Befejeződött az első kőzetminta tároló létrehozása a Marson

Kapcsolódó

19-re húzott lapot a Virgin Galactic jelenlegi járművük nyugdíjazásával

Mindössze 7 darab üzemszerű repülés után fejezi be pályafutását...

Űrtávcsövet szállít az RS1 rakéta

A virginiai székhellyel rendelkező Scout Space június 10-én jelentette...

A nap képe #1497 – Csendes-óceán

Az alábbi összetett felvételen a felhőkbe burkolózó Csendes-óceánt láthatjuk,...

A nap képe #1496 – A „Szahara szeme”

A "Szahara szeme", mely egy különleges, ősi geológiai képződmény...

Kevesebb mint hat hét alatt befejeződött az első kőzetminta tároló létrehozása a Marson azzal, hogy Perseverance vasárnap délután sikeresen elhelyezte a tervezett tizedik és egyben utolsó tubust a Vörös Bolygó felszínén. Bár ez a fontos mérföldkő egyszerűnek tűnhet, mégis rendkívül precíz tervezést és navigációt igényelt annak érdekében, hogy a kőzetmintákat tartalmazó tubusokat úgy helyezzék el a felszínen, hogy a jövőben biztonságosan elérhessék és a Földre hozzák azokat közelebbi tanulmányozás céljából a NASA-ESA (Európai Űrügynökség) közös, Mars Sample Return kampányának keretében.

A Perseverance WATSON kamerája dokumentálta a „Three Forks” mintatárolóban elhelyezett utolsó tubust, amelyet a rover 2023. január 28-án, a küldetés 690. marsi napján (sol) helyezett el. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/MSSS.

Eddigi tudományos kampányai során a rover egy pár mintát vett azokból a kőzetekből, amelyeket a missziót irányító mérnökökből és tudósokból álló csapat tudományosan jelentősnek tartott. Minden eddigi mintapárból most egy-egy darab a Jezero-kráter „Three Forks” régiójában lévő, gondosan elrendezett tárolóban található. Az ide helyezett minták tartalékként szolgálnak majd, míg a minták másik fele a Perseverance belsejében maradnak, amely a tervek szerint az elsődleges módszer lesz a mintákat tartalmazó tubusok leszállóegységhez történő eljuttatására.

A Perseverance szelfit készített néhány mintát tartalmazó tubussal, amelyeket a Jezero-kráter „Three Forks” nevű területén kialakított tárolóban helyezett el. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/MSSS.

A tudósok úgy vélik, hogy a magmás és üledékes kőzetanyagok kiváló keresztmetszetet adnak a Jezero-kráter közel 4 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után lezajlott geológiai folyamatokról. A rover egy légköri mintát és egy úgynevezett „tanúcsövet” is elhelyezett, amelyet annak megállapítására használnak, hogy a begyűjtött minták esetleg szennyezettek-e olyan anyagokkal, amelyek a roverrel együtt utaztak a Földről.

A titánból készült csöveket bonyolult cikk-cakkos alakzatban helyezték el a felszínen, úgy, hogy az egyes minták egymástól kb. 5-15 méter távolságra legyenek egymástól annak érdekében, hogy biztonságosan be lehessen őket gyűjteni a helikopterek által. A tároló létrehozásának folyamatához a csapatnak a legtöbb időt arra kellett szánnia, hogy pontosan feltérképezze minden egyes 18,6 centiméter hosszú tubus pontos helyzetét, hogy a minták még akkor is megtalálhatók legyenek, ha a por borítja őket.

Térkép az első kőzetminta tárolóról, amely megmutatja, hogy a Perseverance marsjáró hol helyezte el a 10 mintát tartalmazó tubust. Zöld színnel a rover útvonala látható. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech

A következő tudományos kampány

Így, hogy a Perseverance elkészült az első kőzetminta-tároló létrehozásával, a rover most a delta torkolat felé tart. A torkolaton történő feljutást a korábban már feltárt „Hawksbill Gap” útvonalon keresztül fogják megtenni. Amint a marsjáró áthalad azon a geológiai egységen, amelyet a tudományos csapat „Rocky Top”-nak nevez, egy teljesen új területre ér, és megkezdődik a a Delta Top kampány, azaz a Jezero-krátert egykor vízzel feltöltő ősi folyó delta torkolatának felfedezése, mivel itt egy geológiai átmenet lelhető fel.

„Azt találtuk, hogy a delta aljától egészen addig a szintig, ahol a Rocky Top található, úgy tűnik, hogy a lerakódott kőzetek a tó közvetlen környezetéből származnak” – mondta Ken Farley, a Caltech tudósa. Közvetlenül a Rocky Top feletti kőzetekről azt feltételezik, hogy a Jezero-krátert tápláló ősi folyó felsőbb szakaszáról származnak. Általánosságban elmondható, hogy ahogy felfelé haladunk a lerakódott üledéken (ha a keresztmetszetét nézzük), várhatóan olyan kőzeteket találhatunk, amelyek nagyobb szemcsékből tevődnek össze. Ezek valószínűleg a kráter területén kívüli kőzetekből származnak, amelyek a régmúltban erodálódtak, a folyóba mosódtak, ami elszállította őket a kráter pereméig, és a delta-torkolatnál (ahol a folyó alsó szakasz jelleget ölt, így lassul a sodrása) – pedig lerakódtak és beágyazódtak a lazább üledékbe.

Az egyik első állomás, amelyet a rover az új tudományos kampány során meglátogat a „Curvilinear Unit” nevű terület lesz. Ez lényegében egy marsi homokpad, és olyan üledékből áll, amely évezredekkel ezelőtt az egyik beáramló folyócsatornájának kanyarulatában rakódott le. A kutatócsoport úgy véli, hogy a Curvilinear Unit kiváló helyszín lesz arra, hogy érdekes homokkő- és talán iszapkő formációkat találhassanak, és bepillantást nyerjünk a Jezero-kráter falain túli geológiai folyamatokba.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye