Holnap kerülhet sor a Blue Origin első emberes küldetésére, melynek keretén belül 4 űrutast visznek fel a világűrbe a New Shepard rakéta 16. repülésén. Az Amazon és Blue Origin cégek alapítója és tulajdonosa, Jeff Bezos is részt vesz az űrrepülésen. Minden fontos információt összegyűjtöttünk nektek a küldetésről.
Indítás időpontja: 2021. július 20. – magyar idő szerint 15:00
Indítás helye: Corn Ranch Indítóközpont, Van Horn, Texas, USA
Megbízó: ezen a küldetésen egy fizetős utas fog részt venni, a többiek a Blue Origin jóvoltából repülhetnek
Indítójármű: a Blue Origin New Shepard szuborbitális rakétája és kabinja
Személyzet: 4 fő
Pálya: szuborbitális, kb. 105-110 km pályamagassággal
Fokozat visszatérése: egy leszállópályára tér vissza a New Shepard gyorsítófokozata
Élő közvetítés: magyar nyelvű élő közvetítés sajnos nem lesz, a Blue Origin hivatalos élő közvetítés a cég YouTube-csatornáján lehet majd nézni
Indítás kimenetele: sikeres küldetés
Infografika készítője: Séra Gábor/Spacejunkie.hu
A személyzet
A személyzet négy főből áll, de a későbbi repüléseken hatfős fizetős személyzet is utazhat majd egyszerre, ugyanis ez a New Shepard maximális kapacitása. A mostani személyzet összetétele:
- Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója
- Mark Bezos, Jeff Bezos testvére
- Wally Funk, meghívott vendégutas, legendás pilóta
- Oliver Daeman, mint első fizetős utas
Jeff Bezos, az Amazon és a Blue Origin atyja
Jeffrey Preston Bezos 1964-ben született az új-mexikói Albuquerque városában. Nem ismerte a valódi apját, ugyanis ő elhagyta a családot Jeff születése után, nevelőapja Miguel Bezos volt. Később a család Houstonba költözött, itt találkozott fiatalon először az űrkutatással. Munkaügyi okokból Miamiba kellett később költözniük, Jeff itt végezte el a középiskolát, ahol osztályelső, kiváló tanuló volt és ezért több kitüntetésben is részesült.
1986-ban a Princeton Egyetemen diplomázott, számítástechnikai és villamosmérnöki végzettséggel rendelkezik. 1986 és 1994 között a Wall Street üzleti negyedben dolgozott különböző pozíciókban, ahol a mérnöki tudományok után belekóstolt a gazdasági és pénzügyi életbe.1994-ben megalapította az Amazon online könyváruházat, ami az évek során egyre nagyobb és szélesebb termékpalettával rendelkezett. Az elmúlt évtizedek alatt a világ egyik legnagyobb online webáruházává nőtte ki magát, így hatalmas vagyont teremtve Jeff Bezosnak. A 2021-es adatok szerint kb. 200 milliárd dollárjával ő a világ leggazdagabb embere, egy kis időre azonban Elon Musk már egyszer beelőzte. Később megvásárolta a The Washington Post amerikai újságot is.
2000-ben alapította a Blue Origin űrutazási céget, melynek célja, hogy több millió ember éljen és dolgozzon egy nap a világűrben, valamint a cég mottója Gradatim Ferociter, ami magyarul annyit tesz, hogy Elszántan lépésről lépésre. 15 évnyi fejlesztés után 2015-ben jutott el a New Shepard-rendszer először a világűrbe, ezután pedig további 14 tesztküldetést hajtottak végre. Mindig is érdekelte az űrkutatás, az Apollo-korszak inspirálta. 2013-ban egy mélytengeri expedíciót indított, ahol az 1969-ben indult Apollo-11 Saturn-V hordozórakétájának két F-1 hajtóművét sikerült kimenekíteni az óceán mélyéről. Június elején jelentette be, hogy testvérével részt fog venni az NS-16-os küldetésen.
