Bajba kerülhet a következő izraeli Hold-expedíció

Kapcsolódó

Hamarosan sor kerül az első rakétaindításra a skóciai Saxavord Űrközpontból

A Rocket Factory Augsburg német magáncég fogja felavatni az...

A nap képe #1540 – Shoemaker-Levy 9 üstökös

Kompozit kép a Jupiterről és a Shoemaker-Levy 9 üstökösről,...

Brit űrhajóssal bővült az Axiom Space csapata

Az Axiom Space egy rövid közleményben számolt be arról...

Földi hajtóműteszt közben semmisült meg az ABL Systems rakétája

A baleset az RS1 második tesztrepülésére való felkészítés során...

A nap képe #1539 – Mariner-1 indítás

1962. július 22-én indult útjára a Mariner-program első űrszondája,...

Miközben India elindította második holdi leszállóegységét, a következő izraeli magánküldetés kétségessé vált, miután az egyik legnagyobb befektető elzárta a pénzcsapot. A Beresit-2 (Beresheet 2) leszállóegységet a SpaceIL fejleszti, azonban Morris Kahn milliárdos filantróp a tehetős támogatók nevében nemrég bejelentette, hogy nem folytatják a projektre szánt összeg további részleteinek kifizetését.

Morris Kahn milliárdos (bal oldalon) izraeli riportereknek nyilatkozik a Beresit-1 repülése előtt. Fotó: AFP PHOTO/Thomas Coex Morris Kahn milliárdos (bal oldalon) izraeli riportereknek nyilatkozik a Beresit-1 repülése előtt. Fotó: AFP PHOTO/Thomas Coex 

Az izraeli magán-holdprogram első űrszondája a Beresit-1 volt, ami 2019 áprilisában kísérelte meg a leszállást a Hold felszínére. A landolás nem sikerült, és egy fedélzeti meghibásodás miatt a szerkezet több mint 500 km/h sebességgel csapódott be a Hold felszínébe. Az ütközés utáni krátert és törmelékhalmazt a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter keringőszondája örökítette meg nem sokkal a becsapódás után.

Mint később kiderült, a projekt tudományos vezetői szerint „extrém magas” volt arra az esély, hogy a szondán utazó medveállatkák egy része túlélhette a becsapódást, és egy ideig  még a Hold felszínén is túlélték a zord körülményeket.

A Beresit-1 utolsó fedélzeti fotója a becsapódás előtt. Fotó: SpaceILA Beresit-1 utolsó fedélzeti fotója a becsapódás előtt. Fotó: SpaceIL

Az India által nemrégiben felbocsátott Csándráján-3 szonda előde is hasonló sorsra jutott: a Csándráján-2 Vikram névre keresztelt leszállóegysége mindössze 5 hónappal később, 2019 szeptemberében egy szoftverhibának köszönhetően 180 km/h sebességgel ért felszínt, ami az űreszköz teljes megsemmisüléséhez vezetett.

Holdszonda Izraelből?

Igen! A félig magán, félig állami pénzből finanszírozott Beresit-1 projektet a Google Lunar X Prize pályázatára dolgozták ki. A Google által meghirdetett kihívásban résztvevő cégek célja az volt, hogy az eredeti 2014-es határidő előtt sikeresen letegyenek egy működő szondát a Hold felszínére. A SpaceIL csapata 100 millió amerikai dolláros költségvetéssel dolgozott, azonban látván a csapatok lassú fejlesztési ütemét, a Google évről-évre nyújtotta a határidőt, hogy legalább egy csapatnak sikerüljön a cél, és hazavihesse a 30 milliós fődíjat és az elismerést.

Miután 2018 első feléig az ötből egy csapat sem készült el az űreszközök fejlesztésével, a Google úgy döntött, hogy nem lesz kiosztva a díj, és befejezi a programot. A csapatok közül kettő „élte túl” a mai napig: az izraeli SpaceIL, és a japán Hakuto, akik ma már ispace néven működnek, és nem is olyan rég próbálkoztak meg az első leszállásukkal (kevés sikerrel).

A Beresit-1 végszerelése a SpaceIL üzemében. Kép forrása: Israel Aerospace IndustriesA Beresit-1 végszerelése a SpaceIL üzemében. Kép forrása: Israel Aerospace Industries

2019 felé közeledve a misszió azonban mégis megvalósulni látszott: a szonda alakot öltött, és lassan befejezték az integrációt. Az űrszonda bizonyos elemeit kereskedelmileg is elérhető alkatrészekkel helyettesítették, hogy csökkentsék a küldetés költségeit. Az egyik legkiemelkedőbb példa erre a szonda főhajtóműve: egy holdi működésre és leszállásra tervezett motor helyett a brit Nammo cégtől vásároltak geostacionárius műholdakba tervezett hajtóműveket, és egy ilyennel is repült a Beresit 2019-ben. A felbocsátásra 2019. február 22-én került sor Cape Canaveral-ből a SpaceX egyik Falcon-9 hordozórakétájával.

