Az Egyesült Államok és India kormánya a napokban megállapodott abban, hogy kiterjeszti űrrepülési együttműködését, melynek során a dél-ázsiai ország is aláírta az Artemis Egyezményt, valamint egy közös küldetést is fontolóra vettek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Az ezzel kapcsolatos információkat június 22-én hozták nyilvánosságra Narendra Modi indiai miniszterelnök Egyesült Államokban tett látogatásakor. Ennek alkalmával sor került Joe Biden amerikai elnökkel egy közös sajtótájékoztatóra, melyet a Fehér Házban tartottak meg.
Így tehát India lett a 27. ország, aki aláírta a fentebb már említett, és a NASA által életre hívott Artemis Egyezményt. „Az Artemis Egyezményhez való csatlakozásról szóló döntésünkkel nagy lépést tettünk előre az űrkutatási együttműködésünkben.” – tette hozzá Narendra Modi egy tolmács segítségével.
Az eseménynek otthont adó Fehér Ház által kiosztott tájékoztatóban a kormányok továbbá közölték, hogy megszületett a megállapodás azzal kapcsolatban is, miszerint a NASA és az ISRO az év végéig kidolgozza az emberes űrrepüléssel kapcsolatos terveket. Az ismertetőben ezenfelül szó esett a 2024-re kitűzött, ISS-re irányuló projektről is, melyről úgy vélekednek egyéb források, hogy az ügynökség valamilyen módon segíthet majd az ISRO-nak indiai űrhajóst juttatni az állomásra egy magánmisszió keretén belül.
Az Egyezményt eddig aláíró országok: Egyesült Államok (alapító), Egyesült Királyság, Egyesült Arab Emírségek, Ukrajna, Lengyelország, Új-Zéland, Mexikó, Luxemburg, Dél-Korea, Japán, Olaszország, Izrael, Kanada, Brazília, Ausztrália, Románia, Bahrein, Szingapúr, Kolumbia, Franciaország, és Szaúd-Arábia, Nigéria, Ruanda, Csehország, Spanyolország, Ecuador, India.
Az Artemis Egyezmény
Az egyezményben való részvétel nem jelent automatikus tagságot és részvételt az amerikai űrhivatal Artemis-programjában, csak a NASA által megalkotott keretrendszer elfogadását. Az egyezmény az 1967-ben megnyitott, azóta pedig több mint 100 ország által elfogadott Outer Space Treaty-n alapszik, mely a világűr békés célú felhasználását szabályozza:
- a világűr kutatása és használata az összes ország jólétét kell, hogy szolgálja
- az űr szabadon kutatható mindenki által, és nem vonható egyetlen állam szuverenitása alá sem
- a szerződés megtiltja nukleáris és bármilyen más tömegpusztító fegyverek elhelyezését a világűrben
- a szerződés úgy rendelkezik, hogy más égitesteket (beleértve a Holdat is) kizárólag békés célra lehet használni
Ezt az egyezményt bővítette ki a NASA az új Artemis Accords-szal, melyben az aláíró felek a következőket garantálják:
- Békés célú felfedezés: Az Artemis-program keretében végzett minden tevékenységnek békés célúnak kell lennie
- Átláthatóság: Az Artemis Accords aláírói a tevékenységüket átlátható módon fogják végezni
- Az Artemis programban részt vevő nemzetek olyan rendszerek kifejlesztésére törekszenek, amiket más országok is használni tudnak, mindezt a biztonság és a fenntarthatóság növelése érdekében
- Sürgősségi segítségnyújtás: Az Artemis Accords aláírói vállalják, hogy segítséget nyújtanak bármilyen bajba jutott személyzetnek
- Registration of Space Objects: minden űreszközt egy közös adatbázisban (Registration Convention) kell bejelenteni
- Tudományos adatok megosztása: Az Artemis Accords aláírói elkötelezik magukat a tudományos információk nyilvánossá tétele mellett
- Örökségek megőrzése: Az Artemis Accords aláírói elkötelezik magukat a világűr örökségeinek megőrzése mellett (lásd Apollo leszállóhelyek a Holdon)
- Űrerőforrások: Az erőforrások kinyerése és felhasználása kulcsfontosságú a biztonságos és fenntartható kutatáshoz (lásd bányászat a Holdon). Az Artemis Accords aláírói megerősítik, hogy ezeket a tevékenységeket az Outer Space Treaty-vel összhangban hajtják majd végre.
- Űrszemét: az Artemis Accords országok elkötelezik magukat a világűr “tisztán” tartása mellett (pl. kiürült rakétafokozatokat nem hagynak orbitális pályán).