Nyomásteszt során robbant a Starship

Magyar idő szerint tegnap késő este súlyos anomáliát szenvedett a SpaceX Starship űrhajójának, MK-1 jelzésű prototípusa.

A járművet éppen nyomásteszteknek vetették alá a texasi Boch Chica-ban, amikor az egyik felső üzemanyagtartály teteje függőleges irányban lerobbant az űrhajóról, és rengeteg (valószínűleg) folyékony oxigént eresztett ki. Az üzemanyagtartály teteje jó pár száz méterre magasra repülhetett, de hálisten úgy tűnik, hogy személyi sérülés nem történt. Az űrhajóra amúgy nem volt felszerelve Raptor hajtómű, sem a felső rész. A SpaceX közleménye szerint a teszt célja az volt, hogy a maximum nyomást vizsgálják, így nem volt váratlan, ami történt.

A robbanás utáni pillanatok
Forrás: LabPadre stream


Maga a járműtest nagyrészt megúszta a robbanást, de jó pár sérülést elszenvedett.
Az MK-1 prototípust még idén tervezték 20 km magasra juttatni 3 Raptor hajtóművel, azonban ez a mostani incidens után ez elmarad. Elon Musk Twitter-en megerősítette, hogy az MK-1 és MK-2 (melynek összeszerelése Floridában zajlik) helyett inkább a harmadik prototípusra (MK-3) koncentrálnak, mely jelentősen eltér az első két verziótól.

Állítólag az MK-3 építése sokkal gyorsabb is lesz az előző kettőnél.
Sajnálatos természetesen a robbanás – és nagyon vártuk a 20 kilométeres tesztet is – de ezért vannak a tesztek, hogy még repülés és éles küldetés előtt kiderüljenek a problémák. Emlékezzünk, hogy a Saturn-V is több robbanást elszenvedett a tesztek alatt, utána mégis az egyik legmegbízhatóbb hordozó lett. Látva pedig a SpaceX működését és folyamatos fejlesztéseit mi nagyon bízunk a program sikerességében.

A robbanás

Űrhírek – 2019. november 17.

Ha vasárnap, akkor újabb heti hírösszefoglaló, nézzük is a heti legfontosabb történéseket.

  • Még hétfőn volt újabb sikeres Starlink indítás, erről már itt írtunk, itt pedig a Crew Dragon statikus hajtóműtesztjéről számoltunk be.
  • Tegnap pedig már írtuk a NASA audit jelentését, miszerint a Boeing jelentősen több pénzt kap a Commercial Crew Programért, mint a SpaceX. Itt a cikkünk róla.
  • Indítások terén Kína újra nem tétlenkedett, szerdán két küldetésük is volt. A meglehetősen kicsi, szilárd hajtóanyagú Kuaizhou-1A rakéta egy kereskedelmi Föld-megfigyelő műholdat vitt fel, ennek a neve Jilin 1 Gaofen 02A. A Long March-6 rakéta pedig 5 darab, szintén Föld-megfigyelő ún. Ningxia-1 műholdat állított pályára. Itt tudtok részletesen olvasni a küldetésekről.
  • Decemberről 2020 januárjára csúszik a OneWeb új műholdhálózatának első fellövése. A OneWeb (hasonlóan a Stalink-hez) egy globális lefedettségű műholdhálózatot tervez kiépíteni, ehhez legalább 650 műholdra van szükség Alacsony Föld Körüli Pályán (LEO). Az első küldetés az első 30 darab műholdat viszi majd fel, a kazahsztáni Bajkonurból. A műholdakat amúgy összesen 21 Szojuz rakéta fogja majd szállítani különböző kilövőállomásokról (Francia Guyana, Bajkonur, Vosztocsnij), a szolgáltató pedig az európai Arianespace. Hosszabban itt tudtok olvasni a témáról.
  • Megkezdődött a Nemzetközi Űrállomáson az alfa-mágneses spektrométer (AMS) eszköz javítása. Az AMS egy részecskefizikai kutatóeszköz, az ISS-hez kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után. Az eszközt nem úgy tervezték, hogy javítani lehessen, azonban mivel nagyon fontos méréseket szolgáltatott, így egy legalább 4 részesre tervezett űrséta sorozattal próbálják megjavítani. Az első űrsétát pénteken sikeresen végre is hajtotta Luca Parmitano, az ESA, és Drew Morgan a NASA űrhajósa. A következő űrséta jövő hét pénteken várható. Itt tudtok az űrsétákról többet megtudni.
  • Elindult a Hayabusa-2 a Ryugu kisbolygótól, és megkezdte hosszú útját vissza a Földre, fedélzetén a kisbolygóról vett mintákkal. A mintákat tartalmazó kapszula jövő év decemberben fog landolni Ausztráliában, ezután következik a begyűjtött minták részletes elemzése. Az Űrvilág cikkét itt találjátok.
  • Heti színes: itt egy lista a Nemzetközi Űrállomáson elérhető filmekről, sorozatokról, amit az űrhajósok szabadidejükben nézhetnek.
  • Kis szolgálati, láttátok, hogy megújult a hátterünk? Szerintünk nagyon menő, hamarosan majd Facebook-on is tartunk egy ráncfelvarrást.
Kép az űrsétáról, a robotkar végén Luca Parmitano
Forrás: NASA

