Január 25-28. között került megrendezésre a 41. AGROmashEXPO nevű rendezvény, melyen a MARTON GENETICS CÉGCSOPORT is jelen volt. A 300 négyzetméteren megépített MG-űrsikló és a benne kialakított bemutató el is nyerte a legszebb standnak járó díjat! Dr. Balla Zoltán, a cégcsoport kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója hívott meg bennünket, hogy egy rövid élő beszélgetésben a REMRED Kft.-vel együtt bemutathassuk tevékenységünket az érdeklődők számára. Az űrsiklóban egyébként helyet kapott több olyan berendezés, amik űrtechnológiai követelményeknek megfelelően képes tárolni és felnevelni magyar vetőmagokat, amikkel többek között a HUNOR-Program keretében induló következő magyar űrhajós is kísérleteket fog végrehajtani.
A kiállított űrsikló-modell, belsejében a kísérletekkel és berendezésekkel. Fotó: Tamási Dávid (spacejunkie.hu)
Fotó: Tamási Dávid (spacejunkie.hu)
Balla Zoltán mutatja be az egyik inkubátort, ami folyamatosan képes forgatni a kísérleti alapanyagot. A képen tőlem balra Gál Gergely, a REMRED Kft. REMTECH részlegének programmenedzsere. Fotó: Gulyás Gergely
Komoly mennyiségű chili paprika termés egy tárolórekeszben, ahogy az akár a Nemzetközi Űrállomáson is kinézhet majd. Fotó: Gulyás Gergely
Kővágó Angéla, aki a Spacejunkie csapatával együtt vett részt az eseményen, egy interjút is készített igazgató úrral, aki elmagyarázta, hogy kerül összefüggésbe a vetőmag az űrtechnológia alkalmazásával.
Kővágó Angéla: Elnyertétek a kiállításon a legszebb stand díjat. Miért tartottátok fontosnak, hogy éppen világűr tematikára épüljön a desing? Hiszen itt láthatunk szkafanderes alakok mellett egy hatalmas, bárki számára szabadon bejárható űrrepülőgépet is.
Dr. Balla Zoltán: Igen, idén a Marton Genetics nyerte el a legszebb standnak járó díjat. A cégünk marketingtevékenysége az űrmisztikum köré csoportosul. A magyar vetőmagot nagyon nehéz marketingelni. A vetőmag az nem egy szép traktor, – szoktam volt mondani- nem fogunk megállni mellette beszélgetni, mert egy zsák kukorica mellett senki nem beszélget. Ezért kellett egy olyan eszköz, ami megragadja az emberek tekintetét, és olyan dolog, ami meghökkenti a látogatókat. Azonban szakmailag ez összekapcsolódik a Marton Genetics tevékenységével, mert a 2024-ben megvalósuló HUNOR program, egyik elemeként magyar vetőmag kerül fel a világűrbe, méghozzá egy martonvásári nemesítésű búzafajta. Tehát nem csak egy marketingfogás az űr, hanem valóban van szakmai kapcsolatunk magával az űrtechnológiával.
K. A.: Hogyan lehet egy vetőmagot „űroptimalizáltra” fejleszteni? Milyen szempontok határozzák meg a nemesítést, amikor esetleg arról gondolkodtok, hogy ennek a növénynek a Holdon található regolitban kell majd fejlődnie?
B. Z.: Mi elsősorban az űrhajósok táplálkozási szempontjait vesszük figyelembe, mert pl. van a búzafű lé, amihez a Nemzetközi Űrállomásra a vetőmagot visszük fel, már csak a kisebb helyigény miatt is. Azonban kicsíráztatni ott kell, aztán a tápérték szempontjából igen előnyös tulajdonságokkal bíró csírát salátába tudja keverni, vagy a búzafű levet meg tudja inni. Egy külön szektor az űrkertészet. A Debreceni Egyetemen pl. az űrpaprika nemesítésekor olyan speciális, kis termetű, de nagy terméshozamú növényeket nemesítenek, amelyek 20-30 cm magasak, és akár 40-50 db termést képesek mesterséges körülmények között hozni, így akár az ISS-en is elboldogulnak. Ott ugye meglehetősen korlátozottak a fényviszonyok, folyamatosan állandó a hőmérséklet, korlátozott a vízmennyiség, esetleg a termőföld is lehet ez a holdi regolit, főleg, hogy aztán ezt a kutatóknak további kísérletek során kell tisztázni, hogy milyen egyéb növények lehetnek amelyek alkalmasak végül talán ténylegesen a Holdon is létezni. De ez a távoli jövő. Itt amit a Martion Genetics a kutatókkal együttműködve jelenleg próbál megoldani, az az űrhajósok táplálékellátása. A Holdat mi egy modell-kísérletben szoktuk értelmezni, mert Magyarországon napjainkban olyan aszályos nyarakat élünk meg, amikor tényleg akár a Holdon is lehetne ennyi erővel növényt termeszteni. Tavasszal sem tud elég tápanyagot felvenni a növény, csak sínylődik és így kell neki valami élvezhető termést produkálnia.
