A Roszkoszmosz és az ESA közös együttműködésének célja az volt, hogy egy Proton-M hordozórakéta fedélzetén elindítják Bajkonurból az európai Rosalind Franklin marsjárót, és az oroszok biztosítják hozzá a Kazachok elnevezésű leszálló platformot ami segíti a rover landolását a Mars felszínére.
„A rover 2022 szeptemberi indítását eredetileg márciusban felfüggesztették, néhány héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ukrajnai háború és a folyamatban lévő szankciók eredményeként az ESA Tanácsa hivatalosan is megszakította kapcsolatait a Roszkoszmosszal ebben a közös projektben” – írta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója kedden a Twitteren, majd hozzátette, hogy július 20-án további részleteket osztanak meg a misszió jövőjéről.
„Az ESA fontolgatja a NASA-val való szorosabb együttműködést, amióta világossá vált, hogy az ügynökségnek meg kell szakítania kapcsolatait Oroszországgal” – mondta Aschbacher.
„Geopolitikailag egyértelmű, hogy meg kell szakítanunk kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt a döntést a tagállamok hozták meg” – mondta korábban Aschbacher. „Tehát igen, ez nagyon sajnálatos a tudomány és a technológia, valamint a mérnökök számára, akik négy évtizede ezen dolgoznak. De nincs más választási lehetőség.”
A Kazachok leszálló platform. Forrás: Roszkoszmosz
Erre a hírre már aznap este egy elég heves nyilatkozatot adott ki Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz főigazgatója.
„Ashbacher bejelentette, hogy megszünteti az együttműködést a Roszkoszmosszal az ExoMars projektben. De vajon belegondolt-e az Európai Űrügynökség ezen vezetője, hogy Európában és Oroszországban hány ezer tudóst és mérnököt húzott át döntésével? Készen áll arra, hogy válaszoljon egy közös marsi küldetés szabotálásáért? Nem, nem olyan felelőtlen bürokraták előtt, mint ő az Európai Bizottságban. Készen állsz válaszolni az emberiségnek?”
„A Roszkoszmosz mindent megtesz, hogy visszahozza a leszálló marsi platformunkat Olaszországból. Kazachok visszatér szülőfalujába.”
A nyilatkozat vége pedig több aggodalomra ad okot:
„Én pedig parancsot adok az ISS-en lévő legénységünknek, hogy hagyják abba az európai ERA manipulátorral való munkát. Hagyja, hogy maga Aschbacher és főnöke, Borrell repüljön az űrbe, és tegyenek legalább valami hasznosat az életükben.”
Ezek fényében kérdéses, hogy hogyan fogják megoldani a július 21-re tervezett űrsétát, amelyet Oleg Artyemjev és Samantha Cristoforetti hajtana végre. A nanoműholdak elengedésén kívül tovább folytatnák az európai robotkar (ERA) integrálását. Ha Oleg Artyemjev nem nyúlhat a robotkarhoz, akkor Samantha Cristoforetti ugyan egy amerikai társával végrehajthatná az űrsétát, de a robotkart csak Szergej Korszakov tudja irányítani az orosz Nauka modulból, ugyanis a legénységből egyedül csak ő kapott kiképzést erre a feladatra. A döntés mellett még az is probléma, hogy a robotkar történetesen az orosz szegmens külső kiszolgálására szolgál, és ha a kar nem fog tudni megfelelően működni, akkor a tudományos berendezések átszállítását és mozgatását, illetve a Nauka modul légzsilipjén keresztül történő kiszállítást, visszajuttatást nem fogják tudni végrehajtani. A következő űrhajós, aki az ERA robotkarra kap kiképzést, a szintén orosz Anna Kikina, akinek egyik célfeladata az lesz, hogy egy radiátort kell átvinnie a Rasszvet modulról a Nauka modulra a kar segítségével.
Az ERA robotkar első lépései. A robotkart Szergej Korszakov irányította.