Az InSight 2018. november 26-án landolt a Marson. A kb. 2,2 méter széles napelemekkel felszerelt szondát úgy tervezték, hogy a küldetés elsődleges tudományos céljait az első marsi év (közel két földi év) során teljesítse. Miután az űrszonda sikeresen elérte a számára kitűzött célokat, elkezdődhetett a missziójának meghosszabbítása, ami jelenleg is tart. Mint azt több cikkünkben is olvashattátok már, az InSight napelemtáblái egyre kevesebb energiát termelnek a folyamatos porosodás miatt, így egyre valószínűbb, hogy munkája hamarosan véget ér a Mars felszínén.
Az InSight csapata arra számít, hogy még az idei év decemberére a leszállóegység működésképtelenné válik, és ezzel egyidejűleg lezárul a küldetés, amely eddig több mint 1300 marsrengést (legutóbb egy 5-ös erősségűt május 4-én) észlelt. A rengésekből származó információk alapján a kutatók meg tudták mérni a Mars kérgének, köpenyének és magjának mélységét és összetételét, emellett a szonda felbecsülhetetlen értékű időjárási adatokat rögzített, valamint tanulmányozta a Mars ősi mágneses mezejének maradványait is.
A lecsökkent energia miatt a csapat utoljára fogja nyugalmi helyzetbe (“retirement pose”) állítani a leszállóegység robotkarját, amire még ebben a hónapban sor kerül. Ezt a kart eredetileg a szeizmométer és a leszállóegység hőszondájának telepítésére szánták, ám egy nem várt feladatot is kapott a misszió során, mégpedig a napelemek portalanítását. Ennek eredményeként a szeizmométer gyakrabban tudott működni, mint egyébként azt tette volna, ami új felfedezésekhez vezetett.
Kicsit visszatekintve az időben, az InSight miután sikeresen landolt a Mars felszínén, a napelemek körülbelül 5000 wattórát termeltek marsi naponként (sol), ami egy elektromos sütő több mint másfél órás működtetéséhez lenne elegendő. Most ez az érték nagyjából 500 wattórára csökkent, mely az előbbi példában említett elektromos sütőt csak 10 percig lenne képes ellátni.
Az InSight poros napelemtáblája. A kép 2022. április 24-én, a küldetés 1211. marsi napján (sol) készült. Forrás: NASA/JPL-Caltech
Visszatérve a jelenhez, a napelemek porosodása nem az egyetlen probléma, hiszen az évszakváltozás miatt több por lesz a légkörben, ami csökkenti a napfényt, párhuzamosan pedig a leszállóegység energiáját. Míg a korábbi erőfeszítések eltávolítottak némi port a napelemekről, a missziónak egy erősebb ún. portisztító eseményre, például egy „porördögre” (elhaladó forgószél) lenne szüksége a jelenlegi tendencia megfordításához. Ha az InSight paneljeinek csupán 25%-át fújná le a szél, a leszállóegység marsi naponként nagyjából 1000 wattórát nyerne – ami elegendő lenne a további tudományos munkához. Viszont amíg ez nem következik be, azok a műszerek, amik nem szeizmikus méréseket végeznek, május végét követően csak ritkán lesznek bekapcsolva. Az energiát ebből kifolyólag elsősorban a leszállóegység szeizmométere fogja kapni, amely a nap bizonyos időszakaiban, főleg az éjszakai órákban fog működni. Ennek az az oka, hogy ekkor a leggyengébb a szél, így a szonda műszere könnyebben fogja „meghallani” a marsrengéseket. Maga a szeizmométer várhatóan a nyár végére fog teljesen leállni, ezzel lezárva a küldetés tudományos szakaszát.
Ezt követően a leszállóegységnek még lesz elég energiája arra, hogy időnként képeket készítsen, és kommunikáljon a Földdel. A csapat azonban arra számít, hogy december környékén az energiaellátás szintje annyira lecsökken majd, hogy az InSight egyik napról a másikra teljesen elnémul.