Jeff Bezos egy korábbi New Shepard indítás előtt. Kép forrása: Blue Origin
Mark Bezos
Jeff Bezos öccse, Mark Bezos 1968-ban szintén az új-mexikói Albuquerque-ban született. A Texas Christian University magánegyetemen szerzett diplomát marketing és PR (public relations) területen. Később New Yorkba költözött és itt több marketinges cégnél is dolgozott. 1999-ben alapította meg a saját reklámügynökségét. Ugyanebben az évben lett a Bezos Family Foundation igazgatója, amit még a szüleik alapítottak jótékonysági célból. 2006-tól a Robin Hood nevű karitatív nonprofit vállalatnál (nem szabad összekeverni a tőzsdei brókercéggel!) dolgozik, aminek a fő célja a szegénység felszámolásának elősegítése. 2005 óta önkéntes tűzoltóként is tevékenykedik.
Elmondása szerint nagyon szeret segíteni másokon, főleg ezért is vesz részt a tűzoltóság munkájában, valamint pénzügyileg is támogatja a szegényebbeket. Egy friss interjúban elmondta, hogy ő és Jeff legjobb barátok, és ez mindig is így volt, nagyon szoros köztük a kapcsolat. Az űrrepüléséről azt mondta, hogy amellett, hogy ez egy rendkívüli esemény az életében, még az is jobbá teszi, hogy a legjobb barátjával teheti ezt meg.
Mark Bezos egy előadáson. Kép forrása: TEDx Talks
Mary Wallace „Wally” Funk, a legendás pilóta
A személyzet legendás tagja, Wally Funk, 1939-ben született az új-mexikói Las Vegasban. Taosban nőtt fel, szülei egy mindenesboltot üzemeltettek a városban. Kiskorától kezdve érdekelte őt a repülés, egy éves korában a szülei felengedték egy Douglas DC-3 kétmotoros gépre, amit már rögtön vezetni is szeretett volna. Rengeteg léghajó- és repülőgép-modellt készített fából, kilenc éves korában pedig elkezdte a pilótakiképzést. A repülés mellett a sportokból is kiváló volt, sportlövészeti bajnok volt, az eredményeit még Dwight D. Eisenhower amerikai elnöknek is elküldték, aki egy elismerő levelet küldött Funknak válaszul.
Műszaki rajz és gépészet szakon szeretett volna továbbtanulni, de mivel lány volt, ez nem volt számára megengedett. Később átiratkozott egy másik iskolába, ahonnan humán végzettséggel és pilóta engedéllyel haladt tovább a felsőoktatásba. Az Oklahomai Állami Egyetemen természettudományokból diplomázott. Hivatásos repülési karrierjét az Amerikai Légierőnél kezdte, ahol ő volt az első női repülőoktató. Később egy kaliforniai légitársasághoz került pilótaként és oktatóként. 1961-ben csatlakozott a magánfinanszírozású Mercury 13-programhoz, ahol nőket toboroztak űrhajósnak. A tesztek ugyan azok voltak, mint amin az első amerikai űrhajóscsoport, a Mercury 7 tagjainak át kellett esniük. Sok esetben a női jelöltek túlteljesítették a hivatásos űrhajósokat, például Funk több teszten is jobb eredményt ért el mint John Glenn, aki az első olyan amerikai űrhajós volt, aki megkerülte a Földet (Mercury-Atlas-6 küldetésen).
Funk még a légierő kötelékében. Kép forrása: Blue Origin
A Mercury 13 tagjai törvényhozási döntés miatt sosem repülhettek a világűrbe, pedig ezzel megelőzhették volna a Szovjetuniót az első nő felküldésében. Valentyina Tyereskova szovjet kozmonauta, az első nő az űrben személyesen is azt nyilatkozta, hogy már szinte biztosra vették, hogy az amerikaiak lesznek az elsők. 1970-től háromszor is jelentkezett a NASA űrhajóstoborzó programjába, de egyszer sem vették be, mert nem volt mérnöki diplomája.
1971-ben a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) által minősített repülési ellenőrré vált. Több mint 19 600 repülési órája van, és a mai napig szinte minden nap szokott repülni, vagy oktató órákat tartani. Jeff Bezos személyesen kérte fel őt arra, hogy repüljön a mostani New Shepard küldetésen, így beteljesedik az álma, hogy eljusson a világűrbe. 82 éves korával ő lesz eddig a legidősebb ember, aki az űrbe indul, megdöntve John Glenn rekordját (ő legutolsó űrsikló-küldetését 77 évesen végezte el).