Jelentősen több pénzt kap a Boeing

Kínos jelentés jelent meg a NASA-ról, és a Commercial Crew Program (CCP) finanszírozásáról.

Egy most megjelent audit szerint, a NASA jelentősen több pénzt ad a Boeing-nek, hogy űrhajósokat juttasson a Nemzetközi Űrállomásra, mint a SpaceX-nek.
A CCP program keretében, még 2014-ben a SpaceX és Boeing nyert támogatást, hogy kifejlesszen egy-egy új űrhajót, amivel biztosítható az amerikai űrhajósok felvitele az ISS-re, és ne legyenek sokáig az orosz Szojuzra hagyatkozva.
A megnyert összegek a következőképpen alakultak: a SpaceX kap 3.14 milliárd dollárt (Crew Dragon), a Boeing pedig 4.82 (!) milliárd dollárt (Starliner). Fontos megjegyezni, hogy ezeket a pénzeket nem egyből kapták meg a nyertesek, hanem folyamatosan, amint elértek egy újabb mérfölkövet az űrhajók fejlesztésében.
Már itt látható azonban, hogy a Boeing-nek jelentősen több pénzt fizetnek, holott semmilyen extra szolgáltatást nem nyújtanak a NASA-nak. Valószínűleg a Boeing kíváló lobbitevékenysége itt is remekelt..
A mostani audit azonban további kivételezéseket tárt fel, ugyanis először derült ki, hogy mennyit fizet majd a NASA a küldetésekért a szolgáltatóknak (mindkét űrhajó 4 űrhajóst fog majd szállítani):
55 millió dollár/űrhajós a SpaceX Crew Dragon-on
90 (!!!) millió dollár/űrhajós a Boeing Starliner-en

Összehasonlításképpen a NASA 2017 óta átlagosan 79.7 millió dollárt fizet egy székért az orosz Szojuzon (2017 előtt átlagosan 55.4 millió volt ez az összeg).
Ha még ez nem lenne elég, másra is fény derült. 2016-ban a Boeing 287.2 millió dollárt kényszerített ki a NASA-tól, gyakorlatilag azért, hogy ne hagyják el a programot, bár erről kicsit ködösek az információk.
Természetesen mindig is tudtam, hogy a lobbizás és politika nagyon mélyen benne van az amerikai űriparban (khm, SLS), de azért ez így tényleg kicsit túlzás.
Ha már SLS, arról még nem is beszéltem, hogy a NASA megerősítette, hogy 1 SLS indítás költsége várhatóan 2 milliárd dollár felett lesz. Igen, itt is alvállalkozó a Boeing..
Forrás: Eric Berger/Arstechnica

A Starliner és Crew Dragon űrhajók (valószínűleg makettek) előtt a kiválasztott legénységek
Forrás: NASA

Sikeres Crew Dragon hajtóműteszt

Sikeres Crew Dragon static fire teszten van túl a SpaceX, ezzel megint közelebb kerültünk a közelgő inflight abort küldetéshez.

Az alábbi tweet szerint, ezúttal a földön tesztelték a vészhelyzeti hajtóműveket, melynek eredményét a NASA és a SpaceX együtt fogja kiértékelni, és ezután kerülhet sor az inflight abort tesztre. Ha minden rendben volt, akkor várhatóan december elejére várhatjuk az éles (és várhatóan igen látványos) tesztet.

SpaceX Starlink-1 – Újabb mérföldkövek az újrahasznosításban

Magyar idő szerint ma délután a SpaceX egy Falcon-9 rakétával felvitte a leendő Starlink hálózat első 60 darab darabját.

