszer kialakulása közben jöhetett létre. A vizsgálatok legmeglepőbb eredménye az volt, hogy nem kevesebb mint 20 fajta aminosavat detektáltak az anyagmintákban, amik a korai Naprendszer idején jöttek létre. Az aminosavak többek között a fehérjeépítésnél (proteinogenézis) játszanak kulcsszerepet, ami által az élet kialakulásához egy nélkülözhetetlen vegyületté válnak.
Hirosi Naraoka, a Kjúsú Egyetem geokémikusa az alábbiakat mondta a felfedezésről: „A végső célunk az, hogy megértsük miképpen jönnek létre ezek a szerves vegyületek földönkívüli körülmények között. Tovább elemezzük majd a különböző szerves vegyületeket, beleértve az aminosavakat, a kénvegyületeket, és a nitrogénvegyületeket, hogy rájöjjünk, hogyan alakulhat ki szerves szintézis ezeken a nagyon távoli és magányos égitesteken”.
A Ryugu aszteroida a Hayabusa-2 felvételén. Kép forrása: Japan Aerospace Exploration Agency/JAXA
Források: Universe Magazine – Molecules of life found in samples of Ryugu asteroid, Japan Times