Az első Ariane-6 már úton Guyanába

Kapcsolódó

A nap képe #1131 – CRS-28 Dragon

A CRS-28 misszió Cargo Dragonja megközelíti a Nemzetközi Űrállomást,...

A CRS-28 küldetés egy hekkelhető műholdat is szállított

A pár napja induló, és megérkező CRS-28 Cargo Dragon...

Ma délután kezdetét veszi az idei hetedik űrséta

Stephen Bowen és Woody Hoburg ma délután, magyar idő...

Rövid hir: Idén másodjára repült a kínai Kuajcsou-1A rakéta

A legutóbbi március 22-i indítása után újra egy Kuajcsou-1A...

A nap képe #1130 – Phoenix leszállóegység

A NASA Phoenix leszállóegységének ezen képe több mint 500...

Január elején az első Ariane-6 rakéta komponensei megkezdték útjukat Európából Dél-Amerikába, a Guyana Űrközpontba. Ezt a prototípust egy tesztkampány keretein belül teljesen össze fogják szerelni az újonnan épített szerelőcsarnokban, és illeszkedési próbákat fognak vele elvégezni az Ariane-6 indítókomplexumban. Emellett egy statikus hajtóműteszt is tervben van, ami egyben az első olyan teszt lesz, amikor már egy Ariane-6 rakétába beszerelt hajtóművet indítanak be. A rakéta négy fő komponensből áll: az első és második fokozatból, az oldalsó gyorsítórakétákból, és az áramvonalazó kúpokból. Ezeknek a fele már most is a helyszínen van, ugyanis a segédrakétákat és az orrkúpokat már korábban elkészítették és külön leszállították Guyanába.

Az első fokozatot a Vulcain-2.1 hajtóművel az ArianeGroup franciaországi Les Mureaux telephelyén szerelték össze, és végső ellenőrzések után átszállították Le Havre kikötőjébe, ahol átemelték egy szállítóhajóra. Eközben a németországi Brémában a hordozórakéta második fokozatát is felkészítették a több ezer kilométeres útra, és a Le Havre-ból induló hajóra felpakolták a második fokozatot is. Ezután még egy utolsó, komplett ellenőrzést elvégeztek mindkét fokozaton, majd zöldutat kaptak a Dél-Amerikába való hajóúthoz. Az újgenerációs európai rakéta fejlesztése az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a Francia Nemzeti Űrkutatási Központ (CNES, Centre National d’Études Spatiales) felügyelete alatt zajlik.

Az Ariane-6 első fokozata, és annak Vulcain-2.1 rakétamotorja. Kép forrása: ArianeGroup

A tesztkampány áprilisban kezdődhet meg, és először a „stacking”, vagyis az Ariane-6 összeszerelése lesz a fő célkitűzés. Miután ez megtörtént, és az illeszkedési próbákon is átment a rakéta és a földi kiszolgálórendszer, elhúzzák a szerelőcsarnokot az indítókomplexumtól (igen, az Ariane-5-tel ellentétben nem a rakétát viszik a startállásra, hanem a szerelőcsarnokot viszik el a startállásról). Ezt követően a Vulcain-2.1 hidrogénüzemű első fokozati hajtóművet fogják mélyrehatóan tesztelni, valamint a tankolórendszert, és magának az indítóállásnak az infrastruktúráját is először próbálhatják ki a mérnökök.

Egy indítást is szimulálnak majd ezzel a rakétával, és a repülési szoftvert egészen a start pillanatáig le tudják majd tesztelni. A második fokozat éles tesztjeit a németországi Lampoldshausenben végezték el, a Vinci hajtómű itt esett át a próbákon.

Az Európai Űrügynökség reményei szerint az Ariane-6-tal a jövőben is be tudják majd biztosítani Európa függetlenségét a világűrben, bár kérdéses, hogy ez mennyire lesz fenntartható. Ahogy egyre több cég és ügynökség látja be, hogy a többször felhasználható rakétáké a jövő, egyre többen gondolják azt, hogy az Ariane-6 már az első repülése előtt elavulttá vált. A Seradata elemzései alapján egy Ariane-6 rakéta indítása körülbelül 75-110 millió dollárba fog kerülni, ami 40%-al olcsóbb, mint a jelenleg is használatban lévő Ariane-5. A rakéta tervezésénél az egyik fő szempont a Falcon-9-cel való versenyképesség tartása volt. Mivel az Ariane-6-ot az elődjeihez hasonlóan geostacionárius pályára optimalizálták, itt láthatjuk összehasonlítva a két járművet (itt a 3-5 tonnás, nagy teljesítményű távközlési szatelliteket vettünk példaként):

Ariane-6

  • Ariane-64 (négy segédrakéta) – 11 500 kg geostacionárius átmeneti pályára (GTO), ez egy duplaműholdas indítás lefed – ~115 millió dollárt két utas fizeti meg – ~50 millió dollár az alsó helyért/ ~65 millió dollár a felső helyért az orrkúp alatt
  • Ariane-62 (két segédrakéta) – 4 500 kg geostacionárius átmeneti pályára (GTO), ez egy műhold indítását fedi le – ~75 millió dollárt egy utas fizet meg

Falcon-9 Block 5

  • Drónhajós leszállás – 5500 kg geostacionárius átmeneti pályára (GTO), ez egy műhold indítását fedi le – ~50-65 millió dollárt egy utas fizet meg

Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok csak becslések, ugyanis egyik cég sem tette közzé a hivatalos indítási költségeket.

Az Ariane-6 különféle konfigurációi. Kép forrása: ArianeGroup, magyar fordítás: Spacejunkie.hu/Szalipszki Benedek, Szabó Bence

Források: Arianespace, Arianegroup

Dark mode powered by Night Eye