A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondája 16 éve térképezi fel szomszédunk, a Mars ásványi anyagait a CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars) műszer segítségével. A látható és infravörös hullámhosszakat egyaránt érzékelni képes detektorok segítségével a CRISM csapata korábban nagy felbontású ásványtérképeket készített a műszer segítségével, melyek a marsi kéreg kialakulásáról szolgáltatnak képet, továbbá arról is, hogy azt a víz hol és hogyan változtatta meg. Ezek a térképek emellett döntő szerepet játszottak abban is, hogy a kutatók megértsék, miként alakították a tavak, patakok és a talajvíz a Vörös Bolygót évmilliárdokkal ezelőtt. További érdekesség, hogy a NASA a CRISM által nyújtott adatokat használta fel a különböző űreszközök leszállóhelyeinek kiválasztásához is.
A tudósok hamarosan egy többszínű, 5,6 gigapixeles térképnek köszönhetően új képet kaphatnak a Marsról. A fél év alatt, szakaszosan megjelenő térkép a bolygó felszínének nagy részét lefedi (86%), mely több tucat kulcsfontosságú ásványi anyag eloszlását fogja feltárni. Ezt vizsgálva jobban megérthetik majd a Mars vizes múltját, és rangsorolhatóbbá válnak azok a régiók, melyeket alaposabban érdemes tanulmányozni. A térkép első részei már publikusak, a következő hat hónap alatt pedig a továbbiak is megjelennek. Így fog teljessé válni az egyik legrészletesebb felmérés, amit valaha is a bolygó felszínéről készítettek.
A különböző színek a Mars felszínén található ásványi anyagokat ábrázolják a fény különböző hullámhosszán. Forrás: NASA/JPL-Caltech/JHU-APL
Az új térkép első darabja 51 000 képet tartalmaz, és mindegyik egy 540 km hosszú, 10 km széles „csíkot” ábrázol, amit az MRO áthaladása közben rögzítettek. A felbontás kisebb, mint a célzott megfigyelések során készült CRISM-térképeké, ennek az az oka, hogy a műszer egyenesen lefelé nézett. Ez egy eltérő képalkotási stratégia, melynek célja, hogy a bolygó sokkal nagyobb részét fedjék le. Az adatok begyűjtéséhez a CRISM két spektrométert használt, melyek egyikét három darab kriohűtővel szerelték fel. Ennek köszönhetően alacsonyan tarthatják a hőmérsékletét, ami hatékonyabb érzékelést biztosít a műszer számára. Az utolsó ilyen hűtőnek 2017-ben telt le az életciklusa, ami korlátozta a műszer képességeit a látható tartományok megfigyelésére. Így ez lesz a CRISM utolsó olyan térképe, mely a teljes hullámhossztartományt lefedi. A műszer jelenleg készenléti üzemmódban van, de a következő hónapokban még néhányszor képes lesz adatokat rögzíteni, majd ezt követően végleg leszerelik.
Még ebben az évben egy utolsó, a látható hullámhosszakat érintő és csak a vastartalmú ásványokra összpontosító térképet fognak kiadni, amely kétszer nagyobb térbeli felbontású lesz, mint a legutóbbi térkép.