Májusban már ugye volt egy indítás (arról itt írtunk), szintén 60 db műholddal, azok azonban főképp tesztelésre szolgáltak. A most indított műholdak viszont már a tényleges hálózat részei lesznek – ezért az 1-es sorszám a küldetés nevében.
Ahogy múlt héten már írtuk, sok érdekességgel szolgált ez a misszió, habár az áramvonalazó kúpok (fairing-ek) begyűjtése végül elmaradt, valószínűleg a rossz időjárás miatt a két hajó már a kilövés előtt visszatért a kikötőbe.
A mai sikeres küldetésnek hála viszont 2 újabb mérföldkőn van túl a SpaceX:

  • Első eset, hogy egy első fokozatot negyedszerre használtak újra – a Block 5 típusú első fokozatokat 10 fellövésre tervezik használni
  • Első alkalom, hogy fairing-et újrahasználtak – állítólag csak a fairing költsége minden indítás esetén kb. 6 millió dollár, így érthető miért jelentős lépés ez is

És nem mellékesen, elindult a Starlink műholdhálózat tényleges építése, mellyel globális internetszolgáltatást terveznek nyújtani. A jelenlegi tervek szerint 12 000 műholdat akar a SpaceX LEO-ra (Alacsony Föld körüli Pálya) juttatni, melynek bevételei elősegíthetik a vállalat Mars terveinek megvalósítását is. A következő években több tucat Starlink küldetést tervez a SpaceX évente, szóval sok hasonló misszióra számíthatunk. Hosszabban itt tudtok olvasni a mostani kilövésről, a korábbi cikkeinket a Starlinkről pedig a címke alatt találjátok.

A 60 darab műhold összehajtogatva
Forrás: Spacex
A kilövés előtti estén a rakéta a floridai LC-40-es kilövőállomáson
Forrás: SpaceX
A landolás pillanata -talán az első alkalom, hogy nem szakadt meg a közvetítés

Űrhírek – 2019. november 10.

Újabb eltelt hét, újabb hírösszefoglaló!

  • A hét elején a Boeing sikeres küldetésmegszakítás-tesztet hajtott végre a Starliner űrhajóval. Bővebben itt olvashattok erről.
  • Közben az ULA már a végső összeszerelési fázisánál tart annak a speciális Atlas V rakétának, mely dec. 17-én fogja a NASA által előírt orbitális tesztprogram keretében a Starlinert Föld körüli pályára állítani. A rakéta első alkalommal fog tényleges teherszállítmány nélkül repülni, illetve először vetik be az újonnan fejlesztett, duál-hajtóműves Centaur második fokozatot.
  • Nov. 6-án sikeres static fire tesztnek vetett alá a SpaceX egy immár negyedszerre használandó Falcon-9 rakétát, mely újabb Starlink műholdakat fog az űrbe juttatni a tervek szerint holnap. A küldetés részleteiről ebben és ebben a cikkben írtunk. Közben a SpaceX flottája már úton van a kitűzött helyszínekre, ahol az OCISLY drónhajó a visszatérő hordozórakétát fogadja, a GO Ms. Chief és GO Ms. Tree hajók pedig a két áramvonalazó kúp darabot fogják elkapni az Atlanti-óceánon.
  • Már a szokásos edzéseket és felkészüléseket végzi az a 3 űrhajós, akik 2020. április 9-én fognak indulni az ISS-re a Szojuz MS-16 űrhajóval. Két orosz kozmonauta (Nikolai Tikhonov parancsnok és Andrei Babkin repülési mérnök) mellett a veterán amerikai asztronauta Chris Cassidy fogja elkezdeni a küldetést jövő tavasszal, akinek ez már a harmadik űrutazása lesz. Jelenleg Cassidy helye az utolsó, melyet a NASA jelenleg a Szojuz űrhajókon foglalt. Ha minden a SpaceX és a Boeing tervei szerint alakul, nem is lesz szükség további helyekre az orosz fellövések alkalmával.
  • A NASA is halad végre a saját fejlesztésű, új generációs SLS hordozórakétával, melynek központi egységére mind a négy RS-25 hajtóművet felszerelték (erről itt írtunk).
Az új Atlas V hordozórakéta
Forrás: ULA
Kép
A Starliner-teszt indítási pillanata
Forrás: NASA
Kép
Úton a hatalmas hálóval ellátott GO Ms. Chief és GO Ms. Tree
Forrás: Scott Photo Media, Gregg Scott

Starlink-1 küldetés – Sikeres static fire és új infók

Sikeres static fire teszten van túl a SpaceX, így minden sínen van a november 11-i kilövéshez, mely 60 darab Starlink műholdat fog szállítani. Az alábbi tweetből megtudtuk azt is, hogy ez lesz az első küldetés, ahol újrahasználják az áramvonalazó kúpot (fairing). Ezeket a fairing-eket korábban az Arabsat-6A misszió során használták, és gyűjtötték be. Egyenlőre kérdéses hogy mindkét felet, vagy csak az egyiket használják újra.

