BioSentinel, avagy biológiai kísérlet a mélyűrben

Kapcsolódó

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

A nap képe #1535 – Két rakéta egy képen

Előtérben a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásán várakozó SA-500F jelű...

A Polaris Dawn misszió tagjai vákuumban is tesztelték űrruhájukat

A Polaris Dawn személyzete első alkalommal tesztelte vákuumkörnyezetben azt...

11 hónap után újra bővült a kínai Kaofen földmegfigyelő műholdhálózat

Az egy darab szatellitet az idei első Hosszú Menetelés-4B...

Korábbi cikkünkben már írtunk az Artemis-I küldetés keretén belül induló egyik űreszközről, most pedig egy újabb műholdat mutatunk be, amit szintén az SLS (Space Launch System) rakéta juttat a világűrbe. A cipősdoboz méretű CubeSat, hivatalos nevén a BioSentinel az első hosszú távú biológiai kísérletet fogja végrehajtani a mélyűrben. Mindehhez a fedélzetén szállított mikroorganizmusokat fogja használni, melyek élesztő formájában lesznek jelen. A vizsgálat során nyert adatok felfedhetik azokat az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos hiányosságokat, amiket a mélyűrrel kapcsolatban még nem ismerünk. A BioSentinel egyébként egyike annak a 10 másodlagos hasznos tehernek (mindegyikük 6U méretű CubeSat), mely az SLS fedélzetén helyet kapott, azonban ez az egyetlen olyan űreszköz a csoportban, ami élettudományi kísérletet hordoz és végez.

A BioSentinel látványterve. Forrás: NASA

A nagy energiájú kozmikus sugárzás áthatja a mélyűrt, az pedig mind az elektronikában, mind az élő sejtekben egyaránt pusztítást végezhet. A BioSentinel fő feladata az élesztőgombák életjeleinek megfigyelése lesz, így nyomon követve azok viselkedését, ha ilyen típusú sugárzásnak vannak kitéve. Mivel az élesztősejtek az emberi sejtekhez hasonló biológiai mechanizmusokkal rendelkeznek, ideértve a DNS-károsodást és -javítást is, az élesztők vizsgálata az űrben segít jobban megérteni az űrsugárzás emberre és más biológiai organizmusokra gyakorolt hatásait.

A leghosszabb időtartamú emberi mélyűrrepülés rekordját az Apollo-17 Hold-misszió tartja a maga 12,5 napjával, ahol szintén jelen voltak a NASA kísérletei. A BioSentinel célállomására, a Föld-Hold rendszeren túlra azonban még nem jutott űrbiológiai kísérlet, de űrhajós sem. Az Artemis-I óriásrakétája miután a műholdat az űrbe juttatta, az néhány nappal később elhalad a Hold mellett, és hat-kilenc hónapos küldetésének hátralévő részét a Nap körül keringve fogja végezni. Ott a BioSentinel csapata időszakosan egyhetes tanulmányokat indít majd el. Az űreszköz a Jet Propulsion Laboratory (JPL) által kifejlesztett rádió segítségével a Deep Space Network segítségével sugározza majd az adatokat a Földre.

A CubeSat-ok rögzítve az Orion adapterében. Forrás: NASA/Cory Huston

A BioSentinel kulcsfontosságú eleme egy újszerű bioszenzoros műszer. A berendezés tulajdonképpen egy miniatűr biotechnológiai laboratórium, amelyet arra terveztek, hogy mérje, hogyan reagálnak az élesztősejtek az űrsugárzásnak való hosszú távú kitettségre. A berendezés alapját mikrofluidikai kártyák alkotják, melyek lehetővé teszik rendkívül kis mennyiségű folyadékok szabályozott áramlását. Ezek a kártyák élőhelyet biztosítanak az élesztőgombáknak, és lehetőséget adnak a tudósoknak, hogy valós időben megfigyelhessék őket. A vizsgálat során a BioSentinel szenzorával együtt fut egy, a houstoni Johnson Űrközpont által kifejlesztett sugárzásérzékelő műszer is, ami jellemezni és mérni fogja a kapott sugárzást.

A BioSentinel mikrofluidikai kártyája. Az anyagcsere-aktivitást egy 3 színű LED-detektáló rendszer és egy anyagcsere-indikátor festék segítségével mérik majd. Forrás: NASA/Dominic Hart

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye