Ma késő délután került sor a Galaxy 31 & 32 misszióra, melynek lebonyolítását a SpaceX hajtotta végre az Intelsat műholdszolgáltató megbízásából. A küldetés alkalmával, mint azt a neve is sugallja, a 31 és 32 jelű geostacionárius műsorszóró távközlési műhold indult Föld körüli pályára. Az út első részének teljesítéséért a B1051 jelű Falcon-9 első fokozat, a megfelelő pályamagasság eléréséért pedig annak második fokozata felelt. Ahogyan a misszió neve rámutatott a hasznos teherre, úgy cikkünk címe is sejteti, hogy ez a megbízatás eltért a megszokottól. Mint azt küldetésprofilunkban olvashattátok korábban, a B1051 számára ez jelentette a 14., egyben az utolsó repülést is, melynek végén a fokozat a drónhajóra történő leszállás helyett az óceánba zuhant vissza. Ezt részben a 31 és 32 jelzésű, Maxar által gyártott műholdak nehézsége, részben pedig az ebből fakadó megnövekedett üzemanyag felhasználás tette úgymond kötelezővé. Érdekesség, hogy hasonló „feláldozás” legutoljára az Amos-17 küldetés során fordult elő még 2019 augusztusában, azóta szám szerint ez volt a 110. repülés. Az akkor használt fokozat a B1047 volt, mely szintén az SLC-40-ről startolt, és ami összesen 3 küldetést teljesített: Telstar 19V – 2018 július, Es’hail-2 – 2018 november, Amos-17 – 2019 augusztus.
A start helyszínéül a Cape Canaveral Űrhaderőbázis, SLC-40-es indítóállása szolgált. A Falcon-9 hordozó magyar idő szerint 17:06-kor emelkedett el a kb. 7 tonnás rakományával, mely ezúttal is eseménytelenül, azaz hibajelenség nélkül zajlott le. Az első és második fokozat szétválása, majd utóbbi első (SES-1), és második (SES-2) hajtóműindítása is problémamentesen megtörtént, valamint a Galaxy 31 és 32 névre hallgató hasznos terhek is megfelelően leváltak pár perc különbséggel. A szatellitek az elkövetkezendő hetekben fogják elérni a végső, számukra kijelölt geoszinkron pályát, ahol megkezdhetik működésüket. Ide saját, a japán IHI Aerospace által gyártott BT-4 hajtóművük segítségével jutnak el, mely dinitrogén-tetroxiddal (N2O4) és hidrazinnal üzemel. A geoszinkron pályán való működés előnye, hogy a műholdak keringése megegyezik a Föld forgásával, azaz egy sziderikus nap, tehát 23 óra 56 perc 4 másodperc elteltével mindig a Föld adott földrajzi pontja fölött ugyanott láthatóak az égbolton. Ez lehetővé teszi, hogy a földi követőantennáknak nem kell mozogniuk az adatkapcsolat fenntartásához, egyszerűbb berendezések szükségesek, amik egyúttal alacsonyabb működési költséget is jelentenek.
Az indítás. Forrás: SpaceX
A Galaxy 31 és 32 műholdak leválása. Forrás: SpaceX