BioSentinel, avagy biológiai kísérlet a mélyűrben

Kapcsolódó

Mind a négy főhajtóművét megkapta a következő SLS rakéta

Halad az Artemis-2 küldetés hordozórakétájának összeszerelése a NASA Michoud...

Az ESA űrhajósa veszi át a Nemzetközi Űrállomás parancsnoki posztját

Ma délután, egészen pontosan 15:40-kor kerül sor arra az...

A nap képe #1239 – ISS az Endeavour fedélzetéről

Dr. Sultan Al-Nejadi a minap osztott meg egy felvételt,...

Bemutatták az európai teherűrhajót, mely Argo névre hallgat

A Rocket Factory Augsburg által vezetett konzorcium bemutatta az...

A 260. Falcon-9 küldetést jelentette a mai Starlink 7-3

Úgy kezdte a SpaceX ezt a hetet, ahol tegnap...

Korábbi cikkünkben már írtunk az Artemis-I küldetés keretén belül induló egyik űreszközről, most pedig egy újabb műholdat mutatunk be, amit szintén az SLS (Space Launch System) rakéta juttat a világűrbe. A cipősdoboz méretű CubeSat, hivatalos nevén a BioSentinel az első hosszú távú biológiai kísérletet fogja végrehajtani a mélyűrben. Mindehhez a fedélzetén szállított mikroorganizmusokat fogja használni, melyek élesztő formájában lesznek jelen. A vizsgálat során nyert adatok felfedhetik azokat az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos hiányosságokat, amiket a mélyűrrel kapcsolatban még nem ismerünk. A BioSentinel egyébként egyike annak a 10 másodlagos hasznos tehernek (mindegyikük 6U méretű CubeSat), mely az SLS fedélzetén helyet kapott, azonban ez az egyetlen olyan űreszköz a csoportban, ami élettudományi kísérletet hordoz és végez.

A BioSentinel látványterve. Forrás: NASA

A nagy energiájú kozmikus sugárzás áthatja a mélyűrt, az pedig mind az elektronikában, mind az élő sejtekben egyaránt pusztítást végezhet. A BioSentinel fő feladata az élesztőgombák életjeleinek megfigyelése lesz, így nyomon követve azok viselkedését, ha ilyen típusú sugárzásnak vannak kitéve. Mivel az élesztősejtek az emberi sejtekhez hasonló biológiai mechanizmusokkal rendelkeznek, ideértve a DNS-károsodást és -javítást is, az élesztők vizsgálata az űrben segít jobban megérteni az űrsugárzás emberre és más biológiai organizmusokra gyakorolt hatásait.

A leghosszabb időtartamú emberi mélyűrrepülés rekordját az Apollo-17 Hold-misszió tartja a maga 12,5 napjával, ahol szintén jelen voltak a NASA kísérletei. A BioSentinel célállomására, a Föld-Hold rendszeren túlra azonban még nem jutott űrbiológiai kísérlet, de űrhajós sem. Az Artemis-I óriásrakétája miután a műholdat az űrbe juttatta, az néhány nappal később elhalad a Hold mellett, és hat-kilenc hónapos küldetésének hátralévő részét a Nap körül keringve fogja végezni. Ott a BioSentinel csapata időszakosan egyhetes tanulmányokat indít majd el. Az űreszköz a Jet Propulsion Laboratory (JPL) által kifejlesztett rádió segítségével a Deep Space Network segítségével sugározza majd az adatokat a Földre.

A CubeSat-ok rögzítve az Orion adapterében. Forrás: NASA/Cory Huston

A BioSentinel kulcsfontosságú eleme egy újszerű bioszenzoros műszer. A berendezés tulajdonképpen egy miniatűr biotechnológiai laboratórium, amelyet arra terveztek, hogy mérje, hogyan reagálnak az élesztősejtek az űrsugárzásnak való hosszú távú kitettségre. A berendezés alapját mikrofluidikai kártyák alkotják, melyek lehetővé teszik rendkívül kis mennyiségű folyadékok szabályozott áramlását. Ezek a kártyák élőhelyet biztosítanak az élesztőgombáknak, és lehetőséget adnak a tudósoknak, hogy valós időben megfigyelhessék őket. A vizsgálat során a BioSentinel szenzorával együtt fut egy, a houstoni Johnson Űrközpont által kifejlesztett sugárzásérzékelő műszer is, ami jellemezni és mérni fogja a kapott sugárzást.

A BioSentinel mikrofluidikai kártyája. Az anyagcsere-aktivitást egy 3 színű LED-detektáló rendszer és egy anyagcsere-indikátor festék segítségével mérik majd. Forrás: NASA/Dominic Hart

Dark mode powered by Night Eye