Befejeződött a HAKUTO-R misszió kiértékelése

Kapcsolódó

Zöld utat kapott a NASA Dragonfly küldetése

Ezzel az utolsó tervezési szakaszba léphet a Szaturnusz Titan...

Lezajlott az Ariane-6 bemutatkozása előtti utolsó földi teszt

A rakéta felső fokozatának tesztjét a Német Űrkutatási Szervezet...

Svédország 38. országként csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Gyorsan sor került egy újabb aláírásra, már ami az...

A nap képe #1441 – Apollo-13 „mentőcsónak”

Az Apollo-13 misszió felvétele a Holdról, melyet a holdkompból...

Az ispace május 26-án, azaz tegnap bejelentette, hogy megtörtént a HAKUTO-R misszió felülvizsgálata, és a 2023. április 26-án végrehajtott leszállási szekvencia repülési adatainak kielemzése.

Az elemzett adatokból kiderült, hogy a leszállóegységnek teljes mértékben sikerült végrehajtania a tervezett lassítási folyamatot, melynek során a Hold felszíne felett mintegy 5 km magasságban, függőleges helyzetben a célsebességre, kevesebb mint 1 m/s-ra csökkent a tempója. Az ereszkedés közben azonban egy váratlan anomália lépett fel a magasságmérés folyamán; míg a leszállóegység saját magasságát nullának, azaz a Hold felszínén lévőnek becsülte, később megállapításra került, hogy akkor még a felszín felett kb. 5 km magasságban tartózkodott. Miután a HAKUTO-R elérte a tervezett leszállási időt, a leszállóegység alacsony sebességgel folytatta az ereszkedést, mindaddig míg a hajtóműrendszeréből ki nem fogyott az üzemanyag. Ekkor az egység irányított ereszkedése megszűnt, és feltehetően szabadesésben zuhant égi kísérőnk felszínére.

A leszállóegység hibás magasságbecslésének legvalószínűbb oka az volt, hogy a szoftver nem az előírtaknak megfelelően működött. A repülési adatok felülvizsgálata során megfigyelték, hogy miközben az űreszköz a tervezett leszállóhely felé navigált, a fedélzeti érzékelők által mért magasság jelentősen megemelkedett, amikor a holdfelszínen egy nagy, körülbelül 3 km magas szikla fölött haladt el, melyről megállapították, hogy egy kráter pereme.

A repülési adatok elemzése szerint a mért magassági érték és az előre meghatározott becsült magassági érték között a vártnál nagyobb eltérés mutatkozott. A fedélzeti szoftver tévesen állapította meg, hogy az eltérés oka az érzékelő által jelentett rendellenes érték volt, mely adatot ezt követően egyébként el is „fogtak” egy szűrőfunkció segítségével. Utóbbi célja, hogy visszautasítsa a leszállóegység becsléséhez képest nagy eltérést mutató magasságmérést, így egy hardverprobléma esetén is fenntartható a stabil működés.

A tervezési probléma egyik fő tényezője az volt, hogy a 2021 februárjában befejeződött kritikus tervellenőrzés után egy, a leszállóhely módosítására vonatkozó döntés született. Ez a módosítás a landolás előtti számos elvégzett szimuláció ellenére befolyásolta az ellenőrzési és validálási terveket. Az ispace átfogó elemzésében figyelembe vette ezen változtatásokat, és megállapították hogy a leszállási szekvencia korábbi szimulációi nem vették megfelelően figyelembe a holdi környezetet, ami azt eredményezte, hogy a szoftver a végső megközelítéskor rosszul ítélte meg a leszállóegység magasságát.

Összességében tehát a sikertelen landolásért a szoftver hibáztatható, különösen a leszállás előtti fázisban. A cég ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kapott információkat természetesen beépíti a szoftver tervezésébe, valamint a leszállási szekvencia előkészítő szimulációinak korszerűsítésébe a jövőbeli küldetéseihez.

Forrás: ispace
Dark mode powered by Night Eye