Bővült az űrtávcsövek száma, Föld körüli pályán az Einstein Probe

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Újabb taggal bővült az űrtávcsövek „családja”, hiszen a mai napon útnak indult, és sikeresen pályára is állt a Chinese Academy of Sciences (CAS) által épített Einstein Probe röntgenobszervatórium. A tudományos célt szolgáló szatellitet egy Hosszú Menetelés-2C hordozó juttatta az űrbe, mely magyar idő szerint 08:03-kor emelkedett el a Hszicsang Űrközpont LC-3 startállásáról. Az 1450 kilogrammos űreszköz a rakéta teherbírásának köszönhetően nem jelentett gondot, hiszen a CZ-2C közel négy tonnás hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára állítani. Utóbbi volt az Einstein Probe úti célja is, mely 600 kilométeres magasságban, 30 fokos inklináció mellett fog tevékenykedni. Magát a projektet a CAS vezeti, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Max Planck Intézet közreműködésével.

Forrás: China Science

Az Einstein Probe űrtávcső

Mint azt említettük, az űreszköz majdnem másfél tonna, mérete pedig 3 x 3,4 méter. Az Einstein-szonda két tudományos hasznos teherrel van felszerelve; a Wide-field (széles látómezejű) X-ray Telescope (WXT), valamint a Follow-up X-ray Telescope (FXT) műszerekkel. A hároméves munkája során mérni fogja a fekete lyukak és a neutroncsillagok röntgensugárzását, de a gammakitöréseket és szupernóvákat, valamint a Naprendszeren belüli eseményeket is figyelemmel követi majd.

Az Einstein Probe látványterve. Forrás: ESA

WXT

A műszert a homárok szeme ihlette. A nagyon apró, négyzet alakú lyukak rácsot alkotnak, melyet egy gömbre helyeztek. Ennek a kialakításnak köszönhetően a WXT egyes moduljaiban található detektor sokkal több röntgensugarat képes befogadni, avagy érzékelni. A berendezés 12 ilyen modulból áll annak érdekében, hogy 3600 négyzetfokos látómezővel végezhessen megfigyeléseket. A WXT 0,5 keV, és 4,0 keV közötti energiatartományban fog működni.

A homárszem optika. Forrás: ESA/J. Camp
Az egyik modul. A négyzetek 150 nanométeres alumíniumból és 100 nanométeres poliimidből készülnek. Forrás: CAS
A WXT felső nézete. Forrás: CAS

FXT

Előbbi műszerrel ellentétben az FXT sokkalta hagyományosabb, már ami a kialakítását illeti. A berendezés két egyforma Wolter-I röntgentávcsővel rendelkezik, melyek kisebb látómezővel rendelkeznek, ám nagyobb felbontást és fénygyűjtő képességet tesznek lehetővé. Megfigyelési tartománya 0,5 keV és 8,0 keV közé tehető.

Az FXT. Forrás: CAS
Az FXT gyártásának végső szakasza. Forrás: CAS
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye