Az olasz Avio elvesztett két üzemanyagtartályt, aztán megtalálta őket… egy szeméttelepen

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Ez nem egy vígjáték sorozat egyik epizódja, a nem mindennapi eseménysor nemrégiben játszódott le az amúgy is gondokkal sújtott cégnél.

Több független forrás is megerősítette azt a nem mindennapinak mondható, kissé komikus eseményt, mely az Avio olasz rakétagyártónál történt októberben: a Vega AVUM negyedik rakétafokozatához szükséges tartályok közül nem találtak kettőt, ezért már egy alternatív megoldáson is el kellett kezdeniük gondolkozni.

Az 1,74 méter hosszú és 1,9 méter átmérőjű egységet az ukrán RD-869 folyékony hajtóanyagú rakétamotor gyorsítja, melynek működéséhez az aszimmetrikus dimetilhidrazint (üzemanyag), valamint a nitrogén-tetroxidot (oxidálószer) négy darab gömb alakú tartályba töltik.
Október elején, amikor a 2024 júniusában indítandó, legutolsó Vega rakéta építése javában zajlott, az Avio mérnökei csak két tartályt találtak a nyilvántartásban és az egész gyárban is. A legutolsó információk alapján kiderült, a két hiányzó egység jóval korábban karbantartás alatt volt a vállalat Colleferro-i üzemében, de miután szerelők befejezték a munkát rajtuk, nyomuk veszett. Mivel a leltárban sehol sem találták a két tartályt, rendkívül nehéz dolguk volt az alkalmazottaknak, hogy felgöngyölítsék a rejtélyes eltűnést, végül egy elég váratlan helyen leltek rájuk: egy fémhulladék gyűjtő területen, nem messze a gyártól. Több sérülés is volt rajtuk, ezért nem lehetett beszerelni őket a rakétafokozatba, emiatt pedig a szerelőknek más megoldás után kellett nézniük…

A helyzetet tovább rontotta, hogy az Avionak nem volt már lehetősége új pótalkatrészek beszerzésére. Két lehetőség merült fel az elég kínos szituáció megoldására: az első szerint azt a négy tartályt építették volna be a rakétába, melyeket még a debütáló repülés előtti kvalifikációs teszten használtak 2012-ben. De ezek a tartályok több mint egy évtizedig hevertek érintetlenül a gyárban, így az állapotuk nem volt épp ideális. A másik lehetőség szerint az AVUM végfokozatot módosítanák, és egy Vega-C rakéta AVUM+ fokozatának adott részegységeit használnák fel. Előbbi esetében bizonytalan állapotú tartályokkal indulna a hordozó, utóbbi pedig egy nyilvánvalóan korábban nem tesztelt verzió lenne.

Az utolsó Vega rakéta az Európai Űrügynökség 229 millió euró értékű, 1250 kg-os Biomass műholdját juttatná az űrbe, de ebben a helyzetben eléggé kockázatos lenne egy „összetákolt” hordozóval elindítani. Az szinte biztos, hogy a tervezett 2024 júniusi indítási dátum nem tartható, mivel az Avio továbbra sem tudta eldönteni, melyik megoldást válassza a két fenti opció közül. Mindenesetre ez az eset nem vet túl jó fényt az amúgy sem tündöklő európai űriparra, és könnyen lehet, hogy ezt a műholdat is egy külföldi partner (legnagyobb valószínűség szerint a SpaceX) fogja feljuttatni az ESA számára. 

A legutóbbi Vega indítása 2023. október 9-én. Fotó: ESA
Dark mode powered by Night Eye