Az Ingenuity lefotózta a saját és a Perseverance leszállóeszközének maradványát

Kapcsolódó

A nap képe #1388 – Vénusz a Mariner-10 szemével

50 éve készült ez a felvétel a Vénuszról, melyet...

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Érdekes felvételt küldött haza az Ingenuity a napokban, amiket a legutóbbi, április 19-i repülése közben készített. Ezen a tavaly február 18-i leszállásnál hővédő funkciót ellátó kupola maradványa látható, ami az ereszkedés legkritikusabb szakaszában megvédte a Perseverance marsjárót a légköri súrlódás következtében fellépő hőtől, illetve amibe a fékezőernyőt is tárolta a kibocsátásig. A fotón egyébként az ernyő is kivehető, nem messze a hővédő kupolától. Az Ingenuity-t azután irányították a terület fölé, hogy a Perseverance még április 6-án fedezte fel egyik kamerájával a távolból az ernyő maradványát.

A távolban fekvő ernyők a marsjáró felvételén. Forrás: NASA JPL

A szakemberek szerint a leválás után a kupola nagyjából 126 km/órás sebességgel csapódhatott a Mars talajába, ehhez képest elég jól egybenmaradt, sőt, még az ernyő kábele is jó állapotúnak látszik a szerkezet tetején. Bár az ernyőből csak az egyharmada vehető ki a fotón az időközben ráülepedett portól, a kutatóknak így is nagy segítséget jelenthet a jó minőségű felvétel a két maradványról, mert ezekből rengeteg hasznos információt és következtetést tudnak levonni.

A Perseverance a védőkupolában. Forrás: NASA JPL

A kupola még egy darabban a földi felkészítés közben…

…illetve ami maradt belőle a leválása után a Marson. Ettől nem messze a fékenzőernyő is látható. Forrás: NASA

Dark mode powered by Night Eye