Befejeződik a SOFIA misszió

Kapcsolódó

Rövid hír: Dupla műholddal startolt a Ceres-1

A Galactic Energy kínai magánvállalat rakétája, a Ceres-1 kicsivel...

A nap képe #1307 – A Progressz MSz-25 Szojuz hordozójának indítása

A Progressz MSz-25 teherűrhajót szállító Szojuz-2.1a hordozórakéta, mely éppen...

Angol-amerikai-ausztrál mélyűri radarhálózat valósulhat meg

A három ország az AUKUS védelmi paktum keretében közösen...

Rövid hír: Egy kínai Hosszú Menetelés rakéta is költségmegosztó küldetést teljesített

Ma reggel 5:10-kor egy Hosszú Menetelés-2C (CZ-2C) rakéta startolt...

A NASA valamint a Német Űrügynökség (DLR) közös projektje, a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) nyolc év sikeres tudományos munka után befejeződik. A repülőgép fejlesztését, az obszervatórium üzemeltetését és a projekt amerikai részének irányítását a Universities Space Research Association (USRA) társaság végzi, a projekt német részét pedig a DSI (Deutsches SOFIA Institut) irányítja, amely elsősorban tudományos feladatokkal foglalkozik. A SOFIA 2019-ben fejezte be ötéves fő küldetését, és jelenleg egy hároméves küldetéshosszabbítást hajt végre. A döntés szerint azonban legkésőbb 2022. szeptember 30-án az égi obszervatórium végleg befejezi megfigyeléseit. Az ún. Decadal Survey terv részeként értékelték a SOFIA missziót. A jelentésben, amely szakértői ajánlásokat fogalmaz meg a NASA számára az amerikai asztrofizika jövőjével kapcsolatban, arra a következtetésre jutottak, hogy a SOFIA tudományos termelékenysége nem indokolja a működésére felhasznált költségeket. Ezért azt javasolták a NASA-nak, hogy a SOFIA küldetést a jelenlegi küldetés meghosszabbítása után fejezze be. A NASA és a DLR elfogadta ezt az ajánlást.

A „Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy”, rövid nevén a SOFIA. Forrás: NASA/Jim Ross

A SOFIA projekt részletei

A SOFIA egy Boeing 747SP repülőgép, amit úgy alakítottak át, hogy a törzs hátsó részén egy nagy méretű ajtó legyen, amely repülés közben kinyitható. Ide helyezték el a tükrös teleszkópot, mellyel a tudományos munkát végzik. A SOFIA teleszkópja 2010. május 26-án látta meg az első fényt, melyet infravörös tartományban való csillagászati megfigyelésekre terveztek. Az obszervációt a sztratoszférában, körülbelül 12 kilométeres magasságban hajtja végre, ami azt eredményezi, hogy a teljes infravörös tartomány 85%-a elérhető válik. A repülőgép a Föld felszínének szinte bármely pontja fölött el tud haladni, lehetővé téve a megfigyelést az északi és a déli féltekéről is. A közel tízórás, hetente 3 vagy 4 alkalommal végrehajtott éjszakai repülések a magnetoszféra, csillagkeletkezési régiók, üstökösök, ködök és a galaktikus központ megfigyelésére szolgálnak.

A SOFIA fedélzete. Forrás: NASA/DLR/USRA/DSI

A SOFIA egy 2,5 m-es tükrös teleszkópot használ, amely a legtöbb nagy infravörös távcsőhöz hasonlóan túlméretezett, 2,7 m átmérőjű főtükörrel rendelkezik. A teleszkóp, mely messze a legnagyobb, amit valaha repülőgépbe helyeztek a törzs bal oldalán található nagy méretű ajtón keresztül kémleli az eget. Az obszervatóriumot úgy tervezték, hogy nagyon könnyű legyen, amihez polimer kompozit anyagot használtak. A teleszkóp állványa tartalmaz egy nyomás alatt lévő olajos csapágyrendszert, amely védi a műszert a repülés közben fellépő rezgésektől. A követést elsősorban giroszkópokkal és nagy sebességű kamerákkal érik el, amik kompenzálják a folyamatos mozgást, valamint a légáramlásból és a repülőgép hajtóműveiből származó rezgéseket. A távcső kabinját a felszállás előtt lehűtik, hogy az megfeleljen a külső hőmérsékletnek, ezzel megakadályozva a hő okozta alakváltozásokat. Leszállás előtt pedig nitrogéngázzal árasztják el a fülkét, hogy megakadályozzák a nedvesség lecsapódását a hűtött optikán és a műszereken.

A SOFIA teleszkópja közelről. Forrás: NASA/Tom Tschida

Dark mode powered by Night Eye