Befejeződött a Luna-25 balesetének kivizsgálása

Kapcsolódó

A SpaceX egy ejtőernyőkre specializálódott céget vásárolt fel

A The Information a minap arról számolt be, hogy...

Új teherszállítási és hőpajzs technológiák a NASA támogatásával

Két amerikai kisvállalkozás, név szerint a Canopy Aerospace Inc.,...

A nap képe #1305 – Herbig-Haro 797

A James Webb űrteleszkóp közeli infravörös kamerájának (NIRCam) felvétele...

Ezt nem láttuk jönni: a Jeff Bezos vezette Amazon három indítással bízta meg a SpaceX-et

A Kuiper internetszolgáltató műholdak a Starlink vetélytársaként működnek majd,...

Angola csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Immáron 33 nemzetet számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis Bulgária...

A kivizsgálás eredményei alapján a balesetet a fedélzeti vezérlőrendszer és a gyorsulásmérők közötti rendellenes kommunikáció okozta.

A bizottság befejezte munkáját a Luna-25 balesetének kivizsgálása kapcsán. Megállapítást nyert, hogy az űreszközzel kapcsolatos problémát valószínűleg a fedélzeti vezérlőrendszer (BKU) és a BIUSz-L eszközbe (szögsebességmérő egység) integrált gyorsulásmérők közötti rendellenes kommunikáció okozta, így a vezérlőrendszer nem tudta meghatározni, hogy melyik parancsot hajtsa végre először. Konkrétan ennél a manővernél, az impulzus kezdete után, a gyorsulásmérőknek meg kell mérniük a szonda sebességét, és jelet kell adniuk a BKU-nak, amikor az eléri a programozott paramétereket. Ezt követően előbbi parancsot ad a hajtóműveknek, hogy állítsák le az aktivitást.

A manőver során a vezérlőrendszer egyszerre sok adatot kap különböző fedélzeti eszközökről, valamint parancsokat küld ki, amelyek csomagokban (tömbökben) érkeznek. Néhánynak magasabb prioritásúnak kell lennie, mert ha nem, akkor a tömb összes parancsa véletlenszerű sorrendben kerül elosztásra. A gyorsulásmérők nem voltak bekapcsolva, mert valószínűleg a különböző prioritású parancsok egy adattömbbe kerültek. A késői bekapcsolás miatt a vezérlőrendszer nem kapott tőlük adatokat, vagyis nem tudta, hogy mennyi impulzust adott már ki, és hogy mekkora sebességet ért el a holdszonda. Ennek következtében az nem küldött utasítást a hajtóműveknek, hogy hagyják abba az működést, így a tervezett 84 helyett 127 másodpercig üzemelt a korrekciós hajtómű, ami végül a Luna vesztét okozta.

A BIUSz-L rendellenességével kapcsolatban nem közölték a kiváltó okot, csak azt, hogy valamilyen külső behatás miatt hibásodhatott meg. A bizottság tehát ajánlásokat fog kiadni a további Hold-küldetésekre vonatkozó további intézkedésekről, hogy kizárják az ilyen incidensek megismétlődését. Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz főigazgatója elmondta, hogy a bizottság jelentését az Orosz Föderáció kormánya is megfogja kapni. Boriszov újra hangsúlyozta, hogy folytatni fogják a holdprogramot, ugyanis fontolgatják a Luna-26 és Luna-27 küldetések korábbi időpontra való áthelyezését.

Az orosz holdkutatási stratégiát mutatták be a Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson, de a jövőbeni küldetések pontos dátuma nélkül. Forrás: RussianSpaceweb.com / Anatoly Zak
Dark mode powered by Night Eye