Az üzemanyaggal együtt 580 kilós szonda két fő műszert kapott: egy magnetométert a lokális mágneses mező vizsgálatára, valamint a NASA Goddard űrközpontja egy lézertükör-rendszert (retroreflektor) szánt a Beresit fedélzetére, hogy továbbra is pontosan követni tudják lézeres méréssel a Föld-Hold távolságot.

Azt biztos el lehet mondani, hogy a misszió eszmei értéke nagyobb volt mint a tudományos – érthető módon egész Izrael Hold-lázban égett, diákok ezreit szólították meg különböző programokra, és világszerte is sokan követték a közel-keleti ország első nagyobb lépését a világűrben. Mivel a 2019-es Nemzetközi Fizikai Diákolimpiának (IPhO) Izrael adott volna helyet (a Covid-19 miatt online tartották meg), a versenyzőknek kiosztott érmeken is örök emléket állítottak a repülésnek.  

A 2019-es Nemzetközi Fizikai Diákolimpia egyik ezüstérme, rajta a Beresit-1 Föld és Hold között húzódó elliptikus transzferpályái láthatóak. Fotó. (link) A 2019-es Nemzetközi Fizikai Diákolimpia egyik ezüstérme, rajta a Beresit-1 Föld és Hold között húzódó elliptikus transzferpályái láthatóak. Fotó. (link) 

Problémás finanszírozás

A sikertelen Beresit-1 után a SpaceIL csapata nem adta fel az álmot, és a Beresit-2 nevű misszió keretében újra meg szeretnének próbálkozni a leszállással. A újabb, jobb képességekkel bíró szonda fejlesztése már 2020 januárjában megkezdődött. Még az év végén Reuven Rivlin akkori izraeli elnök belejentette, hogy 2024-ben landolna a Hold felszínén a Beresit-2.

Az elnök nyilatkozata letisztázta a misszió körülményeit, ugyanis olyan „pletykák” terjedtek, miszerint nem is a Hold, hanem egy másik égitest a célpont. Később a SpaceIL is hozzátette, hogy a Mars egy későbbi missziójuk célpontja lesz.

A SpaceIL legfrissebb tervei szerint két leszállóegységet és egy keringőszondát (orbitert) bocsátanának fel 2024/25-ben. Fotó: SpaceILA SpaceIL legfrissebb tervei szerint két leszállóegységet és egy keringőszondát (orbitert) bocsátanának fel 2024/25-ben. Fotó: SpaceIL

A Morris Khan és a többi befeketető döntése egyenlő a katasztrófával a SpaceIL számára, ugyanis az állam csak egy töredékét finanszírozza a projektnek (a Beresit-1 esetén 2% volt). Kívülről váratlannak érezhető a befektetők hirtelen odébbállása a programtól, akik egy közös nyilatkozatban arra hivatkoztak, hogy a „mostani idők arra kötelezik őket, hogy erőforrásaikat más filantróp projektekre fordítsák”. A SpaceIL későbbi nyilatkozata szerint alternatív finanszírozást fognak keresni a küldetés folytatásához, de erről azóta sem adtak hírt. 

Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) egyik konferenciáján Dan Blumberg, az Izraeli Űrügynökség elnöke azt mondta, hogy a Beresit-2 fejlesztése továbbra is folytatódik. „Többet akarunk tenni, mint az előzőnél” – mondta, beleértve a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek bővítését. A NASA-val kötött megállapodáson kívül a SpaceIL-nek van egy megállapodása a Német Repülési és Űrhajózási Központtal (DLR), akik a fedélzeti navigációs rendszert biztosítják a leszállóegységhez.

A Beresit-1 egyik utolsó fényképén a szondán elhelyezett híres plakett az ország zászlajával és a "Kis ország, nagy álmok" mottóval. Kép forrása: SpaceILA Beresit-1 egyik utolsó fényképén a szondán elhelyezett híres plakett az ország zászlajával és a „Kis ország, nagy álmok” mottóval. Kép forrása: SpaceIL

Blumberg rövid előadásában kitért a SpaceIL pénzügyi problémáira, de a küldetés finanszírozásának részleteibe nem ment bele. „Van egy finanszírozási kérdés, amellyel még mindig foglalkozunk” – mondta, – „De közeledünk a célhoz.” A SpaceIL eddig a 45 millió amerikai dollárt költött el a befektetők által most leállított 100 milliós keretösszegből. 

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye