Európa jelenleg nem rendelkezik saját, nagy teherbírású rakétával, ezért kellett ismét az amerikai céghez fordulniuk.
Ahogy korábbi cikkeinkben többször megírtuk, komoly problémával küzd az ESA az Ariane-5 nyugdíjazása és eközben az Ariane-6 komoly csúszása miatt, de a helyzetet az orosz-ukrán háború is tovább súlyosbítja: nem képes önerőből az űrbe juttatni közepes vagy nagyméretű hasznos terhet.
Emiatt még tavaly két fontos misszió esetében a SpaceX-szel írtak alá szerződést az Euclid űrtávcső és a Hera űrszonda indításáról, most pedig az európai navigációs rendszer, a Galileo műhold-konstelláció újabb egységeit fogja egy Falcon-9 Föld körüli pályára juttatni. Erről már áprilisban közzétett egy tervet az Európai Bizottság, a hét elején zajló sevilla-i ESA miniszteri csúcstalálkozón pedig már véglegesítették is a részleteket. A SpaceX két küldetésen két-két Galileo műholdat indít 2024 áprilisában és júliusában, összesen 192 millió dolláros (180 millió euró) szerződés keretében.
Nem csak az ESA fordult eddig a SpaceX-hez, mint európai megbízó: még a konkurens OneWeb internetes műholdszolgáltató magánvállalat is a konkurens amerikai céghez fordult több alkalommal, hogy műholdjaikat pályára állítsák. Ehhez szintén az orosz-ukrán háború miatt meghozott döntések vezettek, melyek többek között a Szojuz rakéták mellőzését írják elő. A SpaceX így a saját maga által kiépített előnyből, illetve a körülmények adta lehetőségekből még több hasznot tud kovácsolni, hiszen lényegében egyedüli megoldást jelentenek a jelenlegi helyzetben nemzetközi szempontból is.
