Az ExoMars misszió magabiztosan halad kitűzött célja felé

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

A Rosalind Franklin marsjáró sikeres karbantartási és funkcionális tesztekkel a háta mögött kezdte meg a 2022-es évet. Az ESA bejelentéséből kiderült, hogy a rover minden műszere készen áll, és már csak néhány apró hangolás maradt hátra. További jó hír, hogy az ejtőernyőkhöz kapcsolódó próbák eredményesen zárultak, valamint a leszálló platformról való elindulás első szimulációja is megtörtént. Az idei év szeptemberére tervezett indítást így bizakodva várhatjuk, ahol egy Proton-M hordozórakétát láthatunk majd elemelkedni a kazahsztáni Bajkonurban található indítóállásról. Az űrszonda kb. 9 hónap utazás után érkezik meg céljához, ahol fő küldetése az egykori marsi élet keresése lesz, talajminták elemzésével.

A Rosalind jelenleg Olaszországban, a Thales Alenia Space tisztaszobájában várakozik, közvetlenül útitársa, a Kazachok elnevezésű leszálló platform mellett. A végső ellenőrzésekre a tervek szerint március végén fog sor kerülni, ezt követően kezdődhet meg az átszállítás Kazahsztánba. A szállítást megelőzően a csapat feltölti a végleges szoftvert a marsjáróra, aminek segítségével önállóan is képes lesz felderíteni a Vörös Bolygó felszínét.

A Földtől a Marsig. Forrás: ESA

Miután a Rosalind sikeresen leereszkedett a leszálló platformjával együtt a Mars talajára, megkezdődhet a gondosan koreografált műveletsor. Az első feladatok nagyjából egy hétig fognak tartani. Ennek során a kerekek, és a marjáró árbócának „kibontására”, valamint egyéb ellenőrzésekre fognak fókuszálni. Ezen folyamatok végeztével kerülhet csak sor a platform elhagyására, amit a lehető legóvatosabban, lassú mozgással kell végrehajtani. A Kazachok ehhez a művelethez kettő darab lehajtó rámpával is rendelkezik. Egyet a platform elején, egyet pedig a hátulján helyeztek el, annak érdekében, hogy egy esetleges extrémebb terep se okozzon gondot. Hogy melyik rámpára fog esni a választás, azt a földi irányítás dönti el a terepviszonyok vizsgálata után.

A misszió másik főszereplője a Rosalind „ikertestvére”, az Amalia tesztrover. Igaz, utóbbi nem fog eljutni a Marsra, viszont fontos feladatokat kapott az ExoMars küldetésben. A nevét Amalia Ercoli Finzi professzorról kapta, aki elismert asztrofizikus, és széles körű tapasztalattal rendelkezik az űrrepülés dinamikája terén. Ő volt az első nő, aki Olaszországban repülőmérnöki diplomát szerzett, és amellett, hogy az ESA és a NASA tudományos tanácsadójaként dolgozott, ő tervezte a Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének fúróját.

Az Amalia tesztrovert a mérnökök különböző forgatókönyvek szimulálására használják. Ez olyan döntések meghozatalában nyújt segítséget a csapatnak, amelyekkel a Rosalind biztonságban maradhat a Mars kihívásokkal teli környezetében. Az Amalia továbbá bemutatta azt is, hogyan fúr 1,7 méter mélyre, annak érdekében, hogy talajmintákat gyűjtsön. Mindeközben az összes műszerét működtetve, tudományos adatokat küldött a műveleti központnak.

Az Amalia tesztje nehéz terepen. Forrás: ESA

A Rosalind Franklin rovert úgy tervezték, hogy akár két méter mélyre is képes legyen lefúrni a Mars talajába, ezzel hozzáférve a négymilliárd évvel ezelőtti, jól megőrződött szerves anyagokhoz. A fúró egy zárószerkezettel van ellátva, amely megakadályozza, hogy a minta a kiemelés során kiessen. Amikor a fúró teljesen behúzott állapotban van, a mintadarabot a marsjáró elejében található rekeszbe dobják. Ezt követően kerül a kőzet egy zúzóberendezésbe. A kapott port ezután eljuttatják a rover belsejében kialakított, tudományos elemzésre alkalmas egységekbe.

Az Amalia, ezt szimulálva egy közepes keménységű, cementált agyagtömbből vette első mintáit. A fúrás egy erre a célra szolgáló, hét fokban megdöntött platformon történt, hogy szimulálják a nem függőleges helyzetben történő mintavételt is.

Dark mode powered by Night Eye