A Marsot tanulmányozó roverek és a bolygó körül keringő szondák az InSight űrszonda 2018-as leszállásáig csak a bolygó felszínének kutatására voltak alkalmasak, most azonban a szeizmológiai méréseknek köszönhetően a Vörös Bolygó mélyére, annak szerkezetébe is minden eddiginél pontosabb bepillantást nyerhetünk. A napokban a NASA a Science című folyóiratban publikálta az űrszonda által elért eddigi eredményeket 3 különböző tanulmányban.
Az InSight szeizmométere. Forrás: NASA
Az InSight szeizmométere (Seismic Experiment for Interior Structure – SEIS) segítségével 733 különféle marsrengést észlelt. Ebből 35 magnitúdója 3,0-4,0 közötti volt. Ez egy rendkívül érzékeny műszer, amely képes érzékelni az akár több ezer km távolságban bekövetkezett rengéseket is. A mérés módszere azon alapszik, hogy a szeizmikus hullámok sebessége és alakja változó, ha egy kőzetbolygó belsejében különböző anyagokon (sűrűség, halmazállapot is befolyásoló tényező) haladnak keresztül. Ezek a hullámok terjedésük során a különböző határfelületeken (pl. a köpeny, vagy a mag határán) visszaverődnek vagy törést szenvedve haladnak tovább. A szeizmikus mérések módot adtak a szeizmológusoknak a bolygó belső szerkezetének tanulmányozására. Azonban amit a tudósok megtudnak a Marsról, hozzájárulhat az összes kőzetbolygó – így a Föld – kialakulásának megértéséhez is.
Földünkön a rengések nagy része a lemeztektonika (kőzetlemezek mozgása) miatt következik be. A Marson azonban ilyen fajta mozgás nincs, külső rétege egy nagy lemezből áll, azonban a kéregben keletkeznek repedések, törések: miközben a bolygó továbbra is fokozatosan hűl, enyhén zsugorodik is, az ennek következtében fellépő feszültségek a marsrengések egyik fő okozója, a vulkáni tevékenységek által kiváltott rengések mellett.
Egy 2019. július 25-én bekövetkezett marsrengés hullámai. Forrás: NASA
A Mars a Földhöz hasonlóan felmelegedett, miközben a Nap körül keringő porból és nagyobb anyagcsomókból összeállt. Keletkezésének első 10 millió évben elkülönült a 3 fő réteg, a kéreg a köpeny és a mag. Az InSight küldetésének célja volt ennek a három rétegnek a kiterjedését és felépítését meghatározni.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Mars kérge a vártnál vékonyabb, és két, vagy akár három alrétege is lehet. Két alréteg esetén 20 km, hármas esetén pedig 37 km mélységig tart. Ez alatt található a köpeny, amely 1560 km-ig terjed ki a felszín alatt. A Mars középpontjában található az 1830 km sugarú olvadt mag. A mag méretének meghatározása különösen nagy eredmény, hiszen a tudósoknak több száz évbe telt a Föld magjának megmérése; az Apollo-küldetések után pedig 40 évbe telt, mire meg tudták határozni a Hold magjának méretét. Az InSight segítségével a tudósoknak mindössze két évbe telt a Marsban található mag méretének meghatározása.
További meglepetés, hogy az InSight által érzékelt összes jelentős rengés egy területről, a Cerberus Fossae-ról származik, amely egy viszonylag fiatal, vulkanikusan aktív régió. A Mars körül keringő űrszondák olyan sziklák nyomait vették észre, amelyek meredek lejtőkön gördülhettek le, miután a rengések megrázták a térséget. Érdekes módon nem észleltek rengést olyan jelentősebb vulkanikus régiókból, mint a Mars három legnagyobb vulkánjának otthont adó Tharsis. Lehetséges, hogy sok rengés – köztük nagyobbak is – úgy következnek be, hogy az InSight nem képes észlelni azokat. Ennek oka, az úgynevezett árnyék zóna, amely olyan területet jelent, ahol a mag által megtört szeizmikus hullámok „visszhangja” nem jutnak el az InSight-ig, azaz nem arra a területre verődnek vissza, ahol a szonda található.
A kutatók szerint ezek az eredmények még csak a jéghegy csúcsát jelentik, ugyanis rengeteg adat áll rendelkezésre, amelyek segítségével tovább finomíthatják a Mars kialakulásának és szerkezetének modelljét. Az InSight szinte minden nap rögzít rengéseket, amíg az energiaszintje biztosítja a műszerek működését. Az utóbbi időkben azonban nem érkeztek jó hírek az eszköz háza tájáról, a szakemberek folyamatosan küzdenek az elemekkel annak érdekében, hogy meghosszabbítsák a szonda küldetését.
A tudósok remélik, hogy egy 4,0 magnitúdójúnál nagyobb rengést még megfigyelhetnek majd a szonda segítségével.
Az InSight űrszonda illusztrációja. Forrás: NASA