Érdekesség amúgy, hogy az Arabsat-6A alkalmával begyűjtött mindkét fél az óceánra érkezett (nem hálóval kapták el őket), és úgy halászták ki. Valószínűleg tehát igen jó állapotban lehetnek, ha ezeket használják újra.
Nem lenne SpaceX, ha nem tartogatna további mérföldköveket ez a küldetés: ez lesz az első alkalom, hogy egy első fokozatot negyedszerre (!!!) használnak, és első alkalom, hogy mindkét fairing-et hálóval próbálják elkapni. Ehhez már készen állnak a hajók a kifutásra: Ms. Tree (korábbi nevén Mr. Steven) és Ms. Chief a floridai kikötőben várnak.

Nagyon érdekes küldetés lesz, kíváncsian várjuk.
Nem Starlink, de szintén közelgő SpaceX küldetés, hogy az in-flight abort tesztre a static fire-t eltolták máról november 8-ra.
Ha lehet, ezt a küldetést még jobban várjuk:)

Sikeres a Boeing Starliner vészhelyzeti tesztje

Sikeres pad abort teszten van túl a Boeing. A Starliner űrhajó vészhelyzeti rendszerét tesztelték ma az új-mexikói White Sands Missile Range katonai bázison.

A mai teszt célja az volt, hogy élesben teszteljék az összes vészhelyzeti hajtóművet, melyek egy kilövés közbeni hiba/baleset esetén biztonságos távolságra juttatják az űrhajót. A teszt elengedhetetlen volt a hamarosan sorra kerülő első Starliner úthoz (Orbital Test Flight – OTF), mely jelenlegi állás szerint decemberben indulhat a Nemzetközi Űrállomásra, egyenlőre személyzet nélkül.
A teszt igen látványosra sikeredett (videó alul), a NASA és Boeing is teljes sikernek könyvelte el, ugyanis a kitűzött tesztcélokat teljesítette. Azonban a három főejtőernyő közül az egyik nem nyílt ki (a biztonságos landoláshoz amúgy 1 is elég), így ezügyben még várhatóak vizsgálatok. Reméljük nagyon, hogy ez a baki nem késlelteti tovább a Commercial Crew Programot. Hosszabban itt tudtok olvasni a tesztről, korábbi írásainkat a Starlinerről pedig a címke alatt találjátok.

A teszt jelvénye
Forrás: Boeing

Űrhírek 2019. november 3.

Újabb vasárnap este, újabb heti hírösszefoglaló. Lássuk is a heti történéseket.

  • Újabb indítás volt tegnap a Nemzetközi Űrállomásra, cikkeinket a misszióról itt és itt olvashatjátok.
  • A Boeing új Starliner űrhajójának vészhelyzeti mentőrendszerét tesztelik holnap az új-mexikói White Sands Missile Range katonai bázison. A három órás tesztablak magyar idő szerint délután 15:00-tól nyílik, és a NASA élőben közvetíti majd Youtube-on. Egy emelkedés közbeni vészhelyzetet fognak szimulálni, melyben az űrhajót biztonságos távolságra juttatják a vészhelyzeti hajtóművek. Hasonló lesz, mint amire a SpaceX készül, csak itt nem tényleges indítás közben, hanem a földről történik majd a teszt.
  • Tegnap elhagyta az ISS-t a HTV-8 japán teherűrhajó, melyet még szeptember 28-án lőttek fel, és szállított új akkumulátorokat az űrállomásra. Most az azóta kiszerelt, régi akkumulátorokkal megpakolva fog hamarosan elégni a légkör sűrű felsőbb rétegeiben . Hosszabb írás itt olvasható róla.
  • Megérkezett Floridába a jövő februárban útnak induló Solar Orbiter napszonda. A NASA és ESA együttműködésében készített szonda a Napot fogja tanulmányozni, hasonlóan mint a már működő Parker Solar Probe, azonban másféle műszerekkel. A szondát az ULA cég Atlas-V rakétája fogja majd az űrbe juttatni. Itt tudtok hosszabban olvasni a küldetésről.
  • Egy sikertelen 2017-es indítás óta előszőr repülhet újra Kína legnagyobb rakétája, a Long March-5. A hordozó, mely 14 tonnát (!) képes geostacionárius pályára juttatni, várhatóan december második felében indulhat egy tesztküldetésre, melyet jövőre egy Hold-misszió követhet. Ez lesz amúgy a rakéta harmadik küldetése – a sikeres első fellövés után, a másodiknál az első fokozat hajtóművének turbópumpája mondta fel a szolgálatot. Hosszabb írás itt található a hírről.
  • 20 tonnás, 3 személyt is ellátni képes űrállomáson dolgozik India. Az ISRO (Indiai Űrhivatal), mely 2022-ben tervez először indiai űrhajóst juttatni az űrbe a Gaganyaan nevű űrhajóval, ennek a programnak a kiterjesztéseként szeretne egy saját űrállomást is. Az űrállomás 120-140 km magasan keringene, ami meglehetősen alacsony az ISS 400 km magas pályájához képest. Itt olvasható a teljes írás.
  • Heti színes: november elsején elindult az Apple új streaming szolgáltatása, az Apple TV+. Nekünk ez azért érdekes, mert aznap elérhető is lett a “For all mankind” című alternatív történelmi sorozat első 3 része, melyben a szovjetek jutnak először a Holdra. Itt már ki is raktuk az előzetest. Sajnos nem volt még időm belenézni, de amint lesz, írok majd róla egy kritikát.
A Starliner már a tesztálláson
Forrás: NASA/Boeing

