A Northrop Grumman Cygnus teherűrhajója újabb misszióra indul, mellyel a NASA számára tudományos vizsgálatokat, egy demonstrációt, valamint kis méretű műholdakat szállít a Nemzetközi Űrállomásra. Cikkünkben ezekről olvashattok, melyekről kiegészítésként fotókat is bemutatunk.
Bioprinting tissues – Bionyomtatott szövetek
Az ún. BioFabrication Facility (BFF) segítségével 2019-ben már sikeresen nyomtattak az űrben részleges térdmeniszkuszt, azaz a comb- és lábszárcsont találkozásánál, a térdízületen belül elhelyezkedő, két, félhold alakú, rostos porcból álló képződményt, de emberi szívsejtek ilyen módszerrel történő előállításában is hasonló eredményeket produkáltak. A berendezés most új képességekkel felvértezve utazik az ISS fedélzetére, hogy tovább folytassa az emberi szövetnyomtatással kapcsolatos kutatásokat.
A tanulmány során azt vizsgálják, hogy a súlytalanság lehetővé teszi-e a Földön nyomtatott szövetmintáknál jobb minőségű minták nyomtatását. Hosszú távú célként pedig azt tűzték ki, hogy a 3D bionyomtatással kapcsolatos technológiákat a szervátültetésre szoruló betegek szervhiányának enyhítésére használják a pótló szervek és szövetek nyomtatásával.
BioFabrication Facility (BFF). Forrás: Redwire
Assessing how plants adapt to space – A növények űrhöz való alkalmazkodásának értékelése
Az űrbéli körülményeknek kitett növények olyan folyamatokon mennek keresztül, amik epigenetikai változásokat idéznek elő. Ez olyan hozzáadott extra információkkal jár a DNS-üket tekintve, melyek szabályozzák a gének be- és kikapcsolását, de nem változtatják meg magának a DNS-nek a szekvenciáját.
A Plant Habitat-03 tanulmány azt vizsgálja, hogy az űrben termesztett növények generációjánál bekövetkezett ilyen jellegű alkalmazkodási képesség átvihető-e a következő nemzedékre. A vizsgálat hosszú távú célja annak megértése, hogy az epigenetika hogyan járulhat hozzá az űrben alkalmazott adaptív stratégiákhoz, mellyel végső soron olyan növényeket lehetne kifejleszteni, amelyek alkalmasabbak arra, hogy a jövőbeni küldetéseken részt vegyenek. Az eredmények továbbá támogathatják olyan stratégiák kidolgozását is, melyek a gazdaságilag fontos növények fejlődését célozzák a Földön.
A Plant Habitat-03 vizsgálat, valamint a maggyűjtő zsákok. Forrás: Anna-Lisa Paul
Mudflow mixtures – Iszapkeverékek
Mind az éghajlatváltozás, mind a globális felmelegedés hozzájárul az erdőtüzek gyakoribbá válásához. Amikor egy erdőtűz következtében elégnek a növények, az hátra maradt vegyi anyagok egy vékony talajréteget hoznak létre, amely taszítja az esővizet. Az eső ezt követően erodálja a talajt, ami katasztrofális sárfolyókká alakulhat, azok pedig sziklákat és törmeléket szállítanak lefelé a hegyoldalban, jelentős károkat okozva az infrastruktúrában, a vízgyűjtőkben és az emberi életben. Az ISS National Lab által támogatott Post-Wildfire Mudflow Micro-Structure (TangoLab Mission-28) ezen áramlások összetételét vizsgálja, amelyek homokot, vizet és csapdába esett levegőt tartalmaznak.
„A gravitáció döntő szerepet játszik a folyamatban, mivel a levegőt felfelé és a keverékből kifelé, a részecskéket pedig a víz aljára tereli.” – Ingrid Tomac, a Kaliforniai Egyetem egyik adjunktusa. „A gravitáció megszüntetése ezért betekintést nyújthatna ezen homokból, vízből és levegőből álló keverékek belső szerkezeti dinamikájába, ami alapot adhatna a viselkedésük megértéséhez.”
Ez a vizsgálat segíthet a törmelékáramok terjedésének és sebességének, valamint a házakra, az infrastruktúrára és a természeti akadályokra gyakorolt hatásoknak a modellezésére, és előrejelzésére szolgáló alapvető egyenletek kidolgozásában és érvényesítésében egyaránt.
A hidrofób (víztaszító) finom homok lapos felületén lévő vízcseppnek kerekebb formája van. Forrás: UCSD Geo-Micromechanics Research Group
Ovarian cell development in microgravity – Petefészeksejtek fejlődése súlytalanságban
A NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) által szponzorált és az utóbbi által koordinált OVOSPACE a súlytalanság hatását igyekszik meghatározni a női reproduktív rendszerre. A tanulmány szarvasmarha petefészek sejttenyészeteket használ, amiket 72 órán keresztül 37°C-on inkubálnak, majd ezt követően lefagyasztják és elemzés céljából visszahozzák a Földre.
Mariano Bizzarri, a római Sapienza Egyetem vezető kutatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Hold vagy a Mars csökkentett gravitációjában való hosszabb ideig tartó élet károsíthatja a termékenységet.
„Eredményeink javíthatják a petesejtek fejlődésének megértését, és azonosíthatják az ellenintézkedések és kezelések célpontjait, hogy megvédjék a reprodukciós potenciált az űrmissziókban. Ez a vizsgálat olyan kezelések fejlesztését is támogathatja, amelyek javítják vagy helyreállítják a Földön élő emberek termékenységét.”
A képen emlős szarvasmarha petefészkéből származó granulosa-sejtek láthatók, amelyek a petesejtek érését szabályozzák, és szerepet játszanak a termékenységben. Forrás: Sapienza University
Uganda és Zimbabwe első műholdjai
A BIRDS-5 egy CubeSat űreszközökből álló konstelláció. Ide tartozik az Uganda által kifejlesztett első műhold, a PEARLAFRICASAT-1, a ZIMSAT-1, mely Zimbabwe első szatellitje, valamint a japán TAKA.
A BIRDS-5 a Föld multispektrális megfigyelését végzi majd egy kereskedelmi forgalomban kapható kamera segítségével, és egy nagy energiájú elektronikus mérőműszer demonstrálásával. Az összegyűjtött statisztikai adatok segíthetnek megkülönböztetni a kopár talajt az erdőtől és a mezőgazdasági területektől, valamint jelezhetik a mezőgazdasági növekedés minőségét is. Mindez segíthetne javítani Uganda és Zimbabwe polgárainak megélhetését.
A zimbabwei BIRDS-5 csapat az űrállomásról indítandó CubeSat vibrációs tesztjét végzi. Forrás: BIRDS-5