A pillanat, amikor Jeff Bezos meghívta Funkot az útra.
Oliver Daemen, a Blue Origin első fizetős űrturistája
A negyedik űrutas a holland Oliver Daemen lesz. 18 éves korával ő lesz a legfiatalabb ember, aki az űrben járt. Tavaly végezte el a középiskolát, pilótaengedéllyel is rendelkezik. 2021 szeptemberétől az Utrechti Egyetemen fog fizika és innovációs menedzsment szakon továbbtanulni. A Blue Origin nyialtkozata szerint Oliver 4 éves kora óta érdeklődik a kozmosz rejtelmei iránt. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem ő az az illető, egy korábbi aukción 28 millió dollárt fizetett ki a repülésért – a hivatalos álláspont szerint az anomim személynek nem volt megfelelő a repülés időpontja, ezért egy későbbi küldetésen fog eljutni a világűrbe. Állítólag Daemen apja volt az aukción a második legnagyobb összeget ajánló fél, így őneki adták meg a lehetőséget a repülésre, de ő átadta a fiának ezt.
Oliver Daemen, az első fizetős szuborbitális űrturista. Kép forrása: Blue Origin
A New Shepard rakéta és űrkabin
A New Shepard-rendszert a Blue Origin fejlesztette ki szuborbitális űrturizmus céljából. Nevét Alan Shepardról kapta, aki úgy vonult be a történelembe, mint az első amerikai az űrben – a New Shepard repülésekhez hasonlóan ő is szuborbitális pályán érte el a világűrt a Mercury űrhajóval. A rakéta fejlesztését a BO a 2000-es évek közepén kezdte.
Két fő komponensből áll az űrjármű: a gyorsítófokozatból, és a kabinból. A gyorsítófokozat dolga, hogy hajtóműve segítségével elegendő sebességre gyorsítsa az utasokkal teli kabint, hogy az kijusson a világűrbe. A BO szakemberei ehhez kifejlesztették a BE-3PM hajtóművet, ami tengerszinten akár 490 kN (49 tonna) tolóerőt képes kifejteni cseppfolyós oxigén és hidrogén elégetésével. Természetesen ezek az üzemanyagok mélyhűtött, ún. kriogenikus állapotban vannak eltárolva a New Shepard üzemanyagtartályaiban. A BE-3 tap-off cycle elven működik, így a hajtómű fő égésteréből elvezetik a forró gázok egy kis részét a turbószivattyúkba, amik pumpálják az üzemanyagot és az oxidálószert a fő égéstérbe. Így valamennyire bonyolultabb beindítani a hajtóművet, de sokkal kevesebb stressz éri a vezetékeket és a hajtómű szerkezetét leálláskor, ami elősegíti az újrafelhasználását.
A New Shepard gyorsítófokozatának felépítése. Bal oldalon láthatjuk a tartályok elhelyezkedését. LH2=folyékony hidrogén, LOX=folyékony oxigén.
BE-3 hajtómű a tesztállványon statikus hajtóműteszt közben. Kép forrása: Blue Origin
A rakéta stabilitását különböző módon oldották meg a repülés különböző szakaszaira bontva. Az alsó és felső vezérsíkok a hajtóműves emelkedés és a ballisztikus ereszkedés során képesek kormányozni a fokozatot. A hajtómű fúvókáját és képesek irányítani, ezt főleg az indulás pillanatában, valamint a leszálláskor használják, amikor már olyan alacsony a sebesség, hogy a vezérsíkok nem elég hatékonyak. Visszatéréskor a szervizgyűrű is egy amolyan kör alakú vezérsíkként funkcionál, mely a visszatérő rakétára helyezkedő nyomás központját a rakéta aljára tereli. A szervizgyűrűből nyílnak ki a féklapok a hangsebesség (Mach 1) határán, amik visszatéréskor a felére csökkentik a zuhanó rakéta sebességét. A SpaceX Falcon-9-ével ellentétben a New Shepard képes „lebegni” leszállás előtt (amikor a tolóerő-tömeg arány pont 1.0 ), és így precízen landolni a leszállópályára. A négy leszállóláb is ekkor nyílik ki a rakéta oldalából.