Űrhírek 2019. október 27.

Újabb (indítás nélküli) héten vagyunk túl, de nem maradtunk érdekes hírek nélkül. Nézzük, mi minden történt.

  • A héten zajlott a Nemzetközi Űrhajózási Kongresszus (IAC) Washingtonban, ezekről írt híreinket itt találjátok, tessék őket csekkolni: Rocket Lab Hold tervei, Blue Origin vezette együttműködés, SpaceX esemény
  • 780 űrben töltött nap után sikeresen visszatért az amerikai Légierő X-37B kísérleti űrhajója. A “mini-űrsikló”, mely nem képes emberek szállítására, az ötödik tesztútján van túl, így összesen már 2865 napot töltött az űrben. Ez volt az eddigi leghosszabb küldetése a járműnek, melyet amúgy elég sok homály fed. Nem tudjuk pontosan a célját, és hogy milyen műszerek vannak a fedélzeten, de a Légierő szerint sikeres volt a küldetés. Itt olvasható a hivatalos közlemény a landolásról.
  • Valószínűleg további Szojuz helyeket vásárol a NASA űrhajósai számára. Jim Bridenstine, az űrhivatal vezetője az IAC-n közölte, hogy mivel a Commercial Crew program jelentős csúszásban van (SpaceX Crew Dragon és Boeing Starliner űrhajók), így 2020-ban további üléseket terveznek venni. A jelenlegi megállapodás szerint 2020 áprilisában utazna utoljára amerikai űrhajós Szojuzon a Nemzetközi Űrállomásra. Bridenstine szintén elmondta, hogy az (eddigi) utolsón indulni tervezett japán űrhajóst amerikaira cserélik (Tokió 2020 nyarán olimpiát rendez, ezért akarták, hogy Akihiko Hoshide űrhajós az űrben köszönthesse az olimpikonokat – ez sajnos így nem fog összejönni). Hosszabb írás itt olvasható.
  • Tőzsdére megy a Virgin Galactic, ezzel ők lesznek az első űrturizmussal foglalkozó nyílt részvénytársaság. Richard Brenson vállalkozó cége szuborbitális utakat kínál majd, pár másodperc súlytalansággal, előreláthatólag 250 ezer dollárért cserébe. Itt tudtok hosszabban olvasni a témáról.
  • A Northrop Grumman leendő OmegA rakétája a kaliforniai Vendenberg SLC-6 kilövőállomását is használni fogja. A cég korábban már Floridában is elkezdett építeni egy új kilövőállomást. A kaliforniai helyszín érdekessége, hogy jelenleg az ULA használja a Delta Heavy indításokhoz (kb. 2024-ig), de a bejelentés szerint a két cég nem fogja egymást zavarni. Ez a kilövőállomás amúgy még az Űrsiklóknak épült az 1980-as években, azonban végül sohasem használták, mert a Légierő kiszállt az Űrsikló-programból. Itt olvasható a teljes cikk.
Az X-37B landolás után
Forrás: US Air Force