Mint azt egy korábbi cikkünkben olvashattátok, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) két űrmissziót is tervez 2022-ben. Az egyik a Nap tanulmányozására indul, a másik pedig a Holdra való leszállást kísérli meg. Az ESA globális mélyűri kommunikációs antennái mindkét küldetés, minden egyes lépésénél alapvető támogatást nyújtanak majd: nyomon követik az űreszközöket, meghatározzák helyzetüket a kritikus szakaszokban, parancsokat továbbítanak, valamint telemetriát és értékes tudományos adatokat is fogadnak majd.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2021 júniusában megállapodást írt alá arról, hogy az ESA földi állomásain keresztül technikai támogatást nyújtanak egymásnak. „A földi állomások biztosítják az űrhajók biztonságos kapcsolatát a Földdel, miközben az űr ismeretlen és kockázatos terepeire merészkednek. Ezen állomások támogatása nélkül lehetetlen bármilyen adatot kapni egy űrszondáról, tudni, hogy mit csinál, hogy biztonságban van-e, vagy akár azt, hogy hol tartózkodik.” – mondta Ramesh Chellathurai, az ISRO-ESA összekötő tisztviselője.
A továbbiakban röviden bemutatjuk az ISRO két űrmisszióját, amelyek részesülnek ebben az új támogatási megállapodásban, és az általa nyújtott előnyökben.
A Malargüe-ben található állomás. Forrás: ESA/D.Pazos
Aditya-L1 – India első napszondája
Az űreszköz nevét a hindu napistenről, Adityáról és az űreszköz leendő úti céljáról, a Nap-Föld rendszer L1 pontjáról kapta. A szonda a Nap számos tulajdonságát tanulmányozni fogja, például a koronakidobódások dinamikáját és eredetét. Az L1 Lagrange-pont lehetővé teszi, hogy az Aditya a Földtől szinte állandó távolságban keringjen a Nap körül. Mivel egyetlen földi állomás sem lesz mindig az Aditya látóterében, ezért fontos egy globális állomáshálózat használata. Az Estrack (ESA’s tracking station network) hálózat lehetővé teszi, hogy bármikor és bármilyen irányban nyomon követhessék, és kommunikálhassanak az űreszközökkel. Az ausztráliai New Norcia-ban, az argentínai Malargüe-ben, és a spanyolországi Cebreros-ban található 35 méteres mélyűri Estrack antennák mindegyike az Aditya-L1 űreszközt fogja támogatni. További segítséget nyújt majd az ESA 15 méteres antennája ami Kourou-ban található, emellett az Egyesült Királyságban, és a Goonhilly Földi Állomáson lévő 32 méteres kereskedelmi mélyűri antenna is. Az ESA és a Goonhilly egyesített antennái biztosítják az Aditya-L1 követési, telemetriai és parancsnoki támogatását, az ISRO indiai mélyűri antennái pedig további kommunikációs időt biztosítanak a küldetésben. Az Európai Űrügynökség részvétele a misszióban már megkezdődött. Az ISRO repülésdinamikai csoportja az ESA Gaia űrteleszkópján tesztelte azt a szoftvert, amelyet az Aditya-L1 helyének és pályájának pontos meghatározásához használnak majd.
Csándráján-3 (Chandrayaan-3)
A küldetés egy leszállóegységből és egy roverből áll majd, amelyek két hétig fognak tudományos és műszaki műveleteket végezni a Hold felszínen. A Csándráján-3 lenne India első sikeres ún. „soft landing” leszállása egy másik égitestre. A tervezett leszállóhely a Hold déli sarka lesz. Az ESA Kourou-ban található antennája és a Goonhilly állomás a NASA mélyűri állomásaihoz csatlakozik, amelyek támogatják a missziót, és hasonló segítséget nyújtanak a Csándráján-3-nak, mint az Aditya-L1-nek.