Űrhírek 2019. június 5.

Kicsit megkésve a szokásoshoz képest, de nézzük mi minden történt az utóbbi időben.

  • Egy kormányzati jelentés szerint, a NASA legnagyobb programjai – SLS hordozó és James Webb űrteleszkóp – továbbra is jelentős csúszásban, és költségtúllépésben vannak. Példaképp a James Webb teleszkóp (JWST) 7 év késésben van, a költsége pedig a tervezett 5 milliárd dollár helyett jelenleg 9.7 milliárd dollárnál tart.
    Az SLS első indítása pedig jelenleg 2020 (eredeti terv 2019 volt), a költsége pedig köszönhetően a legnagyobb beszállítónak (Boeing) folyamatosan emelkedik. A Space.com írása erről itt olvasható.
  • Kína sikeresen indított először tengerről rakétát az űrbe! A Long March 11 nevű hordozó a Sárga-tengeren úszó platformról indult az űrbe, 7 kis műholddal a fedélzetén. Látványos videók és bővebb infó itt található.
  • Az megvolt, hogy a LEGO az Apollo-11 ötvenedik évfordulójára kiadott egy új Űrkomp modellt? Scott Manley persze már meg is vette és véleményezte is, Youtube videó itt.
  • A NASA kiválasztott 3 céget, melyek kisebb holdraszálló űrhajókat fognak építeni, tervezett indítás 2020-2021, ami elég ambíciózus… A program neve Commercial Lunar Payload Services (CLPS), és ami érdekesség, hogy a jelenlegi tervek szerint két missziót is SpaceX Falcon 9-es terveznek indítani. Hosszabb írás róla itt.
  • Magyar idő szerint hétfő este sikeresen visszatért az ISS-ről a CRS-17 misszió Dragon kapszulája. Az űrhajó egy hónapot tartózkodott az űrállomáson.
  • A SpaceX Dragon 2 “anomáliája” után, úgy tűnik, hogy a konkurens Boeing beelőzheti a céget. A Boeing Starliner űrhajója ugyanis hamarosan elindulhat az első éles tesztjére, jelenleg június vége az indítás, ehhez pedig már az Atlas V rakéta is készen áll Floridában. Hosszabb írás erről itt.
  • Azért a SpaceX sem lazsál, hamarosan folytatódnak a Starhopper tesztek Boca Chica-ban, ugyanis újra felszerelték a korábban már használt Raptor hajtóművet (SN4=Serial Number 4). Ezt a motort azonban csak tesztekre fogják használni, az első lerögzítés nélküli ugrásra (állítólag az első “hop” kb. 20 méter magasra lesz) már a legújabb SN5 hajtóművet vetik be. Ez már legyártásra is került a cég hawthorn-i telephelyén. Hosszabb írás a témáról itt, de szerintem a napokban jövünk még részletekkel külön is.

Heti űrhírek – május 26.

Összefoglaló az elmúlt hét eseményeiről szerte a világban:

  • A héten már képek formájában beszámoltunk róla, hogy a SpaceX folyamatosan halad a Starship a leendő orbitális tesztrepüléséhez használandó verziójának építésével a texasi Boca Chicaban, és hétfőn két nagyobb részegységet illesztettek egymáshoz. A rakéta egyre inkább kezd alakot ölteni, és már most elég tekintélyes méretű. Eközben a floridai Cocoaban egy másik Starship prototípus építése is zajlik, mintegy “versenyeztetve” a két csapatot, hogy melyik tudja hatékonyabban elvégezni a munkákat.
    A Starhopper továbbra is vár a Raptor hajtóműre, és a tesztrepülések egy mai hír alapján a június 3-i hétre tolódtak a korábbi május 28-i dátumhoz képest. Reméljük, megéri még tovább várni!
  • Szintén már beszámoltunk róla, de emlékeztető jelleggel megemlítjük az első 60 Starlink műhold fellövését. Egyéb részletek a korábbi cikkekben.
  • Elon Musk több érdekes tweet bejegyzést vagy választ közölt: nyártól 3 naponta terveznek összeállítani egy teljes Raptor hajtóművet. Ehhez szükségük is lesz, hiszen a majdani Super Heavy hordozórakétához (ami a Starshipet juttatja majd az űrbe) 31 darabra lesz szükségük. Apropó Super Heavy…a másik fontos bejelentése Elonnak, hogy kb. nyár végén, 3 hónap múlva elkezdődik az első verzió építése!
  • A NASA csütörtökön sajtótájékoztató tartott, melyen bejelentették a Hold körül építendő Gateway (ami tulajdonképpen egy kiinduló állomás a holdi, majd később a marsi missziókhoz) első, áram- és hajtóanyag előállító egységének fejlesztőjét. Ez a cég pedig nem más, mint a Maxar, ami többek között az ISS és a már nyugdíjazott űrsiklók robotkarjait is gyártotta.
  • Helyi idő szerint szintén csütörtökön Kína is fellőtte Long March 4 nevű rakétáját, melyen egy Yaogan-33 nevű műholdat terveztek az űrbe juttatni. A fellövés először problémamentesen zajlott, azonban egy idő után nem érkezett se az űrügynökségtől, se az ilyenkor jó hírekkel szolgáló hírportáloktól visszajelzés. Még 12 óra elteltével sem lehetett semmilyen hírt olvasni a misszióról, végül azonban a kínaiak megerősítették, hogy a rakéta harmadik fokozata meghibásodott és felrobbant, a roncsdarabok pedig visszahullottak a légkörből.