Boeing | CST-100 Starliner – OFT-2 küldetésprofil

Kapcsolódó

Nagy rekord a SpaceX-től: 20. alkalommal indult ugyanaz a Falcon-9 hordozó!

Egy újabb Starlink küldetésen érte el ezt a jelentős...

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Második tesztrepülésére készül a Boeing CST-100 Starliner. Lássuk is a küldetés legfontosabb részleteit.

Frissítés: a Nauka-incidens miatt az ISS orientációja megváltozott, ezért a Boeing és a NASA az indítás pár napos elhalasztása mellett döntött!

Frissítés – augusztus 3.: újabb halasztás történt az indítás előtt, de pontos időpontot egyelőre nem tettek közzé. Az biztos, hogy legkorábban holnap 18:57-kor kerülhet sor a startra.

Frissítés – augusztus 4.:
Újabb halasztást jelentettek be, így legkorábban augusztus 7-én indulhat útjára a Starliner. A probléma az űrhajó üzemanyagrendszerében található szelepeket érinti. 

Frissítés – augusztus 7.: Továbbra is folyik a Starliner ellenőrzése a hibás szelep miatt, egyelőre nincsen új időpont az indításra. Itt írtunk bővebben a témáról.

Frissítés – október 16.: a Starliner második tesztrepülésére várhatóan csak 2022 közepe fele kerülhet sor.

A többi azóta érkezett hírről az „Összes hír” menüben a „Starlinerre” keresve olvashattok.

Indítás ideje, helye: 2022. május 20. magyar idő szerint 0:54, Space Launch Complex-41, Cape Canaveral Space Force Station, Florida, USA

Megbízó: NASA, a Commercial Crew Program (CCP) keretében

Rakomány: Boeing CST-100 Starliner

Az űrhajó két fő részből áll, a kapszulából és a szervizmodulból, átmérője 4,56 m. A kapszula legfeljebb 7 személy szállítására alkalmas, és ez az egyetlen elem a teljes konfiguráción, amely a küldetések végén épségben visszatér a Földre. A szervizmodulban találhatóak a manőverezéshez szükséges üzemanyagtartályok, és a hajtóművek. A modul alján helyezkednek el a napelemek, valamint a repülésmegszakító rendszer, amely 4 db, az Aerojet Rocketdyne által gyártott RS-88 hajtóműből áll. A Starliner az első olyan orbitális űrhajó, amely képes szárazföldön landolni légzsákjai segítségével, illetve vészhelyzet esetén vízfelszínen történő leszálláskor ezek tartják a felszínen a kapszulát. Az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén 5 leszállási zóna található, amely 450 leszállási lehetőséget jelenthet a Starliner számára egy év alatt.

Rakomány össztömege: 13 200 kg, a kapszula 200 kg ellátmányt és tesztfelszerelést is magával visz a Nemzetközi Űrállomásra, szimulálva a későbbi emberes küldetéseket. Visszatéréskor 260 kg tömegű rakományt hoz vissza a Földre.

Hordozórakéta: Atlas-V N22

Az első fokozat a 3,81 m átmérőjű, 32,4 m hosszúságú Atlas-V rakéta, a tolóerőt egy RD-180 típusú, RP-1 és folyékony oxigén keverékével működő hajtómű szolgáltatja, melynek teljesítménye 3,83 meganewton (MN). Az elemelkedéshez szükséges kiegészítő teljesítményt 2 db GEM-63 típusú szilárd hajtóanyagú segédrakéta (SRB – Solid Rocket Booster) biztosítja, ezek teljesítménye egyenként 1,55 MN. A második fokozat a két RL10A-4-2 típusú hajtóművel rendelkező, 3 m átmérőjű és 12,6 m hosszú Centaur. A hajtóművek egyenként 100,5 kilonewton (kN) tolóerőt képesek kifejteni kriogenikus folyékony hidrogén és folyékony oxigén felhasználásával.

Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) – kb. 400 km, 51,6° hajlásszöggel

Első fokozat visszatérése: Az első fokozat az Atlanti-óceánba fog visszazuhanni.

Infografika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)

Érdekességek: Ez lesz a ULA 149. küldetése, a 93. Atlas-V rakéta indítása és 2. alkalommal használják az Atlas-V N22 konfigurációt.

Küldetés célja: Az OFT -2 (Orbital Flight Test-2) küldetés keretében a CST-100 Starliner második alkalommal kísérli meg személyzet nélkül a Föld körüli pályára állást és a dokkolást a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez lesz a Boeing űrhajójának második tesztútja, az első küldetés a kapszula technikai problémái miatt sikertelenül zárult.

A küldetés várhatóan 6 napig fog tartani, és 4 szakaszra bontható:

Az 1. szakaszban felkészítik az Atlas-V rakétát és a Starlinert a startra, majd megtörténik az indítás, és az emelkedési fázis, végül az űrhajó alacsony Föld körüli pályára állása.

Az 1. szakasz: az előkészületek, az indítás és az emelkedés folyamata. Infografika: NASA, szerkesztette Séra Gábor.

A 2. szakaszban a Starliner megkezdi a Nemzetközi Űrállomás megközelítését, amelyhez különböző pályamódosító manővereket hajt végre. Amikor az ISS-el azonos (koelliptikus) pályán halad, megkezdődik a dokkolás folyamata. Az űrhajónak az indítástól számítva alig több mint 24 órára lesz szüksége, hogy autonóm módon elvégezze a megközelítő manővereket és csatlakozzon az ISS-hez.

A 2. szakasz: a megközelítés és a dokkolás folyamata. Infografika: NASA, szerkesztette Séra Gábor.

A 3. szakaszban, várhatóan augusztus 5-én a Starliner ledokkol a Nemzetközi Űrállomásról, és elvégzi a visszatéréshez szükséges fékezőmanővereket, a kapszula és a szervizmodul különválik, az űrhajó belép a Föld légkörébe.

A 3 szakasz: a ledokkolás és a visszatérés folyamata. Infografika: NASA, szerkesztette Séra Gábor.

A ledokkolás után néhány órával a Starliner visszatér a Föld légkörébe, ahol először az elülső hőpajzs válik le, majd 9 km-es magasságban kinyílnak a fékezőernyők, kicsivel később, 3,6 km-es magasságban a főernyők, amelyek a stabilizáló fogantyúval vannak a kapszulához rögzítve. Ennek a szerkezetnek az a feladata, hogy az űrhajót az ereszkedés során mindvégig stabilan tartsa. 1,5 km magasságban leválik az elsődleges hővédő pajzs, majd felfújódik az alatta található 6 db légzsák, puha landolást biztosítva a kapszula számára. A leszállásra az Új-Mexikóban található White Sands rakétabázis területén kerül sor.

A 4 szakasz: a landolás folyamata. Infografika: NASA, szerkesztette Séra Gábor.

Képgaléria

Az Atlas-V N22 felépítése. Forrás: ULA

Az Atlas-V rakéta. Forrás: ULA

A Centaur 2. fokozat, felül a jellegzetes aero skirt, azaz az áramvonalazó szoknya, amely a rakéta aerodinamikai jellemzőit javítja. Forrás: ULA

A Boeing CST-100 Starliner a rakétára való ráemelés közben. Forrás: ULA

Az összeszerelt rakéta, tetején a Starliner űrhajóval. Forrás: ULA

A küldetés felvarrója. Forrás: Boeing

Dark mode powered by Night Eye