K. A.: Ez már csak a tavalyi rendkívüli aszályos nyár miatt is fontos kérdés, hogy ezek a vetőmagok amelyekkel foglalkoztok megfelelő alkalmazkodnak-e például az éghajlat változás következményeihez is?
B. Z.: Igen ez mindenképp egy fontos cél a modern növénynemesítésben. Azt senki nem állítja, hogy lesznek száz százalékig aszálytűrő növények, mert víz nélkül nincs élet, de a fő cél az, hogy megfelelő terméshozam legyen viszonylag kevesebb vízfelhasználással vagy egy olyan kultúra létrehozása amely szerényebb tápanyag mellett is képes biztos termést hozni.
K. A.: Milyen biokémiai háttere van ennek, mert a laikusok sokszor azonnal génmódosított termékre gondolnak ha pl. mint nálatok is, egy cégnek akár a nevében is szerepel a genetika szó?
B. Z.: Akkor szeretném leszögezni, hogy mi nem hozunk létre génmódosított, vagyis GMO termékeket. A Marton Genetics azt jelenti, hogy „martonvásári genetika”, csak angolul használjuk. Mi génszerkesztéssel és génmódosítással egyáltalán nem foglalkozunk, ahhoz teljesen más szakmai háttér kell, nálunk a teljes molekuláris háttér az természetes keresztezésekkel, és szelekcióval jön létre, ezt otthon bárki a balkonon is megteheti. A kukorica esetében a haploid szaporítási eljárás is egy hagyományos módszer, egy hibridizáció. A laborban elvégezhető génszerkesztés egy ettől teljesen távol álló genetikai eljárás, amely komoly műszerparkot és biológiailag aktív vegyületekkel történő kezelést igényel.
K. A.: Milyen növényekkel foglalkoztok egyáltalán, amelyek esetleg alkalmasak lehetnek pl. a mesterséges gravitációs körülmények között vagy akár gravitáció nélkül történő termesztésre?
B. Z.: Ilyen kísérletek a Debreceni Egyetemen vannak, hogyha a búza növényt csírázás közben forgatják egy erre megfelelő készülékben, akkor hogyan reagál. Van olyan fajta, amelyik teljesen normálisan fejlődik, azonban van olyan is amely forgatás hatására megáll a növekedésben. Itt természetesen csak a gravitáció irányváltását tudjuk tesztelni, nem a teljes súlytalanság állapotát. A portfoliónk úgy néz ki, hogy legnagyobb részt a búzafajták és a kukoricák képviselik. Utóbbiból 27 hibridünk van, a kalászosoknál pedig a búzafajták közül 13-14 féle érhető el köztermesztésben a piacon. Van emellett még tönkölybúza, tavaszi és őszi árpa, borsó, szóval a szója kivételével a teljes szántóföldi palettát lefedjük. Visszatérve a Debreceni Egyetem kísérleteire, ezek nagyon régóta zajlanak,kb. 20 évvel ezelőtt kezdődtek, de akkor még csak cél nélkül tesztelgettek vele. Ma viszont már kezdjük látni ennek a tudományos koncepciónak a gyakorlati alkalmazhatóságát, vagy a lehetőségeit, hogy majd az űrkutatás szempontjából ez fontos lesz.
K. A.: A 2025-ben megvalósuló REMRED-fejlesztés kapcsán adja magát a kérdés, hogy milyen együttműködésre láttok lehetőséget Martonvásáron?
B. Z: Mi mindenképpen szeretnénk szakmai együttműködést a REMRED-del, és a jelek szerint erre ők is nyitottak, azonban ennek a konkrét lehetőségeit most még nem látjuk. Az űrprogramban való együttműködést és a közös marketinget azonban mindenképpen szeretnénk és ez az Agromash kiállításon létrejött párbeszéddel most el is kezdődött.
A beszélgetés „helyszínéül” egy saját építésű holdjáró szolgált. Mellettem a vezetőülésben Gál Gergely. Fotó: Gulyás Gergely
Fotó: Gulyás Gergely
Fotó: Tamási Dávid (spacejunkie.hu)
Fotó: Gulyás Gergely