Összesen négy New Shepard fokozatot épített eddig a Blue Origin, ezek sorrendben:
- NS1 – az első NS gyorsítófokozat, 2015 áprilisában repült először – 93,5 kilométeres magasságot ért el, a leszálláskor egy hidraulikus hiba miatt megsemmisült
- NS2 – a második NS gyorsítófokozat. 2015 novemberében 100,5 kilométeres magasságot ért el, így ez lett az első rakéta ami elérte a világűrt. Hat tesztrepülést hajtottak végre ezzel a fokozattal, majd nyugdíjazták.
- NS3 – 2017 végén repült először, azóta 7 sikeres küldetést hajtott végre, aktív állományban van.
- NS4 – Eddig két repülést hajtott végre a fokozat, a mostani lesz a harmadik indítása. Fejlettebb mint az elődei, sok újítást kapott.
Az NS-4 egyik korábbi landolása. Kép forrása: Blue Origin
Az újgenerációs űrkabin 15 m3 belső térrel rendelkezik, és hat fő szállítására képes. Ahogy azt a BO is sokszor hangoztatta, a világ legnagyobb űrhajó-ablakaival rendelkezik a New Shepard ami igaz is, emellett a napfény 92%-át átengedni, mégis megtartja a stabilitását és erősségét, ami ahhoz kell, hogy az űrben is tudjon funkcionálni a kapszula. Maga a jármű teljesen automatizált, és nincs szükség pilótákra az irányításhoz.
A maximális biztonságért egy vészmegszakító rendszer is felel, ami tulajdonképpen egy szilárd hajtóanyagú rakétamotor a kabin közepén – ezt bármelyik pillanatban be tudják indítani, ha valami balul sülne el a repülés során, és a rakétától biztonságos távolságra tudják húzni a kapszulát. Ez háromszor volt tesztelve: egyszer a talajon, egyszer a legnagyobb aerodinamikai nyomás (Max-Q) ponton, és egyszer a rakéta-kabin szétválás után, már a világűrben.
A leszállásért három ejtőernyő felelős, de akár egy darabbal is biztonságos képes lenne a legénység visszatérni a Földre. Az utolsó másodpercekben a földet érés előtt egy csomag fékezőrakéta aktiválódik, ami 2-3 km/h sebességre lassítja a landolási sebességet, így már a „kisebb autóbaleset” hasonlat sem helyénvaló. A rakétához hasonlóan az űrkapszula is teljes mértékben újrafelhasználható.
A kabin belülről. A középső asztal valójában egy rakétamotor. Kép forrása: Blue Origin
A kapszula landolás után, még egy korábbi küldetésről. Kép forrása: Blue Origin
A küldetés menete
A rakéták T-8 órával start előtt gördítik ki az indítóállásra. Ezután feltöltik cseppfolyós hajtóanyaggal, és elvégzik a végső technikai ellenőrzéseket. T-24 perckor szállnak be az utasok, és a zsilipajtó bezárásától aktív a vészmegszakító rendszer. Indítás pillanatában felpörgetik a BE-3 hajtóművet, és megfelelő tolóerőnél útjára engedik a New Shepard-t. Körülbelül 2 perc 20 másodperccel start után áll le a BE-3 hajtómű, 75 kilométeres magasságban. Másodpercekkel ez után szétválik a kabin és a rakéta, és külön folytatják útjukat. A booster hajtóműves, a kapszula pedig a már említett módon, ejtőernyőkkel fog a nyugat-texasi sivatagban landolni. Körülbelül 4 perc súlytalanságnak lesznek kitéve az utasok, erre az időre ki is csatolhatják magukat a székből, és élvezhetik a kilátást és a lebegést. Körülbelül 14 óra a kiképzés összidőtartama, ami alatt a rakéta, repülés és a várható hatásokról szereznek ismereteket.
A rakéta egységei és pályája.
A New Shepard és a Falcon-9 pályájának összehasonlítása, nem érdemes egy lapon említeni a kettőt. Kép forrása: TheVerge